Fejlesztő: Pulsatrix Studios; Kiadó: Maximum Games; Platform: PC, PlayStation 4, PlayStation 5, Xbox One, Xbox Series S/X
Kellemes pókiszonnyal átszőtt indie horror látott napvilágot nem is olyan régen, tehát az arachnofóbiások nem fogják kedvelni a Fobia – St. Dinfna Hotelt
Immár hát évvel ezelőtt történt, amikor a Capcom kidobta a Resident Evil 7 Teaser: Beggining Hourt, ami előfutára volt a Resident Evil és a horror, mint videójáték zsáner részleges megújulásának. Mert ugye minden létezett már ezelőtt is, azonban a formulák kicsit már megfáradtak, mondhatni túl sűrűn ismétlődtek. Ez a rövidke, de annál hatásosabb demó, majd a teljes játék viszont azonnal visszadobták a régi nagy öreget a helyére. Azóta pedig ebből a sikerből inspirálódva, számos más nagy stúdió, hozta le a saját próbálkozását, azonban, mint annyi más stílusban, itt is inkább kisebb és független fejlesztők görgetik a kereket. Na de elég is a mellébeszélésből, nézzünk rá az alanyra.
Egy újságíró, Robert szerepét ölthetjük ezúttal magunkra, aki egy furcsa szekta után nyomoz Treze Trilhasban, ahol állítólag több titokzatos eltűnés és paranormális esemény fordult már elő. Főhősünk megérkezve egy hatalmas vihar elől a St. Dinfna Hotelbe húzódik, hogy átvészelje az ítéletidőt. Itt azonban nagyon gyorsan elszaródnak a dolgok és hamar elég nagy slamasztikában találjuk magunkat, amiből időn és téren át igyekszünk megmenekülni, persze még különböző szörnyszülöttek és egy piromániás gázmaszkos leányzó is utazik ránk, hogy a különböző ízeltlábúakról ne is beszéljünk. Az egész egy kicsit kuszának hangzik így elsőre, de egy egészen kerek kis történet alakul a végére.
A Resi 7-es hasonlítgatás nem véletlen, nem csak atmoszférájában, de játékmenetében is sokat merít a japánok játékából a Fobia – St Dinfna Hotel, ugyanis ez is egy belső nézetes túlélőhorror, ahol sokat fogunk oda-vissza szaladgálni, kevés az erőforrásunk és azt is menedzselnünk kell. És szerintem a legjobb az, hogy lépten nyomon különböző fejtörőkbe botlunk, amiket nagyon jól balanszoltak, mert még, ami elsőre megoldhatatlannak tűnik, az is egy simán ugorható akadályt képez. Emellett viszont a Resident Evil 7 számomra kicsit lassú fegyverkezelése is „átöröklődött” és nem elég, hogy az alapból idegtépő rendszer mellett döntöttek, sajnos nem is sikerült hibátlanná tenni, mert számtalanszor áll majd csak ott emberünk és nem kezd el célozni, feleslegesen cibáljuk a gombot. Emellett hiába vannak gyenge pontok is az ellenfeleken mert az esetek többségében teljesen random lesz a találatunk súlya.
Érdekes mechanika még Roberto kamerája is, amit előhúzva „visszanézhetünk” a múltba olyan alternatív utakat felfedezve, amik alapból nem látszanak, vagy éppen olyan tárgyak kerülnek elő, amik a mi idősíkunkban nincsenek ott. Általában az ilyen lehetőségeket egy a közelben látható véres tenyérnyom jelzi, így, ha nyitott szemmel járunk nem fogunk lemaradni semmiről. A grafika egészen jó lenne, de vannak karaktermodellek, amiknek kinézete és mozgása két generációval ezelőtti emlékeket ébreszt bennünk, hogy a falon és tereptárgyakon való átmászásról ne is beszéljünk. Mindent összevetve, amúgy egészen jól futott a mára már kopottas Xbox One X-en is. Az audió egészen rendben van, de a szinkronszínészek káromkodása, vagyis inkább annak mennyisége nevetséges, talán ebből nem ártott volna visszavenni.
Összességében a Fobia – St Dinfna Hotel egy teljesen jó játék, a zsáner szerelmeseinek pedig egy újabb kötelező darab. Vannak azért itt-ott hibák és tökéletlenségek, de azért a 25 eurós árcímke egyáltalán nem vészes. A játékidő alsóhangon is meg van 10-11 óra alatt, így a szavatosságra sem lehet panasz. Mire vártok még? Fegyvert a kézbe és irány a hotel!
Legutóbb ezt teszteltük:
