Fejlesztő és kiadó: Devcats; Platform: PC
Teljes felfordulás egy planétán, ahol szinte már természetesnek tűnik, hogy cicák okozzák a kalamajkát. Az A Planet Full of Cats a franchise eddigi legnagyszabásúbb darabja, ami néhol picikét megbicsaklik, de többnyire remekül működik.
Már a kezdetek óta figyelemmel követhetjük hasábjainkon is a Devcats csapatának alkotásait a Full of Cats széria kapcsán, mely indulása óta közel négy évvel képes fokozatosan előnyére fejlődni. A nagyjából félévenként megjelenő epizódok játékmenet szempontjából persze alapjáraton mindig ugyanazt nyújtják, vagyis tekintetünkkel meg kell találnunk, majd egerünk közreműködésével rá kell kattintanunk a különböző képernyőkön fellelhető cicákra. A legtöbbjük szemünk előtt tobzódik, de mivel címeink a „hidden object” zsánerét erősítik, néhány rejtőzködő egyed a társaiknál jóval nehezebben észrevehető. A teljesség igénye nélkül napjainkig olyan zűrös helyszíneken járhattunk, mint például lakóházban, parkban, játékteremben, menhelyen, de még egy óriási toronyban is kutakodhattunk eme imádnivaló szőrmókok után.
Az A Planet Full of Cats már a sorozat nyolcadik felvonása és az előző részek sikerei egyre inkább arra ösztönzik a fejlesztőket, hogy túlszárnyalják magukat, hiszen nagyon helyesen folyamatosan egyre magasabbra emelik azt a bizonyos lécet azáltal, hogy igyekeznek előrukkolni újszerű ötletekkel, amik miatt szokványos feladataink soha nem válnak repetitívvé. Az említettek ismeretében a helyszínünk ezúttal egy cicák által kolonizált bolygó, ahol újfent találkozhatunk a jól ismert karakterekkel, ám mi magunk a szintén macska Judy bőrébe bújhatunk, aki egy fejvadász s azért küldték az űr „legsötétebb bugyraiba”, hogy kibogozza az űrállomásként funkcionáló Gattaca nevű planéta körüli különös történéseket.
A kastélyos kiruccanás után hiányoltam a metroidvania vonalat, vagyis, hogy a különböző tárgyak megszerzése után a korábban bejárt helyszínekre visszatérve felfedezhetünk újdonságokat is. Nos, ezzel együtt a Planetben ismét előtérbe kerül az eszközhasználat, de sajnos mindezek alkalmazása egy idő után túlságosan sokrétűvé teszik a teendőinket és talán a Full of Catsek történetében először monotonitást éreztem. De az is közrejátszhatott, hogy egy picit már rutinszerűvé vált a szőrmókok keresése – és azért az utóbbi időkben elég sok hasonló műfajú játék debütált. Mindenesetre a pedzegetett funkciót valószínűleg azért biggyesztették bele játékunkba a készítők, mert most nincsenek olyan macskuszok, akiket szekrényekből vagy más szűkös helyekből kell kiszabadítanunk. Viszont helyettük előtérbe kerülnek más dolgok, így olykor némileg háttérbe szorul a fő küldetésünk.
A mellékszálak gyakorta érződnek tölteléknek, de más perspektívából nézve akár vehetjük főhajtásként is, mégpedig a korábbi Full of Catsek előtt. A megnövelt mennyiségű kattintásszám a korábbiaknál jóval hosszabb játékidőt hozott magával olyannyira, hogy a megszokott 2-3 órás végigjátszás szemfülességtől eltérően lehet 7-8 is. Ahogy az már szinte elvárás részét képezi, A Planet Full of Cats tele van popkulturális geggel és nagyszerű aláfestő zenével. Plusz a benne lévő párbeszédek lazák, humorosak, szóval lényegében minden benne van, amiket a korábbi kiadások alapján tapasztaltunk, csakhogy a megvalósítás azoktól jóval nagyszabásúbb. Újdonságként ezúttal belebiggyesztettek főellenfelek elleni harcokat, amelyek talán játékunk leggyengébb pontját jelentik, mivel a legyőzésükhöz fejenként háromszor hat alkalommal ugyanazokra kell ráböknünk, azonban ez a keresgélés elsőre még klassz, de másodjára már szimplán elveszíti varázsát.
Legutóbb ezt teszteltük:
