A Karantén Zóna, rendezte: Zsótér Indi Dániel, szereplők: Tolnai Klára, Pásztor Erzsi, Majsai-Nyilas Tünde, Makranczi Zalán, Ónodi Eszter, magyar misztikus film, 85 perc, 2022., 15 éven aluliaknak nem ajánlott!
Cili néni meséi
Magányos idős hölgy, aki egyszerűen csak nem akar egyedül lenni, egymástól elhidegülő párok, magukra hagyott, tanácstalan emberek, élet az online térben, ezt hozta nekünk a pandémia. A Karantén Zóna mögött nem állnak súlyos százmilliók, csak lelkes barátok és támogatók, az eredmény pedig egy szokatlanul furcsa vagy ha úgy jobban tetszik, furcsán szokatlan film, ennek megfelelően kéretik szeretni. 
Hatalmas bátorságra vall a tízmillió vírusszakértő hazájában karanténfilmet csinálni, de mégis megtörtént. A Karantén Zóna rövid történeteken keresztül meséli el, hogyan változtatta meg mindenki életét a Covid és ezekben a történetekben az a jó, hogy a dolog lényegi részét fogják meg némi misztikummal vegyítve. Ez utóbbi látszólag feleslegesnek és hatásvadásznak tűnik, de hetekre, hónapokra összezárva a családdal, online intézve szinte mindent, bizony összefolytak a napok, az ember sokszor azt sem tudta, mi az, amit már elvégzett és mi az, ami még hátravan. És különben is, kik ezek itt a lakásban? 
Életünk korábban úgy nézett ki, hogy felkeltünk, elmentünk iskolába, munkahelyre, hazajöttünk, vásároltunk, szórakoztunk, kirándultunk, ügyintéztünk, rokonlátogattunk stb. Arról, hogy mit csinálnak napközben a velünk egy háztartásban élők, csak közvetve volt tudomásunk, most viszont ott zajlott a szemünk előtt az egész, az online testnevelésóra és a nyertes kreatív ügynökség kiválasztása is. Egyszerűen nem vagyunk arra kondicionálva, hogy egész nap a négy fal közé legyünk bezárva szeretteinkkel vagy éppen magányosan, teljesen egyedül töltsük a mindennapokat. Ez a frusztráló érzés jelenik meg nagyon ötletesen és érzékletesen ezekben a történetekben. 
A cselekmény bárhol a világon játszódhatna, ha nem szólna állandóan Müller Cecília hangja a tévéből. Azonnal tudjuk, hol vagyunk, a hely Magyarország, ahol az országos tisztifőorvos lett annak az arca, amit járványkezelésnek csúfoltak. Nap, mint nap hallottuk bölcs, de leginkább semmitmondó tanácsait, megtapasztalva azt, milyen is, amikor felnőtt emberként kezelnek minket. Ha ebben a filmben semmi más nem történne, csak ezt a bekapcsolt tévét néznénk, az is hűen adná vissza a valóságot, amit meg kellett élnünk, hogy elhiggyük, igenis létezik.
A Karantén Zóna egy lelkesen összehozott pontos és fontos korkép, de még inkább kórkép és látlelet, fanyar humorral átitatott lenyomata a közelmúlt történéseinek, aminek mégsem tudtam teljes szívemből, őszintén örülni. Egyrészt hiába az újabb őrület, a szomszédban zajló háború, még élénken él bennem a Covid, hiszen jómagam is végig csináltam a digitális oktatásnak csúfolt valamit, átestem a betegségen, aminek hatásait sokáig megszenvedtem, rokonokat, barátokat, ismerősöket vesztettem el és több újság is megszűnt, amikbe írtam.
A másik ok ennek éppen az ellenkezője, az a kollektív amnézia, ami az egészet úgy kezeli, mintha semmi nem történt volna, további feltétlen bizalmat szavazva Cili néninek és munkaadóinak. Az én változatom sokkal szomorúbb és dühösebb lett volna, így tulajdonképpen valahol mégis örülök, hogy Zsótér Indi Dánielben erősebb volt a késztetés, mint bennem. 
