A gép (Plane) 2023, Rendezte: Jean-François Richet. Fsz.: Gerard Butler, Mike Colter, Daneilla Pineda, Tony Goldwyn, Paul Ben-Victor. színes brit-amerikai akcióthriller,107 perc
Alacsonyan száll
Egy újabb repülőgépes thriller szállt be a mozikba, ezúttal Gerard Butler és Mike Colter, no meg néhány utas kerül kalamajkába a Halálos közellenség rendezőjének légi irányításával.
Brodie Torrance (Gerard Butler) egy, a filmben kitalált légitársaság pilótáját alakítja, aki épp szilveszter éjjelén készül repülni egy csökkentett utasszámú járaton, de az utolsó pillanatban egy Louis Gaspare nevű gyilkosságért elítélt rabot is a fedélzetre visznek (Mike Colter). Minden rendben is van, Torrance viccelődik az utasokkal, közben izgatottan várja, hogy lányával találkozhasson végre. Filmes szabály, hogy ilyenkor mindig történik valami baki és ezen eset sem kivétel. Ugyanis indulás előtt Torrance azt a határozott utasítást kapja, hogy ne kerülje ki azt a hatalmas vihart, ami útba esik. Inkább csak repüljön el felette. Úgyhogy egy villámcsapás szerencsétlen módon kisüt minden elektromosságot a gépen, ami miatt teljesen vakon kényszerleszállást hajtanak végre valahol a Fülöp-szigetek egy teljesen eldugott részében, ahol mint kiderül: nem a kormány irányítja a helyet, hanem rablók és lázadók. Torrance és Gaspare kényszerű szövetséget kötnek, hogy kimentsék magukat a bajból.
Kezdeném a film pozitív dolgaival: apró felüdülés, hogy Butler végre egy skót karaktert alakít. Ez nyilván a szinkronban nem jön át, mégis van valami jó dolog abban, mikor egy skót színész hosszú évek után végre a saját nemzete színeit képviseli egy amerikai filmben. Ennél sokkal nagyobb meglepetés, hogy a filmben nem ő az, aki irányítja a cselekményt. Sokszor veszi fel a sidekick karakter szerepét, hiszen jelen esetben nem egy olyan pilótát alakít, aki előtte húsz évig kommandós volt. Nem, itt tényleg csak egy pilóta és a fő akciókarakter Gaspare, akit tizenöt éve egy rejtélyes gyilkosságért elítéltek és akiről csak annyit lehet tudni, hogy a francia idegenlégióban szolgált. Torrance egyszerre főnök és beosztott karakter és ez mindenképp valami új dolog. Továbbá mindenképp pozitívum, hogy Jean-Francois Richet rendező tapasztalt a brutalitásban és mikor akció van, akkor azért előjönnek tehetségének morzsái.
Sajnos negatívumként ennél hatszor többet is írhatnék, úgyhogy megpróbálom röviden. Már a legelején érezni, hogy ez bizony egy meglehetősen olcsó film. Nem csak a felhasznált kamera és a meglehetősen jellegtelen operatőri munka árulkodik erről, hanem a rendkívül béna, szinte a 90-es évek videós korszakának „gyöngyszemeit” megidéző trükkök is. Nekem egyből eszembe jutott Az elnök különgépe ominózus zuhanásos jelenetének gyatra minősége, de az 1997-ben volt. 2023-ban ennyire rossz CGI teljességgel vállalhatatlan. Furcsa mód amint a cselekmény a szigetre kerül, úgy képileg egy kicsit jobb lesz, de továbbra sem emlékezetes a látványvilág.
Az igazi problémák a forgatókönyvvel és a rendezéssel vannak. Nem a cselekmény a gond, inkább annak a kidolgozottsága. Ugyanis nincsenek benne megírva a karakterek. Minden egyes szereplőt nagyjából egy-két szóval lehetne jellemezni, de nincs múltjuk, nincsen a karakterek közt semmilyen interakció, pusztán csak robotszerű beszélgetéseket hallunk. És hiába próbál a színészgárda mindent megtenni, hogy emberi lényeket ábrázoljanak, de a mellékszereplőkről a cselekmény szinte teljesen megfeledkezik és a kevés létszám ellenére (helló, COVID forgatás) mindenki csak úgy van a filmben. 
Furcsa paradoxon, hogy Richet látszólag nagyobb hangsúlyt helyez a karakterekre és részben neki köszönhető az, hogy a színészekből a legjobbat láthatjuk. Csak hát végig azt lehet érezni, hogy a rendező úr szerette volna minél gyorsabban letudni ezt a melót, mert hát neki ehhez a sztorihoz semmi köze nincs. Nyilván nem az ő kezében volt az irányítás, pláne nem állt rendelkezésére egy tisztességes költségvetés, de azért messziről látszik, hogy a stáb egyáltalán nem akarta tiszta szívből megcsinálni ezt a filmet.
A gép gyenge osztályzatot érdemlő, abszolút felejthető alkotás egy pocsék forgatókönyvvel, bántóan fapados költségvetéssel, unalmas rendezéssel, rossz és érdektelen látványvilággal és ezeket ellensúlyozandó jó színészekkel és néha kifejezetten brutális képsorokkal. Van benne néhány jobb pillanat és szerencsére nem is elég hosszú a film ahhoz, hogy igazán unatkozzunk rajta, de nagyjából a stáblista közepén már elfelejti az ember, hogy mit is látott.
