
Ha jól belegondolunk, 2020 világ eseményeit tekintve semmivel sem volt rosszabb év, mint 2019, 2018, vagy az egész évezred. A filmben terítékre kerülő témák az emberiséggel nagyjából egyidősek. Szörnyűbbnek tűnt viszont, mert mintha most mindent egyszerre kaptunk volna a nyakunkba. Pedig az elmúlt évszázadok alatt több száz állatfajt száműztünk a kihalás szélére, a vizeinket, a talajt és a légkört sem ma kezdtük el szennyezni. Eddig is létezett rasszizmus, antiszemitizmus, éhezés, népvándorlás, bűnözés, földrengések, tornádók, árvizek, járványok, olvadó jégtáblák, de mindez nem érintett minket olyan mélyen, hiszen ezek miatt nem kellett magunkra zárnunk az ajtót. Mindezt az ember gazdasági tevékenysége, a környezet üzleti alapokon nyugvó átalakítása okozta.

De hogy látja és éli meg mindezt egy politikus, egy történelemprofesszor, egy riporter, egy viselkedéspszichológus, egy tudós, egy kertvárosi futballfeleség, az y-generáció, a Szilícium-völgy milliárdosai, az átlagember, vagy épp a királynő az ő elefántcsonttornyából. Archív felvételekkel igazolt kőkemény politikai és társadalmi szatíra, abszurd humorral megspékelt kétségbeejtő, sötét jövőkép, melynek minden mondata mögött ott a szomorú valóság.

Nincs másik opció, vigyázzunk a bolygónkra, figyelmeztet évek óta David Attenborough, Greta Thunberg, de erre intettek már az indiánok is, de mi egyikükre sem hallgattunk. Úgy tűnik, a Jelenések könyvének új fejezeteit írjuk, erősen ajánlott mind a kétkedőknek, mind a világvége hívőknek, de úgy általában az egész emberiségnek.


