A harcos (The Fighter) – kritika


Mark Wahlberg Christian BaleBale a király

Az előítélet filmekkel szemben is csúnya dolog! 2004-ben egy női bokszolóról szóló mozi kilószámra kezdte gyűjteni a díjakat. Bevallom, már előre fanyalogtam, aztán megnéztem, és csendben pironkodtam. A harcos plakátján ringkötélre támaszkodó legények kábé annyira kavartak fel, mint az NB1 nyitófordulója. A 47. begyógyult szemű öklöző többé-kevésbé igaz története, Marky Mark Rocky Balboaként…hááát nem húztam futócipőt a mozi felé. Egy héttel korábban A félszemű a western létjogosultságáról tett tanúbizonyságot, most David O. Russel  rendező elegánsan száját törölgetve jelzi, hogy ezen a csonton is maradt még hús. A Ward testvérek közül Dickynek (Christian Bale) múltja, míg Mickynek (Mark Wahlberg) jövője van. A pofonokból táplált pénztárcát népes pereputty nyitogatja, így hatványozott az öcsike felelőssége.Arról nem beszélve, hogy karrierje még Lowell városának térképen való feltüntetését is erősen befolyásolja.

Az igazi tesók

 

Az élet balhorga a legkeményebb, ebben a nézőtéren ülők egyetértenek, és ezért húzzák fel a tizedik perc után valahányan a kesztyűt. Mennyit adtunk fel magunkból? A suliban sokra tartott a rajztanár, manapság csupán egy söralátét hátuljára rajzolgatok. Egyeseknek a tehetsége az ökléből fakad, ami olykor csak egy agyrázkódáshoz elég, ám ha kitartással párosul, egy egész életet sikerre vihet.

Akkor ki is bokszol?

A szocio paraván előtt zajló két testvér története, jin és jangként mutatja be, milyen rövid a bedobott törölköző röppályája. A harcos, nem a foggyökérig hatoló operatőri munkával, vakuszerű vágásaival, arcba lihegő jelenlétével, hanem a ringen kívüli őszinteségével viszi be az ütést. Egy felrepedt szemhéjnál sokkal jobban fáj az elszalasztott lehetőség. A Millió dolláros bébi líraibb színezettel bírt, a Dühöngő bikában hosszabb volt a lejtmenet, azért a szájunk szélébe itt is beleharapunk, és ennek Christian Bale az oka. Wahlberg szorgos fickó, azonban az igazi tálentum annak az embernek az ereiben csordogál, aki Bridget Jonesnál is többet fogyókúrázott pályafutása során. Mitől mellék, milyen stopperrel mérik odaát, ez számomra örök rejtély marad. A szálkásításért újfent jár az ötös, de a szívcincálásért szól igazán a dicshimnusz, ahogy a kudarcot valló báty szemébe csalta a percről percre el halványuló reményt. Világbajnoki öv helyett jöhet a szobrocska!

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk A Tékások szerdán halnak...
Következő cikk Itt az ideje kikiáltani a köztársaságot

No Comment

Leave a reply

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..