Boncolda: Trónok Harca 6. epizód (8. évad), finálé


Nem volt egyszerű a dolga a showrunner Chip és Dalenek (David Benioff és Dan Weiss) a befejezéssel. Távol álljon tőlem, hogy védjem őket, hiszen (több évada már) én sem az elégedett nézők közé tartozom, de tény, hogy elég lehetetlen helyzetben voltak. Ha nem Jon, a Legkisebb Királyfi viszi a bankot/trónt, akkor a végeláthatatlan Havas fan tábor legyalulja őket, mint a jégzombi cunami a dothraki hadat. Ha viszont Pöttöm Pandúr Jancsi kerül ki győztesen a trónokos harcból, a magamfajta beképzelt követelődzők fognak extrán eltartott kisujj-jal a kávéscsészéjükbe cüccögve fejet rázni, de olyan elánnal, hogy button up legfelső gombja még nem tapasztalt akkora igénybevételt.

Bármelyik irányba mennek, az öreg (George R. R. Martin) olvasói nem győzik majd hangsúlyozni, mennyivel jobb lezárást írt volna Martin bácsi (aki viszont elég rafkós ahhoz hogy ezt ne tegye), mint amit a sorozat kapott, függetlenül attól, mi is ez pontosan… Szóval, nem könnyű Ben and Jerry élete, de azért ne sajnáljuk őket túlságosan, a Disney már leigazolta a párost a következő Star Warshoz.

Figyelem, SPOILERes epizód felkoncolás. Ha még nem nézted, várj az olvasással!

Beigazolódtak-e a múlt heti Boncolda teóriái? A kritika sorozat legkisebb találati arányát elérve végre ért minket meglepetés is, hogy megköszönjük-e, az egy másik kérdés.

Tyrion meghal – …és nem, ami miatt nem is haragszunk. Tyrion túlélte az epizódot, maradva ezzel az utolsó (és a legmagasabb) Lannisternek.

Szürke Féreg meghal – Szintén fals tipp, bár biztosra veszem, hogy fél éven belül így is gyomorfekélye lesz ennyi befeszült stressztől.

Daenerys Targaryen meghal – hát hogy a viharba(nszületettbe) ne tenné! A nyilvánvalóság okán ezért a találatért pont se jár.

– A Jaime megöli Cerseit ziccert kihagyva, a show készítők a nagyobb halra mentek: A másik szerelmespár hozta ctrl+C ctrl+V –vel a “fiú elborzadva látja, hogy a lány egy fékezhetetlen zsarnok, így nem tud mást tenni, mint megölni kedvesét” drámai fordulatot – elfuseráltnak tartottam ezt az ötletet, de talán mert elég hamar túlestünk rajta, nem volt olyan fájdalmasan kivitelezve.

Sam megírja a történteket George R. R. Martin pszeudonim alatt – Csak besegített Ebrose nagymesternek, de a címet Martin bácsi A Song Of Ice And Firejétől (A Tűz És Jég Dala) kölcsönözte.

Drogon túléli a záró epizódot – na ezt igazából nem jósoltam meg, mert nem is mertem reménykedni benne, de megtörtént, ami öröm!

– Az utolsó előtti rész adja a grandiózus, gyomorszájon vágó eseményt, majd az utolsó hozza a klimaxot és mivel ez a záró évad, talán valamiféle társadalmi rend helyreállását is – pipa

Intró

Reménykedtem hogy update-elve kapunk egy lerombolt Királyváras animációt és lám, a VFX istenei kegyesek voltak. Utoljára nézünk körbe a terepasztalon Ramin Djawadi melódiájával kísérve. Ide is dobom a már jól ismert nyitó zene egyik legjobb feldolgozását.

 

Eheti epizód: Komótos cammogások és intenzív ülések nagy sorozata

Királyvár még mindig úgy van ahogy hagytuk, azaz Dany hagyta. A sárkánytűz talán felperzselte az évszakot is, havazik, akárcsak a múlt heti Boncoldában felelevenített látomásban. Tyrion, Ha(m)vas János, Davos plusz néhány extra a romok és holttestek között cammognak. Tyrion útja az alagsorba vezet, hogy bizonyosságot nyerjen Jaime és Cersei szökéséről. Jelen esetben, annak kudarcáról. Az előző epizódnál nem tértem ki arra, miként szimbolizálta a fennálló királyság összeomlását a térképtermes talaj repedése, de most hogy még a törmelék is olyan szépen koordináltan hullott alá két oldalra, látszik, hogy nagyon meg akarják mutatni.

Az intró animációjában is jól látható a repedés.

Hogy van az, hogy a filmekben/sorozatokban mindig kilóg egy kéz a romok alól pont annyira, hogy a kutató személy rögtön viszonyítási alapot kapjon arról, hol kell felszedni a köveket, s a harmadik (mindig a harmadik) eltávolított darab pont a keresett személy arcát fedi? Ha ilyen egyszerű lenne, Mancs és Viking nyugdíjba mehetne. Cersei és Jaime valahogy fölé levitált a rájuk zúduló kőtéglák 95%-ának, de az utolsó réteg a vesztüket okozta? Szőrszálhasogatás, tudom, de engem már 20 dekás koromban is zavart például hogy a Macskafogóban Grabowski kocsijába nehezen, de befér a bérpatkánykvartett (az egér-patkány arány majdnem 1:2). Később viszont Grabowski lazán bemászik a Buddy által kidobott üvegpalackba (túl az 1:10-es arányon). Ezt leszámítva, Ternovszky Béla rajzfilmje kétségkívül egy időtálló remekmű.

8 év alatt sok parádés haláljelenetet kaptunk diverz utált karakterekhez, de ez nem volt az.

Szürkének még mindig akkut szem-vérben-forgása van, fel is javítja a hó/hamu borította kép szaturációját egy kis friss pirossal. Jon elindul hát, hogy beszéljen Daenerysszel a genfi egyezményről… komótosan cammogva…

Nem sietve…

Amíg odacsoszog, megdicsérem a Khaleesi hűséges alattvalói közül azt, aki bepakolta a Targaryen zászlót. Nincs bosszantóbb, mint az otthon felejtett merchandise.

Merchandise a romokon

Jon olyan lassan halad, hogy Szürke hiába maradt hátra elkövetni még pár háborús bűntettet, így is hamarabb ért a lépcső tetejére.

Viharbanszületett Dany éppen megérkezik és minden mozdulata profilképért kiált. Khal Drogot idézve, dothraki és valyr nyelven beszédet tart, ami nem kecsegtet sok jóval azok számára, akik Westerosban élnek és ragaszkodnak az autonómiájukhoz vagy a lélegzés gyakorlatához. Mindeközben Deres és Dorne említésére Jon a tipikus építésvezető fejet vágja, aki hallja, hogy a vasszerelő brigád románul vitatkozik, de csak a magyar “átszúródási vas” kifejezést érti meg egyedül belőle.

A hajfonatok a csatákban aratott győzelmek számát jelzik a dothraki kultúrában.

Tyrion önként alámerül, és dobja a brosst, aminek természetesen őrizetbe vétel a következménye (később kivégzés). Arya Jon mellé oson a dothraki és makulátlan sereg, meg a nyílt színű, jól belátható lépcső ellenére (settenkedő level 9000). Reménykedem is, hogy Dany felkerül Arya Kill-Bill-listájára, meg nem is. Tudom hogy meg kell halnia a Sárkány(ok) anyjának, de még mindig szorítok is neki, hiszen hét évadon keresztül drukkoltunk ennek a karakternek, és követtük végig hányatott útját, mint A Keresztapa tragikus hősének, Michael Corleonenak.
Végigkövetjük hatalomra jutását és bár egyre megkérdőjelezhetőbb módszerekhez folyamodik, szimpatizálunk (valamilyen szinten) a karakterrel. Egészen a végletekig, amíg a hatalomvesztés paranoiája teljesen elveszi az eszét. A különbség annyi, hogy míg Corleonénál volt időnk feldolgozni, hősünk bukását, itt még nem tértünk magunkhoz a sokkból.

Havas meglátogatja Tyriont a “házi őrizetében”, ami előtt le kell adnia fegyvereit is. Nem sejtettem, hogy egyszer egy Lannister fog erkölcsi leckéket adni Jonnak, de itt tartunk. Rosszabbnál rosszabb pólónyomat jelmondatokat cserélnek egymással (Love is the death of duty… To travel is to live… Keep calm and drink tea), miközben Tyrion arra apellál, mi a helyes teendő a nagyobb jó/többség érdekében. Jon viszont becsület szavára megígérte, hogy Dany a királynője és követni fogja, az meg csak úgy jó, ha megtartják. Megoldhatatlannak látszik a dilemma. Nem tudom, hogy Tyrion Jonnak érvvel vagy a nézőket akarja meggyőzni a múltbéli Dracarys pillanatok felidézésével. Havas elcammog.

T: Tudom, hogy szereted. Én is szeretem…
Na nem ÚGY, mint felétek egy unokaöccs szereti a nagynénjét.

Daenerys látomása elevenedik meg. A hó, a látószög, minden stimmel. Akárcsak akkor, most is pillanatok választják el attól, hogy a Vastrónra üljön, de a “szeretett férfi” elvonja a figyelmét és jön egy képszakadás (halál). Itt a tanulság, női vezetőnek lenni így is nehéz, a karrierre kell koncentrálni.

Havas megteszi, amit meg kell tenni, a show meglépi a “szerelmespár egyik fele megöli a másikat” “fordulatot”. Jaime a Királyölő után szabadon, Jon a Királynő-/Barátnő-/Nagynéniölő. Roppant érdekes, hogy a fogolylátogatás előtt elkérték fegyvereit, de az uralkodói fogadóóra előtt nem.

Drogon megérzi a zavart az erőben, és utánanéz a helyzetnek. Kicsit kiborul érthető módon, s elolvasztja azt az átkozott trónt. Bravo, az íróknak hála, ez a hobby-kohász sárkány mutatja fel a legnagyobb intelligenciát az évadban. A Vastrónt meg kellett semmisíteni, akárcsak a Gyűrűt a Végzet Hegyénél, hogy béke köszönhessen Középföldére. A fémszéket szorgosan oxidáló Drogon látványa kísértetiesen hasonlít arra, ahogy mi is ki szeretnénk adni a frusztrációnkat.

A Trónok Harca karakterei közül már csak Drogon tud empátiát kiváltani belőlem.

Tyrion movemberes pofázmánya arra enged következtetni, hogy ugrottunk az időben, még az időjárás is megenyhült. Szürke, aki már epizódok óta próbálja összerágni a fogai között maradt szezámmagot, a túlélő nagyurak és nagyasszonyok elé vezeti komótosan cammogva a “vádlottat”.

Egy “[…]-tel később” jelenet

Az első gondolatom a díszes társaságot látván az volt, “Bran is itt van. Minek?!” Jaj, de vicces ez visszatekintve… hát kacagnom kell rajta… nagyon mókás, egészen addig míg a hahotázás át nem vált egy Drogon-féle frusztráció olvasztásba.

Hehe, először vagy itt, ugye?

Már nem is számoljuk hány tárgyalásból dumálta ki magát Tyrion

Pár ismert arc, plusz helykitöltőnek egy végtelenül unatkozó dorne-i herceg meg két random úr. Yara! Ari! Ne ellenségeskedjetek kérlek, főleg ne Jon miatt! Sok közös van bennetek, és ha Arya felfedező turnéra indul, neki sem ártana, ha bekerülne a vas-szigeteki flottás WhatsApp csoportba.

Mikor a királyválasztásra terelődik a szó, Edmure bátya (Catelyn Stark suta fivére) feláll kampányszöveget mondani. Az az Edmure Tully, aki olyan jelentéktelen, eddig fel se ismerted, hogy már láttad korábban. Az az Edmure, aki széleskörű tapasztalatai alatt azt említi, mikor elszúrta Robb Stark stratégiáját egy értelmetlen apró győzelem kedvéért, illetve hogy éveket töltött Lannister-fogságban. Ami fogságba a Red Weddingen (Vörös Nász, amit el is felejtettél, hogy az ő esküvője volt) került, méghozzá azért, mert még a Frey lord is jelentéktelenebbnek tartotta, minthogy őt is megölje. Ő bénázott a temetésen, amíg Blackfish (Fekete Hal) ki nem vette a kezéből az íjat.

Na ez az ügyes-okos Edmure gondolta úgy, hogy ez az ő pillanata és kínos beszédével olyan farpofaszorító fremdschäment generált, hogy Sansanak muszáj volt közbelépnie.

Edmure báttya… Üljleegyes

Sam vagy mint nagymester, vagy mint a Tarly-ház ura feldobja a demokrácia lehetőségét, de nem sok sikerrel. Kicsit elébe szaladt korának, hiszen még mi sem tartunk ott, sajnos. Tyrion, “a tárgyalás-Houdini” javaslata Bran, ami nem teljesen szar ötlet, állítólag mentes mindenféle hatalomvágytól, végre lenne haszna a csávónak és határozottan jobb jelölt, mint Jon Snow. Még ha el is tekintünk attól, hogy Szürke Féreg nem hagyná, illetve, hogy valamennyi minimál intelligencia kell a vezetéshez, Havasnak pont úgy nem menne a béke idei kormányzás, mint Robert Baratheonnak, akinek szintén inkább csak harci gyakorlata volt. Most meg ugyebár arra tervezünk, hogy végre béke, infrastruktúra kiépítés, gyarapodás lesz. Már melegedek hozzá a gondolathoz, hogy Bran leáll a vorg-szörfölgetéssel és hasznos Háromszemű Hollója lesz a társadalomnak, mikor…

Hogy-az-a…leborult szivarvég

Hogy mondtad? Ezért jöttél el idáig? Szkúzi, de gyakorlatilag nem jöttél te sehova. Mindig találtál egy jószívű bolondot, aki hozott/tolt (Osha, Hodor, Meera és Jojen Reed, mindenki Deresen, Arya…). De ezt csak azért említem, mert durván le vagyok döbbenve. Évadok óta tolja az “áh, hagyjad-azt, én már nem vagyok ember, csak üldögélek, néha hátracsapom a pupillámat hogy “én most megyek” és vorgolgatok, anélkül hogy bármi haszna lenne” színpadszámot és most derül ki, hogy csak addig ücsörgött meg táppénzcsalt, amíg a többi jelölt szétszedte egymást, s vele a fél királyságot?! Most derül ki hogy ő a főgonosz? Szemrebbenés nélkül hagyta patakokban folyni a vért? Na jó, a szemét azt pont rebbentette, de csak hogy légszörfölgethessen a hollókon/varjakon… Az arcom leszakad.

Sansa függetlenedik az északiakkal, ami olyasmi mint a Brexit, csak ennek van értelme. Észak talán olyasmi lesz, mint Kanada. Hasonlít az USA-ra, csak hidegebb és mellőz néhányat a hülyeségeikből, amik helyett növesztett pár sajátot.

Aészak Királynője, Aészak Királynője…

Vártam, hogy valaki majd, “ja a függetlenedés is opció volt”-tal szavazatot vált, de úgysem tudna jelenleg egyik sem akkora haderőt felmutatni, mint az Északiak… amennyire mi tudjuk legalábbis.

Tyrion, a PR-osztályról, addig ismételgeti Bran új DJ-nevét, amíg biztos nem lesz benne, hogy megragad a fejekben. (Edmurenak biztos kell majd azért korrepetálni.) Bran the Broken, First of His Name, stb., Lord of the 7…6 Kingdoms and Protector of the Realm.

Szürke még mindig azzal a szezámmaggal küzd a jobb alsó kisőrlőnél.

Jon halála és életben maradása is háborút váltana ki, így Bran the B@&×# … khm Bölcs… kiemeli Jont az egyenletből és visszaküldi az Éjjeli Őrséghez.

Jon kap egy make-overt és a komótos séták folytatódnak.

Tyrion, a király Segítője (The Hand) azzal magyarázza az Éjjeli Őrség tovább létezését, hogy mindig kell egy menedékhely a fattyaknak és a megtört embereknek. A mi világunk erre tartotta Ausztráliát. Egyetértek azzal, hogy Jon térjen vissza a cölibátushoz (mindkét barátnője gyilkosság áldozata lett), de mit figyeljen szerencsétlen a Night’s Watchnál a többi “fekete testvérrel” együtt? Az Éjkirály halálával elmúlt a fenyegetés észak felől.

Epilógus

Szürke Féreg a Naath-szigetek (Missandei szülőhelye) felé hajózik a Makulátlanokkal.

Ser Brienne of Tarth betölti a Lord Commander (a Királyi Testőrség vezetője) szerepét az új király mellett. Az új posztja, többek között, megkívánja, hogy kitöltse a Fehér Könyvet, ami egyfajta lovag Wikipédia. Kiegészíti a bejegyzést Ser Jaime Lannisternél teljesen “pártatlan” értelmezésben.

“Took Riverrun from the Tully rebels, without loss of life:”

A passzus Riverrunról azt nem említi, hogy Jaime, saját bevallása szerint, hajlandó lett volna Edmure gyermekét a várba katapultálni, ha az az erőd gyorsabb elfoglalását jelenti. Lemészárolt volna bárkit, csak hogy minél hamarabb visszamehessen Cerseihez. Deresről nem azért sietett Királyvárba, hogy megmentse a várost a pusztulástól, hanem Cersei mellett akart lenni, stb.

Nem tudom, mennyire életszerű talpig páncélban tintát és tollat ragadva írogatni, de így legalább látjuk az új király, Bran the B. címeralakját, egy sikító hollót.

Kedves naplóm… vajon be tudnám-e vezetni a Casual Fridayt?

A választott egyeduralkodó (kivéve Északon… no meg Essosban… ja, meg nyugatra Westerostól…) tanácsosai kooperációra készülnek, de előtte még elrontják a Tyrion kalibrálta feng shuit. Nincs igazság a törpék számára, a Fehér Könyvben mint Joffrey gyilkosa van Tyrion megnevezve (amit Ser Brienne ki se javított), amikor pedig “meggoogle-izná” magát Ebrose nagymester krónikáiban, kiderül hogy meg sincs említve.

Azt hittem Sam lesz a történet Martin bácsija, de csak a címben segített.

Őfelsége csatlakozik, de csak annyira, hogy Drogon után kérdezzen, majd le is lépjen vorgolgatni. Bran lesz a legmunkakerülőbb királya a birodalomnak, de uralma alatt így is béke, jólét, ipari fellendülés és népességgyarapodás várható. Ez nem az ő érdeme, csak egy tény annak következtében hogy újra kell építeni és benépesíteni a királyságot. Valószínűleg jó döntéseket fog hozni, ha éppen hoz és nem az “így kell megtörténnie” mantrát ismételgeti. Az új háza talán a Holló-ház nevet vagy valami hasonlót (a Hollóhát már foglalt) viseli. Mottónak javallanám a “Tartsd a barátaid magad mellett, a tudást meg magadban”-t, a “Miénk a hátracsapható pupillá”-t vagy az “Én most lépek”-et…

B: Lépek vorgolni (s08e03)

A záró epilógus-montázs előtt még Tyrion belekezd harmadjára a lépesmézes szamaras story-jába, de megint nem jutunk el a csattanóig. Már ez se zavar, csak legyünk túl a lezáráson.

Először Lysa Arryn, másodjára a vészharangok, most a “fade out” folytja belé a szót.

Epilógus-montázs

A Starkokat* látjuk megtenni első lépéseiket az általuk választott* jövő felé. Mielőtt valaki kiakadna ezen a mondaton, Bran gyakorlatilag már nem Stark, mióta a Háromszemű Holló lett és bár Jon apai ágon Targaryen, anyain Stark. Sansa mindig is uralkodásról álmodott, eleinte mint naiv hercegnő wanna-be, később mint tragédia edzett, pragmatikus stratéga. Aryát a felfedezésre váró területek vonzották. Ha valaki, akkor ő levadássza majd az ismeretlen tájakat. Jon a kakukktojás, neki nem volt választása, nem is tudjuk pontosan mit akar, talán ő sem tudja magáról. A fájdalom már az 5. évad óta kiült az arcára, így nem tudom most szenved-e ettől az Éjjeli Őrséges ítélettől vagy sem.

A keretes szerkezetek segítenek letuszkolni a befejezést a torkomon: Tyrion újra a király segítője, Jon Snow újra “fekete testvér” és a vadakkal lóg, de nyilván inkább a továbbfejlődött sorsszálak az érdekesek. Bronn megkapta az ígért Égikertet é jó néhány hangzatos címet, Sam a nagymester nyomdokaiba lépett. Brienne-t már említettem, de még Podrick is “Ser” lett (igaz most ő az ügyeletes Bran tologató). Davos a Hajók és a Nyelvtan Mestere.

A sorozatban mindig idegesített Havas Jon érdemein felüli dicsérete. A környezetében nála sokkal jobb képességekkel megáldott karakterek a fele hypeot sem kapták meg annak, ami őt követte. Miért őt hozták vissza a halálból, mikor annyi másik jobb jelölt lett volna? Most azonban már értem miért. Jon túltolása és feltámasztása kellett ahhoz, hogy ehhez a jövőhöz jussunk. Nem éles eszűségre vagy hősiességre volt szükség, hanem valakire, akibe Dany beleszeret, aki a kötelességet tudja választani a romantikus érzelmeivel szemben és tudja hogy a hegyes végével kell szúrni a mindenféle bökős készüléknek. Miután ezt mindenki meg is kapta tőle, le is pattantak róla azonnal. Régóta először sajnálom is szegényt, ahogy ez a szakma bedarálta majd használat után kiköpte. A tini sztárokhoz képest annyi a különbség, hogy egy fillér nélkül történt vele mindez. Sansat és Aryat nem féltem, bármilyen jövő köszönt rájuk, csak annyit remélek hogy Arya nem kezd el kolonizálni meg betegségeket terjeszteni…bár a kalóz élet vitathatatlanul jól állna neki.

Ítélet

A befejezés valahogy antiklimatikus, pedig minden kirakós szerűen passzentos és logikus. Mégis mi hiányzik akkor? Vagy ez csak hiszti amiatt, hogy vége a szériának? Napok távlatában, volt idő lehiggadni, most kicsit üresnek érezzük magunkat, kicsit elégedetlenül, de megkaptuk a lezárást.

Egy jó shownak kell egy terv, amit a kezdetektől tud követni és nem felejti el hova is akar kilyukadni. Ennek a kritériumnak, ha hunyorítva nézzük, megfelel a trónokos finálé. Persze, előfordul, hogy ez a terv eleve kihívásokkal küzdött (How I Met Your Mother). Bosszantó ha egy sorozatot törölnek, mielőtt ezt a tervet kivitelezhette volna, vagy még elkeserítőbb, ha addig húzza a sikerét, amíg már nem tudja maga sem, hogyan végződjön, s amit kapunk, hát azt nem visszük piacra (Dexter). Egy jó sorozat nem enged a pénzgép csábításának, a cselekményt priorizálja, úgy és akkor fejezi be a történetmesélést, ahogy eltervezte (Breaking Bad).

Nem mondom, hogy szerettem, amit Tom és Jerry (David Benioff és Dan Weiss) összehordott, de adtak egy lezárást, ami úgy néz ki, meg is volt tervezve. (Kivéve Szellem megsimogatását, azt tuti hogy a felháborodott rajongók miatt animálták meg gyorsan). Ínséges időkben, ez is valami.

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Újdonságokkal vár idén a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál
Következő cikk 50-nél is több remek kép a ma 80 éves Ian McKellen fotóalbumából