Kiadó: Unio Mystica Kiadó
Oldalak száma: 224 oldal
Kiadás éve: 2022
Író: Matt Allen és Steven Knight
Fordító: Hargittai Krisztina
Igen, hiába filmmániákus az ember, a mindennapi, családi teendők mellett filmes élete igazából nem vizuális élvezetekkel, hanem a megnézendő alkotások listáinak készítésével telik. Hiszen – pláne, amióta a streamingszolgáltatók is beléptek a játékba – a showbiz dömpingben évenként százával nő a pipára váró mozik és tévésorozatok száma. A regényekről, könyvekről meg nem is beszélve!
Igen, bár tucatnyian ajánlották már lelkesen, a Birmingham bandája (Peaky Blinders) 2013-as indulása óta sajnos még nem jutottam odáig, hogy végignézzem az egykori rétegsorozatból kultikus gengszteri magasságokba emelkedő és épp az utolsó évadához érkező véres-erőszakos családtörténetet. De hogy ez valamennyire pótolva legyen, elolvastam a frissen kiadott, a sikerszéria és a banda nevét viselő hivatalos kiadványt, ami a BBC-sztori érdemeihez illően súlyos, kemény, stílusosan elegáns, képileg első osztályú, borítójáról pedig átható, fürkésző kék tekintetével maga a családfő, Thomas Shelby, azaz Cillian Murphy figyel bennünket.
A hozzám hasonlóan mulasztást elkövető nézőknek elöljáróban csak annyit, hogy a könyvben olvasható visszaemlékezések, interjúrészletek nyomokban gyilkosságokat, lényeges fordulatokat, eseményeket tartalmaznak, ami egyes olvasók számára spoilerveszéllyel járhatnak! Ezért javaslom, hogy az eddig nem-nézők vagy a Peaky Blinders ledarálása után vegyék elő a könyvet vagy a nevek, a sztorielemek memóriában való megkopása után lássanak hozzá a Birmingham bandájához!
Az írók-szerkesztők a kötetet a fájdalmasan korán, épp egy éve eltávozott, a család és a sorozat egyik oszlopának számító színésznőnek, a Pollyt alakító Helen McCrorynak ajánlották és kellően bőséges interjúval, élménybeszámolóval meg is emlékeznek róla.
A könyvet fellapozva legelőször a lenyűgöző, olykor egész oldalakat is lefedő képanyag ötlik a szemünkbe. A vizuálisan is dicsért tévésorozat jelenetei, alakjai is remekül mutatnak a nagyformátumú, albumméretű oldalakon, legyen szó egy-egy szereplő promós portréjáról, elkapott forgatási pillanatról vagy épp egy tényleges epizódeseményről.
Az előszót – és a Birmingham bandája, illetve annak világának jövőjét előre vetítő utolsó fejezetet – a sorozat atyja és írója, Steven Knight jegyzi, aki nem csupán személyes, inspiráló gyerekkori élményeiről, hanem a száz évvel ezelőtti Birmingham életéről, gengsztervilágról is mesél. Egyébként a könyv nagy erőssége, hogy a megszólaló alkotók, színészek nem csupán a munkafolyamatról, forgatási élményeikről, hanem a történethez, a városhoz és annak históriájához kötődő személyes emlékeikről anekdotáznak, így bővebben is megismerhetjük az 1920-30-as évek világát, történelmét, hangulatát.
A stílusosan öltözködő, sildes sapkájukban pengét hordó főszereplők bemutatásával indulunk el Birminghambe: a már említett Cillian Murphy után a testvérét, Arthurt alakító Paul Andersont ismerhetjük meg, majd számtalan bennfentes infót olvashatunk az első évad előkészítéséről, forgatásáról, amikhez szervesen kapcsolódik a történelem, az I. világháborúból lelki sérülten visszatérő karakterek bemutatása is.
A könyv szerkesztése egyébként ezek után ügyesen váltogatja a témákat, így sosem válik monotonná az olvasás. A következő fejezetekben az egyes színészek és karaktereik élményeit, életét ismerhetjük meg, megtoldva az éppen bemutatott évadhoz kapcsolódó információkkal. Így közelebbről megismerhetjük Helen McCrory, Benjamin Zephaniah (Jeremiah Jesus), Finn Cole (Michael Gray), Sophia Randle (Ada Thorne) vagy éppen Natasha O’Keeffe (Lizzie Stark) élményeit, de szerepet kapnak a mellékszereplők alakjában brillírozó Sam Neill vagy Tom Hardy is.
A könyv szerzője, Matt Allen rendezőket, díszleteseket, kosztümösöket, producereket és más alkotókat megszólaltatva ezeket az információkat bőségesen kiegészítve mesél a szokatlanul modern zenei anyag összeállításáról, a díszletek, kellékek, autók vagy a karakterek külsejének megalkotásáról, amit rendre kisebb történelmi visszatekintések, apróbb érdekességek – például a korabeli cigány babonák – tesznek teljessé.
Egyetlen apróbb, szakmailag szokatlan megoldás zavar bele az olvasási élménybe: a különböző, egyébként közismert filmek megemlítésénél rendre az eredeti, angol címeket olvashatjuk, amit zárójelben, a szerk. megj. kiegészítéssel told meg az idehaza használt magyar cím – egyszerűbb lett volna szerk. nélkül csak a hazai filmcímet kiírni.
Ezt leszámítva azonban a Birmingham bandájának hivatalos kiadványa az „Egyszerűen elképesztőenfantasztikusanegyedülálló volt együtt forgatni!” kezdetű hollywoodi kliséket nélkülöző, szép kivitelű, igen tartalmas, sok információval, érdekességgel, személyes élménnyel és remek képanyaggal mesélő kiadvány nem csupán a kultikussá vált sorozatról, hanem sztorijának valós, történelmi környezetéről is.
F@kkkkin’ Peaky Blinders rajongóknak és leendő sorozatnézőknek egyaránt! És most cool, lassított séta…!!!
