Csendes barát, rendezte: Enyedi Ildikó, szereplők: Tony Leung Chiu-wai, Luna Wedler, Léa Seydoux, Enzo Brumm, magyar-német-francia játékfilm, 147 perc, 2025., 16 éven aluliaknak nem ajánlott!
Emlékek őrzője
Nyugalmat árasztó hatalmas fa áll az egyetem botanikus kertjében a maga egyszerű pompájában. Emberek jönnek-mennek, változik a világ és körülötte minden. Száz év, három elgondolkodtató történet az emberek és növények közötti kapcsolatól, az élővilág megismerése iránti vágyról. Enyedi Ildikó többszörösen díjazott filmje egyszerre ünnepli a természetet, a tudományt és a kíváncsi embert, a Csendes barát összetett, érzésekkel, emlékekkel, benyomásokkal és gondolatokkal megtöltött, szépen megfogalmazott és előadott film. 
Vendégprofesszor (Tony Leung Chiu-wai) érkezik Kínából a neves német egyetemre, hogy az agykutatás területén szerzett tapasztalatait megossza a hallgatókkal. 2020-at írunk, nem sokkal később kitör a világjárvány, mindenhol áttérnek az online oktatásra, az egyetem kiürül és Tony egyedül marad. Hogy hasznosan töltse az időt, a professzor elkezdi vizsgálni az egyetem kertjében álló, közel 200 éves kínai páfrányfenyővel (Ginko biloba) való kommunikáció lehetőségét. Munkájában online segíti őt a tudós Alice (Léa Seydoux) is.
Bő 100 évvel korábban a nők előtt a felsőoktatás még éppen csak megnyitotta kapuit. A tehetséges és szorgalmas Grete (Luna Wedler) ugyanezen a német egyetemen próbál szerencsét. Bár ebben a férfiak uralta világban tanárai és diáktársai mindent elkövetnek, hogy lehetetlen helyzetbe hozzák őt, nem csak felvételt nyer, de jól is teljesít. Mikor szállásadója mondvacsinált ürüggyel kirakja, egy idős fényképésznél jelentkezik segédnek, aki kezdetben vonakodik, de látva a lány érdeklődését és kitartását, meggondolja magát. Grete a mindennapokat ugyancsak a Ginko biloba közelében tölti. 
Valamikor a ’70-es, ’80-as években szintén ezen az egyetemen Hannes (Enzo Brumm) irodalmat tanul. Itt ismerkedik meg a szabadszellemű Gundulával (Marlene Burow), aki növényekkel kapcsolatos kutatásokat végez. A lány a szobájának ablakában álló muskátlira mindenféle érzékelőket helyez, melyek jeleket küldenek egy szerkezetre, ami ezeket egy papírszalagon megjeleníti. A fiút megmosolyogtatja a dolog, ám amikor Gundula elutazik, őt bízza meg a növény gondozásával. Az ember-ember, illetve az ember-növény kapcsolat, valamint a szerveződő diákmozgalmak és társadalmi változások (szexuális és politikai forradalom) ugyancsak az egyetem kertjében álló Ginko biloba előtt zajlanak.
Ha személyesen érint a téma, előfordul, hogy beleírom a kapcsolódást egy-egy kritikába. A Csendes barát sok szállal kötődik hozzám, éveket idéz meg az életemből, olyan dolgoknak ad teret, melyek a mai napig meghatározzák azt, aki vagyok. Biztos vannak olyanok, akik már eleve filmkritikusnak születtek, nálam ez teljesen véletlenül jött. Tizenévesen egy lakóhely- és iskolaváltás után haragban voltam az egész világgal, ezt a fölös energiát pedig tanulással vezettem le.
Lelkes biológia tanáromnak köszönhetően ezzel a tantárggyal tanultam tovább gimnáziumban és főiskolán is. A rendszeres túráknak, kirándulásoknak, a Durrell- és Attenborough-könyveknek, valamint az ugrai erdő mellet töltött nyaraknak köszönhetően a természet szeretete korán kialakult bennem, akárcsak a növényekkel kapcsolatos tudás elmélyítése iránti vágy. Egy erdő közepén állni ugyanolyan felemelő érzés, mint gyümölcsfákat ültetni vagy egy metszőollóval a kezedben befogadni a tájat a szőlőhegy tetejéről.
Ha valaki növényekről kezd el tanulni, viszonylag hamar szóba kerül a Ginko biloba. Ezt az ősi nyitvatermőt szokás élő őskövületnek nevezni, mert 270 millió évvel ezelőtti megjelenése óta gyakorlatilag változatlan formában vészelte át a dinoszauruszok kipusztulását, a jégkorszakot, de még a hirosimai atomtámadást is. Ellenáll a betegségeknek, légszennyezésnek, nincsenek nagy igényei és tulajdonképpen él, ameddig él. Európába néhány száz éve hozták be, de kínai templomkertekben állítólag vannak olyan példányok is, melyek korát ezrekben mérik. A keleti kultúrában és gyógyászatban fontos szerepe van, a legtöbben valószínűleg onnan ismerik, hogy a belőle előállított készítmények jótékony hatással vannak az agyi vérellátásra, javítják a memóriát, koncentrációt. 
Amikor Enyedi Ildikót arról kérdeztem a sajtótájékoztatón, hogy a Ginko biloba mindezen ismérvei alapján lett-e filmjének főszereplője, a válaszában inkább különleges szaporodási módját (a kínai páfrányfenyő kétlaki, vannak külön fiú és lány növények, melyek külsőleg is különböznek egymástól) és magányosságát emelte ki. És valóban, több ezer kilométerre természetes élőhelyétől a fa a botanikus kertek legtöbbször magányosan álló tagja (a Margitszigeten is érdemes nyitott szemmel járni). Nem csak egyedül álló, hanem egyedülálló is, ugyanis egyetlen közeli élő rokona sincsen. Bár a Csendes barát cselekménye egy német egyetemen játszódik (Marburg), a fa a Sellyei Arborétumban található és közel 200 éves. El lehet képzelni, mennyi mindennek volt „szem- és fültanúja”.
Az embereket már régóta érdekli, hogy a körülöttü(n)k élő növények vajon tudnak-e egymással kommunikálni és ha igen, akkor hogyan. A maguk módján látnak-e, hallanak-e, megértenek-e minket? Nagyon sok kutatás folyt és folyik ma is ezen a téren, néha igencsak meglepő eredménnyel. A film központi témája a kommunikáció, de ennél sokkal komplexebb, hiszen nagyjából 100 éves időtartamon belül 3 időszakot (különböző nyersanyagra dolgozva) jelenít meg a forgatókönyvíró-rendező személyes gondolataival és tapasztalataival. A kínai professzor magánya vissza-visszatér, akárcsak a három különböző időszakot összekötő fa jelenléte, de ami talán még ennél is hangsúlyosabban van jelen, az a tudós nő. 
Bő 100 évvel ezelőtt a nők egyetemeken való megjelenése valami egészen új dolognak volt a kezdete (bár szavazati jogot csak jóval később kaptak). Magyarországin 1895-ben döntött úgy Ferenc József, hogy a nők számára is megnyitja – bizonyos – egyetemek kapuit (az 1800-as évek elején a nők még középiskolába sem járhattak). Grete esetében még ott tartunk, hogy miért akarja egy nő képezni magát, amikor úgyis férjhez megy majd és gyerekeket szül. A ’70-es években már teljesen természetes, hogy egy nő egyetemi tanulmányokat folytat, érdekesség legfeljebb Gundula kísérleti témája lehet.
A nők szexuális szabadságára és önrendelkezésére jellemző, hogy a lány mással jár ugyan, de nyitott a Hanesszal való barátságra…extrákkal. A közelmúltba érve aztán megjelenik Alice személye, aki teljesen egyenrangú partnere (kollégája) Tonynak. Ugyanakkor azt is láthatjuk az online beszélgetések során, hogy nem csak tudós, hanem egyben anya és feleség is, vagyis ezek a dolgok egyáltalán nem zárják ki egymást. A korábbi évtizedek lázadó feminista szellemisége mostanra lecsendesedett, bár a karrier vs. család téma nem tűnt el a napirendről. 
A film a kommunikáció és a társas kapcsolatok változásának megjelenítésekor a szaporodást, mint a fajok fennmaradásának „eszközét” is beépíti a mondanivalójába és látványvilágába, melyet egészen a sejtek szintjére levisz. Az élet sokszínűsége, a folyamatos mozgásban lévő világ éles kontrasztban van a magányos fával és a szereplők társadalmi, szexuális, érzelmi, gondolati vagy éppen fizikai magányával. Az osztódásnak induló sejtek, a csírázó, kihajtó növények, a futkározó állatok és – a filmen végig vonuló – Tony magányának csendje különleges filmélménnyé áll össze.
Tony Leung hitelesen hozza a gondolataiba elmélyedő, szemlélődő professzor karakterét, az ő, valamint az egyetem kertjében álló öreg Gingko biloba bölcsességének találkozása, kommunikációra való igénye adja meg a film igazi varázsát. Azt sem tartom kizártnak, hogy a két korábbi időszakkal kapcsolatos emlékeit és élményeit éppen a fa osztotta meg a jelenben élő szelíd tudóssal. A Csendes barát összetett, bonyolult, nehéz, ám de nagyon okos és szép film. Hosszúnak hosszú és a három történet egyikét sem zárja le igazából, így a feltett kérdések megfejtése és megválaszolása zömében a nézőre marad. 
