West Side Story, rendezte: Steven Spielberg, szereplők: Ansel Elgort, Rachel Zegler, Rita Moreno, amerikai musical, 156 perc, 2021., 16 éven aluliaknak nem ajánlott!
We’re all living in America…
Ha szeretted az eredetit, ezt is szeretni fogod, mert az egész olyan, mint a fedezd fel a 6 különbséget a két kép között rejtvény. Spielberg nem újragondolta, hanem egyszerűen csak elkészítette a saját West Side Storyját, ami azért nem vesztett aktualitásából, mert az emberek még mindig képesek minden hülyeségen összekapni. Rachel Zegler nevét érdemes lesz megjegyezni, ő alakítja ugyanis Hófehérkét a Disney jövőre érkező élőszereplős filmjében. 
Shakespeare óta rengeteget változott a világ, de benne mi, az emberek szinte alig, az ellenségeskedés ma is ugyanúgy a minden napok része, mint a szerelem. A Rómeó és Júlia 1597-ben jelent meg (egy 1562-ben keletkezett versen és egy még régebbi olasz mesén alapul) és talán nincs is benne semmi olyan, ami mára megkopott volna, nem véletlenül veszik elő újra és újra. Jerome Robbins koreográfus, rendező még 1947-ben kérte fel Leonard Bernsteint és Arthur Laurentset, hogy írjanak közösen egy feldolgozást a musical műfajában. A darab a Lower East Side-on játszódott volna Manhattanben az 1950-es években Húsvét-Pészah idején és az ír katolikusok (Jets), illetve a zsidók (Emeralds) közötti viszályt helyezte volna a középpontba. Főszereplője egy Holokauszt túlélő zsidó lány, aki Izraelből emigrált és egy ír katolikus fiú, aki antiszemita közegben nevelkedett. 
Mivel a megvalósítást mindhárman másként képzelték el, útjaik elváltak és a dolog évekig megmaradt ötlet szintjén. Ezalatt mindannyian más-más műveken dolgoztak és bár többször is szóba került közöttük az East Side Story folytatása, egyetértés hiányában a közös munka rendre meghiúsult. Az időközben West Side Storyra átnevezett és jelentősen átdolgozott darab 1957-ben debütált a Broadwayn, zenéjét Leonard Bernstein szerezte, a dalszövegeket – a közelmúltban elhunyt – Stephen Sondheim írta. Eddigre az egész gyakorlatilag átjáróházzá vált, producerek, koreográfusok stb. váltották egymást és egy kivitelezhetetlen projektnek tartották. Aki maradt, összeszorította a fogát és a siker végül minden előzetes várakozást felülmúlt. 
Nem elítélhető módon ezt a ziccert nem tudták kihagyni, amikor a televízióra rászok(tat)ott tömegeket szerették volna a moziba visszacsalogatni. 1961-ben a West Side Story filmes feldolgozása a legnagyobb bevételt produkálta és a következő évben 10 Oscart elnyert alkotás a musical műfajában azóta sem talált legyőzőre, de más műfajokban is csak néhány film büszkélkedhet ennél többel. A történet szerint a New York-i Upper West Side-on a Puerto Rico-i bevándorlók, a spanyolajkú kreolok (Sharks) és a gringók, vagyis az angolajkú fehérek (Jets) közötti ellenségeskedés tragédiába torkollik Tony és Maria tiltott szerelme miatt, miközben a vita tárgyát képező 20 háztömbnyi területen a Lincoln Center épületegyüttesét kívánják felhúzni (az elsőt 1962-ben át is adták). Nos igen, A Pál utcai fiúkat sem nehéz ebbe belelátni, ami még a szerelmi szál nélkül is örök darab, a világirodalom szerves része. 
60 év nagy idő, ma már spanyolul többen beszélnek az Egyesült Államokban, mint Spanyolországban és a spanyol nyelvet tanulják a legtöbben második nyelvként. Puerto Rico pedig az Egyesült Államok társult állama, elnöke – ugyanúgy – Joe Biden. Az ellenségeskedés persze továbbra is megvan, de ez nem csak az országra, hanem az egész világra igaz, ráadásul egyre többen leszünk egyre több és változatosabb címkével, hogy mindig legyen kit utálni.
Steven Spielberg első filmje előtt is létezett már Hollywood, csak máshogy. Egyike volt azoknak, akik az álomgyárat gatyába rázták és ma is azok közé tartozik, akik nem magukat ismétlik évtizedek óta. Stílusjegyei félreismerhetetlenek és a 75. születésnapjához közeledve is úgy veti bele magát a munkába, hogy abból 50-et simán letagadhat. A musical nem egy könnyű műfaj, ma pedig még nehezebb vele a nézőket bevonzani a mozikba, az ötvenes évek és a két és félórás játékidő pedig még inkább elbizonytalanít, nem is akarok rábeszélni mindenkit. Itt bizony táncolnak és énekelnek, ráadásul jó sokat, a végén pedig lesz, aki meghal.
Spielberg néhány évtizednyi türelmes várakozás után gyakorlatilag újra forgatta gyerekkori kedvencét, melynek lényegi mondanivalójához alig nyúlt hozzá. A zenét és a szöveget nem bántva őrizte meg a látványvilágot, mindenről egy kicsivel nagyobb léptékben gondolkodva. A színészek újak, ráadásul tehetségesek, szépek és fiatalok. Végre elfelejthetjük a barnítókrémet, aki a szerepe szerint latin gyökerekkel bír, az a valóságban is. Elgort ugyan nem „polák”, de az apja orosz zsidó családból származik…határeset.
A West Side Story egy csoda. Jól tudja ezt a rendező is, aki lehetőséget teremtett magának a csoda újbóli átélésére és ez vonatkozik mindenki másra is, aki úgy dönt, hogy vele tart, legyen az néző vagy stábtag. Nem lemásolta ez eredetit szolgai módon, de nem is gondolta újra (hálás köszönet érte, hogy nem pakolt bele mindent, azt az egyet meg majd nézzük el neki), hanem leporolta és egy kicsit felpolírozta, hogy újabb 60 évig ragyogjon.
