Bev Vincent: Stephen King – Munkái, élete, inspirációi, kiadó: Gabo Könyvkiadó, kiadás éve: 2023, terjedelem: 239 oldal, fordító: Novák Gábor
Minden, amit tudni akarsz Kingről – az emberről és íróról…
Stephen Kinget a könyvolvasó-filmnéző nagyérdeműnek természetesen nem kell bemutatni, neve évtizedek óta szerepel a bestsellerlistákon és műveinek – pár kivételes alkotástól eltekintve inkább közepes és gyenge – adaptációi tucatjával kerültek már vászonra és képernyőre. Több, mint 350 millió eladott példány után, idei áron félmilliárd dolláros vagyont összepötyögő szerző első regénye, a Carrie óta eltelt ötven rémisztő esztendő bőven termelt annyi magánéleti és szakmai adatot, „Stephen King-történetbe illő” eseményt és érdekességet, hogy az egy impozáns, súlyos életrajzi könyv után sikítson!
A szimplán csak a horrorkirály nevét viselő keményborítós kötet méretei miatt nyaralásra cipelésre, tömegközlekedési olvasásra ugyan nem alkalmas, ám egy otthoni, énsarokban való elmélyedésre tökéletesen megfelel! A „Munkái, élete, inspirációi” alcím mögött megbújó rengeteg információ és többségében ritka vagy sosemlátott korai fotó még a megrögzött fanok számára is nyújthat újdonságot. Hiszen Bev Vincent szerző, esszéíró és könyvkritikus – aki korábban már dolgozott az íróval a The Road to the Dark Tower: Exploring Stephen King’s Magnum Opus című elemzésen és együtt válogatták a Rettegés a felhők felett antológia novelláit is – életrajza sokszor még King saját, 2000-ben kiadott és most is számtalanszor idézett önvallomásánál is mélyebben merül a szerző életébe.
A könyv tartalma a klasszikus életrajzi művek szerkezetét követi az író 1947-es születésétől kezdődően évtizedes bontásban, ami nagyjából egybe is esik a horrorkarrier különböző minőségi változásaival. A hosszabb időszakot átölelő A jövő alkotójának fiatalkora után az 1970-es évek kezdeti sikerei (A Doubleday-esztendők) után látjuk a befutott bestsellerszerzőt (Midász érintése), majd a 90-es évektől kezdődően a részbeni stílusváltást, amit a legutóbbi időkig követnek nyomon a Kísérletezés és változás, A baleset után, illetve a King, a krimiíró címeket viselő fejezetek.
Persze, ezek főbb momentumait már a legtöbb rajongó ismerheti, ám Vincent szerkesztésében mindezek az életrajzi adatok számos plusz információval egészülnek ki, amit főképp a Közjáték alcím alatt futó alfejezetek mutatnak meg.
Így King a Getting It Out című első, 40 oldalas regénye és a 30 dolláros honoráriumot érő első fizetős műve – The Glass Floor (1967) – mellett megismerkedhetünk az ifjú író költészetével, korai, nem horror írásaival, Richard Bachman megszületésével, A menekülő ember villámgyors megalkotásával, súlyos közlekedési balesetével és annak utóhatásával, művei limitált kiadásaival, író szereplőivel, illetve a képzeletbeli, ám számtalan könyvében, novellájában, kisregényében visszatérő Castle Rock és Derry városok történetével – ez utóbbiakat érdekes módon a sztorikból összeollózva olvashatjuk el!
Az életrajzi időkerék forgásának megfelelően érkezik a regények felsorolása, ami néhány, kiemelten kezelt, jól kielemzett művet – Carrie, Kedvencek temetője, Az, Tortúra, illetve a talán leginkább személyes kötődésű regénye, a 2006-os Lisey története – leszámítva csak röviden kerül jellemzésre, ám mindig bukkannak fel irodalmi, alkotói érdekességek, érzések, életrajzi információk. A sok kis kiegészítő anyag közé belefér a képregények, hangoskönyvek, e-bookok megemlítése, a Danse Macabre című horrortörténeti non-fiction, a fiaival, illetve Peter Straubbal közösen készített alkotások, illetve a Rock Bottom Remainders nevű, művészek, írók, kritikusok által összegrundolt amatőr zenekar, ami ugyan „nehezen hallgatható”, de legalább, ugyanolyan jól zenél, mint ahogy a Metallica regényt ír”. A rengeteg információ között talán egyetlen hiányosság, hogy Vincent talán csak négy oldalt szentel a húsz alkotói éven át készült, nyolckötetessé terebélyesedett A Setét Torony-sorozatnak.
Szintén – de érthető okból, King regényírói munkásságát előtérbe helyezve – kevés betű jut az adaptációkra: miközben végig követhetjük a pályáját sokáig meghatározó drogproblémáját, majd balesetét, megtisztulását, illetve az ezeket követő stílusváltását, a klasszikus horrortól való részleges eltávolodását, az 1976-os első filmfeldolgozása, a Carrie után következő, változatos minőséget képviselő rengeteg mozi, tévéfilm és sorozat legjobb esetben is csupán plusz adalékként, pár érdekességet kiemelve, egy-egy fotóval kerül bele az életrajzba. (Érdekes, hogy a legjobbként emlegetett mozgóképes adaptációk – leszámítva az Az új feldolgozásait – nem is a horrorok, inkább a drámák közül kerülnek ki: Tortúra, A remény rabjai, Halálsoron, Dolores Claiborne.) Mindezek kielemzése egy hasonlóan robosztus, súlyos, nagy terjedelmű könyv feladata lenne – remélhetőleg egyszer ez is elkészül –, ám kárpótlásként a tényleg bőséges függelékek között az összes film- és széria időrendi felsorolását megtaláljuk.
Mindent összevetve Stephen King életének könyvváltozata csaknem mindenre kiterjedő, tartalmas, minőségi, bőséges információt átadó olvasmány, ami méltóképpen foglalja össze az egyik legismertebb és legsikeresebb ma élő regényíró pályafutásának bő ötven évét.
És, hogy mi lesz majd ezután, az elkövetkező öt évtizedben?
„…tudni fogom, mikor jött el az idő… Vagy ráborulok az asztalra, vagy elfogynak az ötletek… Amíg úgy érzem, jó munkát végzek, nem látom, hogy abba kéne hagynom.”
