Londonból jelentik (2.)


Nézd! Kezdte mondandóját a főnököm. Muszáj elmenned néhány nap szabira, mert így is rengeteg napod van még amit ki kellene venned. Én, mint a rendes kis beosztott teljesítettem a parancsot. Akkor még nem gondoltam, hogy fáradtabban térek vissza dolgozni.

Jack Ryan: Árnyékügynök (The Shadow Recruit)

Alec Baldwin, Harrison Ford, Ben Affleck. Ehhez a névsorhoz csatlakozott most Chris Pine ( James T. Kirk kapitány). Szerintem mindenki kitalálta, hogy a Jack Ryan karaktereket próbáltam felsorolni. Őszintén szólva soha nem mozgatott meg ez a franchise és az ebből készült filmek se. Rendes mozifanatikusként azért kimentem a Jack Ryan premiere Londonban. A címszereplőn kívül rajta volt a vendég listán Kenneth Brannagh és Kiera Knightley is.
A legjobban várt színész Kevin Costner sajnos nem promótálja a filmet ergó el se jött a vörös szőnyegre. Újra korai kelés és sorban ácsorgás előzte meg a sztárok érkezését. Szintén ingyen jegy járt az első ötven érkezőnek a sorban. Jól jelzi szerintem azt, hogy délben 150 ember állt a sorban, de az ingyen jegyekből bőven volt még. Mindenki arra gondol amire akar, de kérdéses az is, hogy van olyan ember akit érdekel ez a film.

Reggel Pine adott interjút a városi rádióban, amikor az épületet elhagyta, csak egy lehajtott fejet láttunk és azt dörmögte a rá várakozóknak, hogy este találkozunk. A mentségére legyen mondva, hogy betartotta a szavát és természetesen mindenkinek adott autogramot. egymás után érkeztek meg a színészek a vörös szőnyegre. Kiera hozta a hideg és unott formáját. Este kétségkívül legnagyobb meglepetése számomra Kenneth volt. Sajnos nem kaptam tőle aláírást, de megígérte, hogy visszajön az interjúk után. Láss csodát, amikor már mindenki összepakolt és szinte alig maradtunk a kordon mögött visszajött Mr Shakespeare. Csak nekem aláírta a róla készült képet és csinálhattam vele közös képet is.

A titokzatos szerető (The Invisible Woman)

Nem volt megállás és néhány nappal később következett Ralp Finnes új filmjének premierje a nagyon elegáns Kensington mozi előtt. Szerencsére nem a turisták által megszállt légnépszerűbb helyen volt a bemutató, ahogy az mindig lenni szokott. Annyira örültem, hogy végre megúsztam a korai kelést és bőven ráértem délután kimenni a mozihoz. Nem mondanám, hogy sokan voltunk, talán 40-50 ember ha volt ott.

Három kategóriába lehetne sorolni a színészekre várakozó embereket.
Az első csoport a rajongók népes hada( ide tartozok én is). Ők mindent tudnak a színészekről és rendszeresen nézik a filmeket. Nem követik a színészeket a városon keresztül, nincsenek ott minden filmes eseményen és kizárólag saját gyűjtéssel foglalkoznak. Ha filmekről szeretne velük valaki beszélni, mindig barátságosak és segítőkészek ha új arc téved a tömegbe.

Második csoport a turisták.Ők azok akik tévedésből vannak csak ott a premiereken. Néha csak arra sétálgatnak és látják a sok tömeget, spontán csatlakoznak hozzá. Nincsenek ereklyéik és a színészeket se ismerik pontosan (kivéve persze az igazán nagy neveket).

A harmadik csoport és a rajongók legnagyobb ellenségei a dílerek. Aláírt képekkel kereskednek. Mindenhol ott vannak és rengeteg van belőlük. Nagyon agreszívak és nem ismernek határokat. Mindenhova követik a színészseket és megszámlálhatatlan képeket hordanak a táskájukban. Az első és a harmadik csoportból képviseltették magukat a premieren. 70-30%-ban voltak többségében a dílerek és ez soha nem jelent jót az igazi gyűjtők számára. Ralph volt az első érkező és persze, mint mindig most is igazi angol úr volt. (szignó vagy közös kép,amit csak szeretne az ember tőle). A szöges ellentéte Kristin Scott Thomas, aki az este második érkezője volt. Nagyon mogorva alig mosolygó nő látványa tárult elénk (az ő esetében mindig erre lehet számítani). Adott néhány interjút, csinált néhány képet a sajtónak majd beviharzott a moziba.
Az este (szerintem) legjobban várt színésze Felicity Jones volt. Az ő estében igaz a bűbájos kifejezés. Mindenki vele akart csinálni interjút. A fotósok őt akarták a legjobban fotózni. Érthető, hogy alig maradt ideje a többiekre akik csak rá vártak. Ennek tudatában sejthető, hogy a közös kép elmaradt, de egy mindig értékes aláírás belekerült a mappába. A legvégén, de még időben nagyon érdekes vendég érkezett meg a Red Carpetra. Alan Rickman nemvárt meglepetése kicsit feldobta az esőben várakozók kedélyét. Naná, hogy valamire való gyűjtő semmi pénzért nem hagyná ki Hans Grubert a Nakatomi torony legfelső emeletéről. Elég szép estét zártam és amit szerettem volna azt be is gyűjtöttem. Nyugodtan indultam haza,hiszen most nem volt bennem hiányérzet.

Mielőtt meghaltam (Dallas Buyers Club)

Part 1


Szinte csak 2 nap választott el az előző premiertől, de megint nagy nap előtt álltam. A véleményem szerint korunk egyik legjobb színésze tartott sajtótájékoztatót Mayfair kerület Curzon mozijában. Sohan nem találkoztam Matthew McConaugheyval egészen szerda estig. Bevallom nem tartottam valami sokra színészként. de az elmúlt 5 filmje briliáns volt az én szememben (Magic Mike, Killer Joe, Papperboy, Wolf of Wall Street, Dallas Buyers Club és a Mud-ot még nem is láttam).
Csak gyűjtők és rajongók voltak hiszen elég eldugott helyen van ez a art mozi. Délben bőven elég volt érkezni. Ennek megint örültem, mert megúsztam a koránkelést. Esővel is szerencsénk volt. Az igaz, hogy egész este esett, de pont ott álltunk ahol védve voltunk tőle.
Mindössze két képpel várakoztam. A másik képet Jared Letoról nyomtattam. Aki szintén ide tartott Matthew-val.
Meglepetésünkre nem volt sajtó. Néhány fotós csinált képeket róluk, de tulajdonképpen az egész idejüket ránk szentelték. Mike haverommal az elsők között kaptunk aláírást kaptunk Mattől. Elkérte a tollunkat is és mondta, hogy vissza hozza nekünk. Úgyis lett. Mind a 200 embernek aláírt majd visszatért a tollal és mondta, hogy nagyon szépen köszöni.
Van néhány száz képem aláírva, ám McConaughey-é az egyik legszebb szignó amit valaha kaptam. Jared rocksztárosra vette a figurát (nálam ez ripacsot jelent). Nekem igen, viszont Mike haveromnak nem írt alá, mert nem tetszett neki a róla nyomtatott képet. Sajnáltam szegényt, legalább az vigasztalja, hogy értékelhetetlen volt az írása (sima függőleges vonal). 20 perc alatt vége volt az egésznek és mivel még fiatal volt az este elmentünk színházhoz folytatni az aláírást.
Brian Cox 3 hónapig játszik a West Enden (Angol Broadway). Nagyon aranyos öregember, lelkesen írt alá illetve csinált képet velünk. Utána még volt idő Nick Moranhoz ( Eddie a Ravasz, az Agyból) is a mellette lévő színházban. Megint elégedetten utaztam haza.

Part2

Másnap reggel kaptam egy értékes infót ami így hangzott: délelőtt 11 körül Sean Bean lesz a Waterstoneban(könyvesbolt) Moorgatenél. Fogtam a Game of Thrones poszterem és már indultam is a belvárosba. Velem együtt öten voltunk csak ott. Szóval adott volt minden és meg is kapta mindenki amit szeretett volna. Napokkal korábban regisztráltam magam a Dallas Buyers Club meet the filmmakers eseményére az Apple Store-ban. Siettem is a bolthoz, hogy egész jó helyem legyen a beszélgetős délutánra. Újra Matthew és Jared a premier apropóján. Jared hozta a formáját és az egészet elviccelte. Nem igazán érdekelte a film, és inkább azt ecsetelte, hogy milyen jó a Wall Street farkasa.

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Maisie tudja
Következő cikk Műkincsvadászok - kritika