Valan – Az angyalok völgye, rendező: Bagota Béla, szereplők: Krisztik Csaba, Hatházi András, Nyakó Júlia, magyar krimi, 97 perc, 2019. (16)
„A lányok angyalok”
A nagyvárosi zsaru visszatér szülőhelyére, ahol sok évvel ezelőtt eltűnt a húga. A közeg egyszerre ismerős és idegen, a múlt kísért, a jelen nyomasztó, a jövő bizonytalan. A Valan egy újabb érv amellett, hogy igenis nézzünk magyar filmeket, Bagota Béla első nagyjátékfilmje egy izgalmas és látványos, működő erdélyi krimi.
Romániában kitör a forradalom, a hatalmas felfordulásban Péter elveszti szem elől a húgát, Julit, aki soha nem kerül elő. Évekkel később a brassói nyomozó (Krisztik Csaba) megszállottan küzd a gyermekprostitúció ellen, ami egyfajta vezeklés a részéről, mert bár alig volt idősebb testvérénél, Péter elsősorban magát okolja a történtekért. Egy nap telefonhívást kap, szülőhelyén, Valanban egy holttestet találtak, ami akár Julié is lehet. A hazatérés a sokat látott Pétert is megviseli, ha a holttest a húgáé, végre pont kerülhet a fájdalmas történet végére, ha nem, marad a bizonytalanság és nyomozóként egy újabb bűncselekménnyel szembesül. Rokonai, ismerősei közül már csak kevesen élnek (itt), a nagynéni demens, iskolatársai vagy piti bűnözők vagy kiégett, ellenségesen fellépő rendőrök. Az egykori bányászvárost sokan elhagyták a jobb élet reményében és a friss hóban még nyomorúságosabbnak látszanak a piszkosszürke lakóépületek. Mikor kiderül, nem Juli az egyetlen eltűnt lány, Péter megpróbál a dolog végére járni, amihez az alulmotivált helyi kollégák segítségére is szükség van. Egyszerre ismerős és idegen közegbe kerül tehát vissza, ahol senki és semmi nem az, akinek és aminek látszik, de még annak eldöntése sem könnyű, hogy jelen körülmények között mi számít jónak és mi rossznak. 
A forgatókönyvíró-rendező Bagota Bélának ez az első nagyjátékfilmje, de egyáltalán nem számít kezdőnek a szakmában, több dokut és rövidfilmet készített már a televízió számára, valamint olyan produkciókban ténykedett rendezőasszisztensként, mint az Isteni műszak, a Mentőexpedíció, a Lajkó, cigány az űrben, az Aranyélet, a Rossz versek vagy a Drakulics elvtárs. Meggyőző portfólió. A helyszín Balánbánya (Balan), ahol a film producere, a kolozsvári születésű Kántor László (Az éjszakám a nappalod, Nagyi projekt) egykoron diplomamunkáját forgatta.
A csak kezdőbetűjében eltérő Valan kitalált hely, Bagota nem szerette volna, ha az emberek egy ennyire életszagú történettel azonosítják a települést. Az üresen álló panelházak és az egykori bánya nyomasztólag hatnak, ugyanakkor ez a közösség minden nehézség ellenére nagyon is él, az erdőkkel borított hegyek pedig igazán különleges hellyé varázsolják a völgyet. A helyszín és a cselekmény véletlen, egyben igazán szerencsés egymásra találásáról beszélhetünk, melyet – tényleg a teljesség igénye nélkül – a népzenei motívumokkal tarkított, szokatlan hangzású zene (Márkos Albert – Taxidermia, Nagyi projekt), a dinamikus vágás (Szalai Károly – Utóélet, Testről és lélekről, A feleségem története) és a mínusz húsz fokban is gyönyörűen kivitelezett drónfelvételekkel tarkított képi világ (Garas Dániel – Apacsok, Swing, Vándorszínészek) tesznek még erősebbé.
A casting során fontos szempont volt, hogy a színészek románul is beszéljenek, így az elhangzó szöveg nem egy fonetikusan bemagolt valami. Ahogy a valóságban, úgy a filmben is egyik pillanatról a másikra váltanak át magyarról románra és vissza, ami jellegzetesen erdélyivé teszi a történetet (ha minden igaz, a lengyel közönségnek pl. ez kevésbé jött át, de annyi baj legyen). A nálunk kevésbé ismert színészi gárda ne riasszon el senkit, a filmnek kifejezetten jót tesz, hogy nem a sokadik filmet látjuk ugyanattól a színésztől, színésznőtől.
Az alkotókkal két alkalommal volt szerencsém találkozni és bár külön interjú ezúttal nem készült, a közös beszélgetések alkalmával úgy tűnt, Bagota Béla olyan rendező, akinek határozott elképzelései vannak, amit be is hajt a stábon, ugyanakkor nyitott minden olyan ötletre, ami előre viszi (tovább árnyalja, izgalmasabbá teszi stb.) a cselekményt. Az idő és az anyagiak szorításában ezek nagyon fontos tulajdonságok egy minőségi produktum előállításához. Kiérezni az északi hatást, de az ábrázolt jelenség, a helyszín, a közösség, a politikai, vallási (!), kulturális és gazdasági háttér, a főhős személyes tragédiája jellegzetesen kelet-európai, a végeredmény pedig egy vérbeli transzszilván krimi. Ha valamit számon lehet rajta kérni, akkor talán azt, hogy nem hosszabb, mélyebb, fordulatosabb és bátrabb, de ezt majd legközelebb.
