Amíg tart a nyár (Babyteeth), rendezte: Shannon Murphy, szereplők: Eliza Scanlen, Toby Wallace, Essie Davis, Ben Mendelsohn, ausztrál filmdráma, 118 perc, 2019., 16 éven aluliaknak nem ajánlott!
Szeretni mindhalálig
Egy rendezett körülmények között élő 16 éves lány és egy balhés 23 éves srác románcának édesbús története előbbi halálos betegségének okán. Az Amíg tart a nyár színdarabból készült,Velencében debütált és két év után jutott el hozzánk.
Milla (Eliza Scanlen) egy jónevű leányiskolában éltanuló, hegedül és a „normális” családi háttérnek köszönhetően szép jövő előtt áll. Vagyis csak állna, mert az a fránya rák rendre visszatér az életébe és most nagyon úgy néz ki, hogy nyerésre áll. Moses (Toby Wallace) éppen az ellentéte, vad és öntörvényű, kerüli az iskolát, alkalmi munkából és kisebb-nagyobb stiklikből él, a családja sem látja szívesen. Találkozásuk véletlenszerű, egyben elemi erejű, kapcsolatuknak ugyanakkor nem tud mindenki felhőtlenül örülni. A szülők szerint lányuk jobbat érdemel, de egy ilyen helyzetben a jó eléggé képlékeny fogalom. A saját családját is gyógyszerekkel teletömő, pszichiáter apa és az ennek megfelelően állandóan leszedált, gyógyszerfüggő anya nem kifejezetten követendő példa, lányuk boldogsága azonban mindennél fontosabb így készen kell állniuk a kompromisszumra. Rengeteg történet szól az össze nem illő párokról, van köztük jó és kevésbé jó is. Amikor az egyikük halálos beteg, nagyon félre tud csúszni a dolog, de az Amíg tart a nyár végig jó kezekben van. Shannon Murphy eddig rövidfilmeket és sorozatokat rendezett, de egyben tudta tartani a közel kétórás sztorit és a szereplőket is megfelelően instruálta. Ne lepődjünk meg ha egy ausztrál filmben ismerős arcokat látunk, a hollywoodi színészek és színészek közül jó páran a kenguruk földjén látták meg a napvilágot, köztük olyanok, akik kapcsán ez már talán a feledés homályába merült, mint pl. Geoffrey Rush vagy Cate Blanchett. Az apát alakító Ben Mendelsohn személyes kedvenc, mert fogja magát, besétál egy jelenetbe, ahol eljátssza, amit kérnek tőle, én pedig seggre ülök, annyira természetes. Szintén ausztrál, a halálos beteg lányt alakító, bájosan karakteres vonásokkal bíró Eliza Scanlen, akit pl. az Éles tárgyakban és a Kisasszonyokban láthattunk. Ha egy már bejáratott történetet az ausztrálok dolgoznak fel, akkor biztosak lehetünk benne, hogy valami egészen különlegeset kapunk, mert a filmjeik egyszerre szikárak és érzékiek, ez az egész cselekményen futó kettősség adja a legtöbbjük jellegzetességét. Nagyon egyszerű, nagyon sima, nagyon őszinte, nagyon természetes, mely a hatásvadász elemeket nélkülözve is sokáig megmarad az emberben. A film nem csak hazájában aratott nagy sikert (az Ausztrál Filmakadémia 13 kategóriában jelölte, ebből 11-ben győzedelmeskedett), hanem gyakorlatilag beutazta az egész világot és Londontól Marrakeshen át Palm Sprinsig mindenhol szerették, így voltam ezzel én is.
Az Amíg tart a nyár a megmásíthatatlan és visszafordíthatatlan előtt megélt szerelem és a gondokat, problémákat többé-kevésbé feledtető, olykor keserű boldogságról szól egy nem hagyományos felnövés történeten keresztül bemutatva. Ausztrálosan szép és érzékeny, ugyanakkor kegyetlenül nyers és őszinte, mégis képes elfogadtatni azt, ahova tart, ahova kifut. Nem egy vidám történet, de ahol kell, ott humoros, a fájdalom ritkán jár egyedül. A veszteség gondolata lengi be, melynek eredményeként a szereplők lehetőséget kapnak arra, hogy újraértékeljék saját elcseszett életük. Fájdalmasan szép és sallangmentesen emlékezetes.