Csak egy éjszaka (One Night Only), írta és rendezte: Will Gluck, szereplők: Callum Turner, Monica Barbaro, Maya Hawke, Molly Ringwald, Tyonne Chambers, Grace Dumdaw, amerikai romantikus vígjáték, 1 óra 42 perc, 2026., korhatár: 16 év
Felnőttekkel elbábozott gyermeteg kamaszfantázia
Emlékszel arra, amikor hormonokkal túlfűtött kamaszként azt érezted, hogy rajtad kívül mindenki éppen szeretkezik? Ha nem, most újra átélheted a Csak egy éjszakában. Persze nem kell mindenáron. Mi sem fogunk senkit rábeszélni. Mert ilyen kétségbeesetten utoljára az Amerikai pitékben akartak ágyba kerülni az emberek, hogy aztán mégse kerüljenek. És lássuk be, harmincas főszereplőkkel az őrülten viccesnek gondolt óvszerexpedíció sem ugyanolyan. Inkább kínos. Ahogy az egész az. A főszereplők megmenthették volna a filmet, de őket meg szétcsapták, hogy alig találkozzanak.
A Csak egy éjszakáért egyszemélyben Will Gluck felel, hiszen nem csak producere és rendezője volt a filmnek, de az ígéretes, ellenben 2024-ben meg nem valósult forgatókönyvet is jelentősen átírta, miután megszerezte a jogokat. A neve már korábbi romcomokból ismerős lehet, hiszen ő dirigálta a nagyon szerethető és humoros Könnyű nőcskét még 2010-ben Emma Stone-nal. Viszont ugyanő követte el az általunk gyengének és megúszósnak tartott 2023-as Imádlak utálnit is Sydney Sweeneyvel és Glen Powellel a főszerepben. Ezek után természetesen kíváncsiak voltunk arra, hogy ezzel melyik irányba billen majd a mérleg nyelve.
Az alapötlet akár ígéretes is lehetne: az USA területén immár 3 éve tiltott a házasságon kívüli szex, kivéve egy 12 órás estét az évben. Mint a diétában a csalónap, nagyjából ennyi is a magyarázata. Nem bonyolították túl, viszont lehetett volna belőle egy korai Woody Allen szatírát forgatni vagy egy dühös Szolgálólány meséjét. Esetleg egy kamaszfilmet, mert ha jobban belegondolunk, ez egyébként az. Csak olyan, mintha a Hirtelen 30 varázslata nem csak Jennifer Garnerre vonatkozna, hanem a mozi összes szereplőjére. Hiszen ha ezek kamaszok, akik valamiért felnőtt testet kaptak, akkor minden érthető. Egyébként viszont nem tudjuk mire vélni, hogy nagyjából 270 millió, látszólag szabadságban élő felnőtt embereknek oké az, ha a szülei (kormány) mondja meg nekik, hogy kivel fekhetnek le és mikor. Ők pedig bosszúból megpróbálják ezen az egy engedélyezett napon nagyon kiélni magukat.
Így tenne Allie (Monica Barbaro) és Owen (Callum Turner) is, habár a férfinak más tervei vannak, de végül egyiküké sem úgy alakul, és nemsokára már egymást kerülgetik, mint az egyetlen szinglik ebben a fülledt éjszakában. Ennek ellenére valamiért egyik főszereplőnknél sincs gumi, pedig ez már a harmadik egyhuzamban. Ráadásul a boltok is kifogytak belőle, ahogyan az előző években is. Egyikre sem találunk magyarázatot, hacsak azt nem, hogy az USA azért tart itt, ahol: életképtelenek a felnőttjei és elromlott a kapitalizmusa. Egy romkomnak nem feltétlenül segít az sem, ha a főszereplők hosszan valaki mást akarnak befűzni, bár erre már láttunk jó ellenpéldákat is. (Nem itt.)
De az biztosan a hátrányára válik, ha romantikus partnerek nincsenek is egy helyen, hogy legalább a néző érezze közöttük azt a feszültséget, amire ők még vakok. Viszont így, hogy a nettó 102 perces filmből csak a 36. percben kerülnek fizikailag is egy díszletbe, az kevés lesz, ráadásul még csak nem is végleges. Valószínűleg az volt a terv, hogy a helyzetkomikum majd elviszi addig a történetet. Hát nem. Együtt zuhant vele. Pedig a kettejük párosa jó lenne, hiszen Callum Turner meggyőző volt a 2021-es Az utolsó szerelmes levélben, A levegő uraiban vagy az Örökké veled?-ben, míg Monica Barbarót szerettük a Top Gun: Maverickben. és a Sehol se otthonban. Mégsem kaptak túl sok esélyt. Ezért is kár. A fel sem épített szerelmi szál miatt is.
A film vizuálisan és ritmusra egyébként rendben van, úgy tűnik, hogy minden mást kell csak kivenni Will Gluck kezéből, mert a Csak egy éjszaka ennek ellenére is nézhető film. Hogy minek, az mondjuk felmerülhet. Mert még csak nem is szexpozitív, ahogy a témájából adódna, hanem inkább prűd a maga visszás módján. De azon túl is kényelmetlen. Olyan, mintha egy hormonrobbanáson átesett kamasz írta volna, aki felnőtteket szerepeltet a saját gyerekkori történeteiben.
