12 rendező vall arról, mit gondolnak legendás filmjeikről


Spielberg Tarantino Scorsese HitchcockMegnézünk egy filmet, és szinte azonnal véleményt formálunk a látottakról. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a film készítőinek is van véleményük. Következzen most pár világhírű rendező, akik elárulják, miként gondolkodnak egy-egy mesterművükről.

Quentin Tarantino a Becstelen Brigantykról:

„Ebben a történetben a mozi megváltoztatja a történelmet, és ez nekem kibaszottul tetszik.”

Martin Scorsese a Tégláról:

„Arról a valóságról szól, amit az erőszak szemtanújaként él át az ember. Mondjuk van egy közeli barátod,akit 25 éve ismersz. Nem kell, hogy az alvilág tagja legyél, ha a barátodat elüti egy autó, akkor meghal, elment, kész, vége. A halál egy pillanat alatt eljön, és ez az igazság, a barátod eltávozik, mielőtt a film 24 képkockája leperegne.”

Ridley Scott A nyolcadik utas: a Halálról:

„A nyolcadik utas a semmiből került elém a Foxtól. Azt hiszem, előttem vagy hat másik rendező dobta vissza, nem tudom, miért. Pechjük volt, vagy csak nem látták meg benne azokat a vonásokat, amelyek engem személy szerint vonzottak. Lenyűgözött a történet egyszerűsége, energiája és lendülete. Az izgalomfaktor szinte leugrott a lapokról. Szerintem nagyon tiszta volt.”

Alejandro González Iñarritu A visszatérőről:

„Meg kell mondanom, nincs annál unalmasabb, mint amikor valaki a forgatás nehézségeiről beszél. „Ó, te jó ég, szegények, mennyit szenvedtek…” Őszintén, kit érdekel? Egész nap nevettünk? Nem! Kidolgoztuk a belünket, hogy megcsináljuk. Azt mondtam: „Ilyen körülmények lesznek, így fogjuk leforgatni.” Senki nem hallgatta el az igazságot.”

Peter Jackson a Gyűrűk Uráról:

„Ezek a filmek időtlenek. Ezt a szót sokszor használjuk, de a történet témája ugyanolyan találó ma, mint 50 évvel ezelőtt, amikor Tolkien megírta. 500 éve is találó volt. Alapvető emberi érzelmekről szól. Barátságról, bátorságról, hűségről, szerelemről, félelemről, a jó és a rossz párharcáról. Nincs ezekben semmi bonyolult.”

„Úgy értem, hogy bármennyire is összetett a Gyűrűk Ura, mint történet, a rengeteg szereplővel, a vicces helynevekkel és azzal a sok, nehezen megjegyezhető dologgal, alapvetően a lehető legegyszerűbb témaanyagról van szó.”

Steven Spielberg a Jurassic Parkról:

„A Jurassic Parkkal igazából a Cápa folytatását akartam megcsinálni. Szárazföldön. Pofátlanság, most már bevallhatom.”

Joel Coen A nagy Lebowskiról:

„A cselekmény voltaképpen másodlagos azokhoz a dolgokhoz képest, amelyek a filmben történnek. Ha az emberek egy kicsit össze is zavarodnak, ez nem feltétlenül akadályozza meg őket abban, hogy élvezzék a filmet.”

Bónusz: „Ez a film másokat sokkal jobban lenyűgöz, mint minket.”

Alfred Hitchcock a Psychóról:

„Egyszer készítettem egy komolytalan filmet, az volt a címe, hogy Psycho. A történet mulatságos volt szerintem, egy jó vicc. Megrémültem, amikor az emberek komolyan vették. Szándékom szerint a nézőknek visítani és kiabálni kellett volna, de csak annyira, mint egy hullámvasúton. Bizonyos szempontból én vagyok az az ember, aki az építkezés közben azt mondja: Milyen meredekre tudjuk az első hullámot építeni? Ha túl mély, a sikítások még akkor is visszhangoznak, amikor lebukik a kocsi, és ez mindenkit tönkretesz. Ezért nem szabad túl messzire menni, mert a cél, hogy kiszálláskor elégedetten nevetgéljenek az emberek.”

Judd Apatow a Felkoppintváról:

„Azt akartam megmutatni, mennyire megőrjítik a pasik a nőket. Paul Rudd figurája mindig szeretetre méltóan viselkedik: Ó jaj, mit tettem!… de valójában hazudik. Passzív-agresszív. Nem figyel arra, mi a nő problémája. Sok kapcsolatban a férfit meg kell leckéztetni, de a nők ki vannak akadva, hogy ezt nekik kell megtenniük.”

Tim Burton a Batman visszatérről:

„Szerencsés voltam a Batman készítése közben, mert akkor úgy éreztük, új területre érkeztünk. Visszamentünk a képregény hagyományaihoz, amelyek általában könnyedek és rajzfilmszerűek voltak. Izgalmas volt. Aztán hirtelen minden képregényhős vicces jelmezbe bújt szenvedő lélekké vált.”

James Cameron az Avatarról:

„Azt szeretném, hogy egyfajta tisztelet és felelősségérzet alakuljon ki az emberekben, akik felügyeletére van bízva a Föld… és szerintem ez a film célt ér, mert érzelmi reakciót vált ki. Arról beszél, amit már amúgy is tudunk, nem nehéz megtanulni, de mégsem prédikálunk. Viszont érzelmi töltetet ad a már meglévő információhoz, és ez az érzelmi tartalom talán áttöri a tagadó válaszok falát: Ó, én nem tudom megváltoztatni… nem az én gondom, engem nem érint…. Mit számít az a pár fok hőmérséklet-emelkedés?”

Steven Spielberg A nap birodalmáról:

„Olyan filmet készítettem, amely nekem tetszik, nem érdekelt a közönség igénye. Annyira sötét, amennyire csak sötét mertem lenni.” 

Christopher Nolan a Csillagok közöttről:

„Nagyon egyértelmű: önzőség és gyávaság. Nagyon emberi, és szeretem, amit Matt csinált belőle: megtalálta a valóságosságát. Az a fajta cselekmény, amikor utálod a pasit, mert valami olyat csinál, amiről úgy érzed, te is megtennéd hasonló helyzetben. Nagyon logikus, de az érvelése elképesztő – ahogyan képes a magyarázatával a gyávaságát pozitív színben feltüntetni. A magány és a kétségbeesés őrült dolgokat hoz ki belőlünk.”

Steven Spielberg a Harmadik típusú találkozásokról:

„Tényleg hiszem, hogy a Találkozásokkal kerültem a legközelebb ahhoz, hogy egy álmomat a vásznon lássam.”

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk A Marvelt nem érdekli az Oscar új kategóriája, ők a legjobb film díját szeretnék a Fekete Párducnak
Következő cikk Tim Burton és némafilmes elődei

1 Comment

  1. […] Teljes cikk olvasása az HETEDIKSOR.hu-n… […]