Barry Seal: A beszállító (American Made/Mena), rendező: Doug Liman, szereplők: Tom Cruise, Domhnall Gleeson, Sarah Wright, amerikai thriller, 114 perc, 2017. (16)
Akitől Han Solo is csak tanulhat
A légitársaságok általában jól fizetnek, de összességében mégiscsak egy unalmas melóról van szó. Mindjárt más a helyzet, ha az ember a CIA megbízásából röpköd Latin-Amerikában és drogot, valamint fegyvereket csempészve akarva-akaratlan az ottani politikai viszonyok aktív formálójává válik. Valós történet sok kalanddal és humorral, Tom Cruise előadásában.
A Született július 4-én és a Valkűr után ez Tom Cruise harmadik életrajzi filmje és nem is ő lenne Tom Cruise, ha 55 évesen nem egy nála 10-15 évvel fiatalabb valakit személyesítene meg (aki a valóságban egy köpcös fickó volt). Barry Seal a TWA pilótájaként kubai szivart csempész az Államokba, mikor egy magát Shafernek nevező CIA-s (Domnhall Gleeson) izgalmasabb munkát ajánl neki: a létező leggyorsabb kétmotorossal a kommunizmus felé kacsingató latin-amerikai országokat kellett fényképeznie. Ha már ott van, a Medellín Kartell tesz neki egy visszautasíthatatlan ajánlatot és néhány forduló után bájos felesége (Sarah Wright Olsen) is megbékél a gondolattal, hogy már nem a TWA-nak dolgozik. A páratlan felvételek miatt a CIA is rendkívül elégedett vele, újabb és újabb megbízásokat kap. A buliba aztán bezavar a suttyó sógor (Caleb Landry Jones), valamint a drog- és fegyverügyleteket kevésbé elnéző hatóságok felbukkanása.
Az Amerikai botrány, A Wall Street farkasa és az Arany után egy újabb amerikai „sikertörténet” kerül terítékre, természetesen szép emberekkel, lebutított (a valósághoz képest) cselekménnyel, sok kalanddal és humorral. Az egzotikus helyszíneken (az Andokban a stáb két tagja vesztette életét repülés közben), korhű díszletekkel és jelmezekkel forgatott film nemcsak a nyolcvanas évek hidegháborús hangulatát hozza vissza (a rendező sokat beszélt erről a korszakról édesapjával), hanem Latin-Amerika fülledt atmoszféráját is a vászonra varázsolja. A Bourne-filmek producere (az elsőnek rendezője is) ért a feszültségkeltéshez és már dolgozott együtt Cruise-zal A holnap határa kapcsán (aminek második része előkészületi fázisban van), ráadásul mindketten tapasztalt pilóták (Cruise a filmbeli kisgépeket maga vezeti). A Gary Spinelli (egy felejtős Dolph Lundgren mozi Rejtekhely címmel) jegyezte forgatókönyv 2014-ben felkerült a „jó volna ebből filmet csinálni” listára. Spinelli Az Argo-akciót látva kezdett el hetvenes és nyolcvanas évekbeli CIA-s sztorik után kutakodni, amit a Nagymenők stílusában képzelt el megírni. Beleásva magát Barry Seal múltjába, meglátta a mozihőst, aki bár megannyi bűncselekményt követett el, ő maga soha senkinek nem ártott és példás családapa volt.
A louisianai születésű Adler Berriman ”Barry” Seal tinédzserként tanult meg repülni, később ő lett a TWA egyik legfiatalabb főpilótája, ahol Boeing 707-essel repült nyugat-európai célállomásokra. Seal másik munkaadója, a Medelln Kartell megbízásából az utasokon kívül Kolumbiából és Panamából drogot is szállított az Egyesült Államokba fordulóként 500 ezer dollárért. Az így kapott pénzből Arkansasba költözött és felfuttatta a csendes kisváros, Mena repülőterét. Mikor lebukott, a CIA alkalmazásában ténykedett tovább szakértelmét és korábbi kapcsolatait felhasználva. Kis híján Ronald Reagan elnökségébe került, mikor kitudódott, hogy az Egyesült Államok fegyvereket adott el az Irak ellen harcoló Iránnak és az így befolyt összegből a nicaraguai ellenzéket (kontrák) támogatta, Seal természetesen ebben is benne volt nyakig.
A sztoriból már eddig is több könyv, illetve tévé- és mozifilm született, az 1991-es Kétélű fegyver (Doublecrossed) című doku-drámában Dennis Hopper alakította a pilótát. A legjobb történeteket az élet szüli, Barry Seal erre talán az egyik legjobb példa. Cruise két Mission Impossible között gyakorlatilag leforgatott egy harmadikat azzal a különbséggel, hogy a látottak megtörténtek, tény, az embernek sokszor így is tátva marad a szája és hitetlenkedik. Az alkotók az elejétől fogva úgy akarták beállítani, mint egy csibészt, aki mindenkit az orránál fogva vezet és elsősorban a kalandért csinálja, nem a pénzért. Ő persze tudja, hogy semmi nem tart örökké, senki nem dolgozhat egyszerre drogbáróknak, diktátoroknak és az USA elnökének, így minden, amit látunk, VHS-re rögzített beszámolókon alapul.
A Barry Seal: A szállító fordulatokban gazdag, de alapvetően vicces mozi, kiszolgálja az összeesküvés elméletek kedvelőit és a kor történései iránt érdeklődőket is, miközben egyszerre kémfilm, akciófilm és vígjáték. A múmiától eltérően ezúttal a Tom Cruise rajongók nem fognak csalódni.
