Nem ritka, hogy aki szereti a mozit, az egyszer dolgozik is ott. Velem ez többször megesett, de a Toldi mozi mindig megbecsült csücsök marad. Ezért nehéz elmenni amellett, amikor az intézmény emblematikus figuráját méltatlanul kirúgják bő egy évtized után.
Az indok keresése lehetett a legnehezebb feladat.
Hozzáértés hiányáról nem lehet beszélni esetében, mert aki annyi fesztivált levezényelt abban az épületben, gyakorlatilag odaköltöztette a skandináv filmgyártást, helyet adott a fiatal filmeseknek…, szóval nem könnyű rajta fogást találni.
A Főnök titulus az esetében, azért erős kifejezés, mert a Főnökkel nem szoktál vállvetve mozit feltakarítani, a Főnök nem ugrik be vetíteni, ha a gépész véletlenül elaludt, egy Főnöknek derogálna tíz év után jegyet szednie.
A háttérben maradás nagy művésze, noha személyesen ismeri az előtérben felbukkanó közönséget. Utálja, ha hangsúlyt kap a betöltött szerepe, mondván csak szórakoztatunk, ide kikapcsolódni járnak az emberek. Ezért a pár sorért is meg fog haragudni.
Azonban ez az oldal sem a lájkokért jött létre, hanem a moziszeretete szülte anno. A benne és körülötte dolgozók, a filmeket imádók öröméért és az irántuk való tisztelet jegyében.
Ez most tiszteletlenség, a nézőkkel szemben.
A Toldiban nincs B betű, pedig Bandi mindenképp egy abból az intézményből, amit Alfredo jelentett a Cinema Paradisonak.
Az életben kevés dolog visszafordítható, ritka vendég a happy end, de mindenképp szeretnénk egy újravágott verziót, a Nézők nevében.
