Disney evolúció, avagy a herceg tündöklése és bukása (1.rész)


hercegnok3

Sikerült úgy domesztikálni hercegeinket, és kivívni függetlenségünket, hogy nem csak a hat lovas hintót buktuk, hanem elértük, hogy a dalia mindössze annyit üzenjen nekünk a cimbijével: törj be egy vadlovat, aztán találkozunk a dombon naplementekor. Azt már csak mellékesen veti oda, hogy ja, engem meg apám kivisz a homokfutóján, hogy ihassak egy sört. A következőkben szép sorban végignézzük, hogyan szúrtuk el a tündérmesét.

Az 1937 és 2013 között született Walt Disney rajzfilmekben nagyon komoly változáson ment át a herceg karaktere. Ez persze nem alakulhatott volna így, ha a hercegnő nem változik vele együtt, illetve tőle függetlenül. A változás oka egyértelmű – bár a Disney Stúdiónak kellett néhány évtized, hogy felismerje –, a szerelmes témájú rajzfilmek fő célközönsége a tini és fiatalfelnőtt korú nők tábora lett. Ez az ismeret azt is eredményezte, hogy a rajzfilmekben egyértelműen megfigyelhető a készítésük idejének ruha- és sminkdivatja, függetlenül attól, hogy maga a mese mikor játszódik.

hercegek1

Mielőtt nekifogtam a cikk megírásának, – felfrissítendő az emlékeimet – leültem, és sorban megnéztem az érintett rajzfilmeket. A negyedik film után valahogy az engem körülvevő világ szürkének tűnt, és nem értettem, hogy miért nem fakad dalra a benzinkutas, miközben kéri a PIN kódomat.

http://youtu.be/bRmZKAhNbYs

 1. rész

Walt Disney első egészestés rajzfilmje a Hófehérke és a hét törpe (1937) volt. Biztosra utaztak: a sztorit mindenki ismeri és szereti. Van egy szép csaj és egy jóképű herceg (a többi csak blabla vadásszal, mérgezett almával meg gonosz mostohával), de a köztük lévő érzelmek bemutatására nem fordítanak nagy figyelmet az alkotók. Szinte nincs is igazi romantikus jelenet (szemben azzal a négy (!) percnyi unalmas házibulis képsorral, ami egy mai rajzfilmben vállalhatatlan lenne).

A Disney hősnőkre egyébként jellemző a természet szeretete. Majdnem mindegyikük együtt dalol madarakkal, egerekkel.

hofeherke1

Ez ugye rém cuki, bár Hófehérke pitesütő jelenetében kicsit sok az állat a konyhában ahhoz, hogy nyugodt szívvel kóstolnám meg a sütit.

Azt azért szeretném hozzátenni, hogy hetvenhét év távlatából is elragadó a látvány. Gyönyörűek a figurák, a hátterek, a mozgás.

Már itt fontos szerepe van a dalolásnak, de ekkor amolyan kupléba oltott musicalt kapunk, ahol a lány csupán a szerelemről énekelhet.

Abból az alapállásból indít a történet, hogy a hercegnek bele kell szeretnie a női főszereplőbe. A filmből nem derül ki, hogy mondjuk a herceg legkedvesebb időtöltése a vadászat volt, és hogy vasárnaponként sült kacsát szeretett enni. Ahogy azt sem tudjuk meg, hogy mi volt Hófehérke kedvenc színe, vagy ügyes volt-e a hímzésben. És ami a legfőbb: fogalmunk sincs, hogy mégis mit szerettek egymásban. (Nem mellesleg a Bűbáj című filmben picit erre játszottak rá: nem biztos, hogy a herceg az igazi alapon.)

hofeherke6

Voltak közös gondolataik? Szerették esetleg a Bibliát forgatni esténként? Ez lényegtelen. Ebben a mesében a „hercegség” és a „lányság” tulajdonságként szerepelnek. Egyelőre be kell érnünk ennyivel. A rajzfilmben szinte nem is látjuk a herceg arcát (és nem csak azért, mert pocsék VHS minőségben néztük gyerekkorunkban). A herceg olyan, mint Ken, Barbie pasija. Szabvány méret.

Hófehérke már nagyobb figyelmet kapott a külsőségek szempontjából. Tulajdonképpen ennek köszönhetően az alkotók bele is szaladtak egy-egy butaságba. Annyira szépnek akarták ábrázolni hősnőnket, hogy a film keletkezésének idejére jellemző szépség jegyekkel ruházták fel. Mégis ki viselt ilyen frizurát az idő tájt? A kis bubiságból épp csak lenőtt, ondolált loknik egyértelműen az ezerkilencszázharmincas éveket idézik. Nem beszélve a kerek arcról, ami akkoriban dívott, és persze a hajszálvékony, csodálkozóra szedett szemöldökről.

hofeherke_ketto

Még egy rejtélyre nem találok választ: a szakállukból ítélve a törpék amisok voltak?!

Hamupipőke meséje már emberközelibbre sikerült. Nem csak azért, mert eltelt tizenhárom év a Hófehérke óta (1950-ben készült a Hamupipőke), hanem azért is, mert a jelenkorhoz közelebbi időben játszódik a történet. A turnűr viseletből arra következtethetünk, hogy az 1880-as, 90-es években járunk.

hamupipoke7

Ezzel el is érkeztünk az első kis problémához. A ruhák tekintetében mérsékelt a következetesség. Hamupipőke szoknyája kicsit kurtára sikerült. Jó, tudom, hogy egésznap otthon tett-vett, de a térdig érő, derékban erősen szűkített körszoknya a rajzfilm keletkezésének időpontjára volt inkább jellemző. A frizura hasonlóképpen. Minden szereplőnek korhű a hajviselete, azonban Hamupipőke leeresztett, majdhogynem frufrus, vállig érő haja, illetve a bálon viselt feltűzött frizurája teljesen idegen a XIX. század divatjától. Hősnőnk hosszúkás arcformája is az ’50-es évek szépségideálját követi. Amolyan Lauren Bacall típusra sikerült.

hamupipoke_ketto

Hamupipőke esetében már felsejlik némi személyiség. Ő már nem csak a szerelemről énekel, hanem két felmosás között egy viszonylag konkrét életpálya modellt is felvázol dalban, melynek lényege, hogy többé ne felmosás közben kelljen énekelnie. A nótázásról még annyit, hogy a Hófehérke óta eltelt tizenhárom év a zenére is rányomta bélyegét. Ez inkább revü, semmint a később teljesen általánossá lett Disney musical.

hamupipoke9

Herceg fronton pedig semmi változás. Körülbelül három mondat hangzik el tőle. Remek. Nyilván vonzóbb és titokzatosabb egy olyan férfi, aki nem beszél lyukat a hasadba, de azért ez mégis csak túlzás.

A Csipkerózsika több szempontból is rendhagyó lett. Elég, ha csak a rajzstílust megnézzük. Bátran vállalták az alkotók, hogy nem a korábbiakhoz hasonló puha, homályos formákat alkalmazzák. Erős kontúrok, leegyszerűsített vonalrajzok jellemzik.

csipkerozsika2

Egyértelműen a kor (XIV. század) vallásos érzületét megidézve templomi színes üveg formákat láthatunk. Ruhák, kalapok szempontjából, talán itt a leghangsúlyosabb a korhű ábrázolás (a gótikára jellemző extra magas női fejfedőket vonultatják fel). Azonban a főszereplő továbbra is kivételt képez. Gallér az 1300-as években?! A szoknya itt is túl rövid.

Csipkerózsika arcának megrajzolása a hamupipőkei vonalat követi, csupán erőteljesebbek a körvonalak. A rajfilm 1959-ben készült, és ezt le sem tagadhatná. Hősnőnk megjelenése az ’50-es évekre jellemző középiskolai, számmal ellátott baseball kabátért kiált, melyet a gimiben a foci-csapatkapitány adományoz bálkirálynő csajának. Már csak egy mappa és egy nagy pohár málnaturmix hiányzik Csipkerózsika kezéből.

csipkerozsika5

Nagy fejlődésen ment át ugyanakkor a herceg karaktere. Fülöp az első a Walt Disney hősök között, aki tesz is azért, hogy összejöjjön a csajjal. Megküzd Demónával.

Hófehérke szerelme épp csak befut egy csókra a finisben. Hamupipőke jövendőbelije arra sem veszi a fáradtságot, hogy maga menjen el megkeresni azt a lányt, aki állítása szerint teljesen elbűvölte. (Egyébként, ha már itt tartunk, tök fölösleges volt holmi cipővel bohóckodni. Elég lett volna, ha mindenhova bekopogtat, mint Hugh Grant az Igazából szerelem végén, és meg is oldódott volna a rejtély.)

Ebből a szempontból a Csipkerózsika az első a felsorolt rajzfilmek közül, ahol a csók jutalom, nem pedig kiváltság.

És van akinek ez a főállása!

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Portugál
Következő cikk Benedict Cumberbatch Jar Jar Binks paródiája