Apró mesék – kritika


Apró mesék, rendező: Szász Attila, szereplők: Szabó Kimmel Tamás, Kerekes Vica, Molnár Levente, magyar romantikus thriller, 112 perc, 2019. (16)

Vadászbaleset

Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró A berni követ, a Félvilág és az Örök tél után a mozivászonra álmodta meg a második világháború utáni valóságot.

A második világháború után sokan nem tértek haza, voltak, akikről évek óta nem érkezett hír. Hankó (Szabó Kimmel Tamás) az újságokban megjelenő apróhirdetésekre jelentkezik, hogy a keresett személy bajtársának kiadva magát – az illetőt hősként beállítva – egy megható történettel álljon elő szállásért, élelemért, ruháért vagy éppen pénzért cserébe. Mikor beleszalad egy nyomozó csapdájába, vonattal menekül, de okmányok híján az ellenőrzés elől kénytelen bevetni magát az erdőbe. Itt találkozik Judittal (Kerekes Vica) és annak fiával (Tóth Bercel), akik egy takaros erdei házban élnek és először meglehetősen ellenségesen lépnek fel. Judit férje, a vadász szintén nem tért haza a háborúból, így Hankó – miután kidumálta magát – ismét előadhatja kedvenc történetét. A bizalmatlanság és gyanakvás helyét a vágy veszi át, miközben a férfi és nő egymásba habarodnak. Egy erős kéz mindig jól jön a háznál és a fiú is új apára talál. Egy nap Bérces (Molnár Levente), a vadász mégis hazatér és belemegy a játékba, igazolja a történet valódiságát, amivel mindent és mindenkit összezavar. Judit ekkor arra kéri Hankót, ölje meg Bércest, aki rendszeresen bántalmazta őt és a fiát.

Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró közös alkotásai eddig televízióra készültek, bár a limitált számú vetítések során a nézők meggyőződhettek arról, hogy ezek a történetek a nagy vásznon is jól mutatnak. Az Apró mesék otthona már célirányosan a mozi. A noir stílusban (főcím, zene, fényképezés, vágás, karakterek stb.) megálmodott film elején még láthatjuk a romos fővárost a felrobbantott hidakkal, majd ezt elhagyva a vidék lesz az elsődleges helyszín, az erdei környezetből időnként be-benézve a közeli településre. Az erdei lak mesébe illő, idilli környezetben van, de elég csak a Jancsi és Juliska, a Hófehérke vagy a Piroska és a farkas történetére gondolnunk ahhoz, hogy belássuk, elég korán felismerték a feszültség megteremtésének ezt a lehetőségét.  Fontos szereplő a fegyver, mely önvédelemre szolgál, egyben az akarat érvényre juttatásának egyik igen hatásos eszköze. Köbli a cselekményt olyan korba és környezetbe helyezte, amikor a puszta életben maradás is nehézséget jelentett és egyáltalán nem volt könnyű embernek maradni. Válság helyzetben mutatkozik meg az ember igazi jelleme és erre a forgatókönyvíró előszeretettel épít.

A gondosan megrajzolt karaktereknek éppen ezért olyan tulajdonságait domborítja ki, melyek ebben a helyzetben őt előnyhöz vagy éppen hátrányhoz juttatják. Amit látunk, azok túlélési praktikák, itt van nekünk a szovjetekhez dörgölőző jegyző, az alkudozó szovjet tiszt (aki nyilvánvalóan nem önszántából került ide), a saját társait sanyargató munkafelügyelő, a prostituált vagy maga a főhős, aki szállásért, élelemért, ruházatért, esetleg némi aprópénzért cserébe a reményt hozza el a hozzátartozók számára. Ugyanakkor mindenkiben rejlik kettősség: az erős nő megbecsülésre és gyengédségre vágyik, a szélhámos kiváló férj- és apapótló, a kegyetlenkedő férj és apa harmóniában él a természettel és élelemmel (vadhússal) látja el a település lakóit. Az előbb két, majd három ember között zajló interakciót (a kisfiú alakítása is rendkívül meggyőző) az erős színészi játék teszi teljessé (kiegészítve emlékezetes mellékszereplői alakításokkal).

De hogy ne csak dicsérjem, nem mindent szerettem, ilyen pl. bizonyos, elsőre is érthető és hatással bíró jelenetek ismétlése (pl. a Hankó által előadott mese). Hankó előéletének bemutatását is nyugodtan rövidebbre lehetett volna fogni, esetleg elhagyni vagy a cselekmény közepébe belecsapva visszatekintve bejátszani. A film utolsó részében a jelenetek meg(szét?)vágásával fokozzák az izgalmakat, de igazából semmi nem indokolja ezt a megoldást, enélkül is megvan a kellő feszültség. Mindent összevetve az Apró mesék jó eséllyel indul, hogy a Szász-Köbli kettős a televízió után a mozikat is bevegye.

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Mark Ruffalót hazugságvizsgálóra kötve faggatták a Végjátékról
Következő cikk A Bosszúállók: Végjáték új előzetesében nagyon vonulnak