Harmadnapra


Másnaposok 2.

Áradoztam két éve itt a Másnaposokról, mert nem akart semmit, csak poénkodni és ez működött. A második rész bár ugyanazt akarja, most épp ezért utálom. Mert hogy csontra ugyanazt nyújtja. Ha más mondja, nem hiszem el, hogy készül egy olyan folytatás, ami kockáról kockára ugyanazt a szituációt veszi alapul, amit az első részben. Vagyis esküvő előtti legénybúcsún egyiküknek nyoma vész, a többiek nem emlékeznek semmire (volt pár görbe estém életemben, de azért ez eleve hülyeség), ilyenformán kétségbeesetten igyekeznek rájönni, hol jártak, kivel dugtak, melyik gengszternek lopták el a kokóját, mert hát nem is legénybúcsú, ahol nem futunk bele ilyen kis pajzánságokba. Szóval tényleg nem gondoltam volna, de a második rész ugyanúgy „arról szól” (egyébként nyilván nem szól semmiről), hogy rá kéne jönni, hol van az eltűnt fószer – aki ezúttal az ara tinédzser öccse.

Én nem akarom eltagadni, hogy röhögtem, többször, néha nagyot. Mert ha a háttérben Zack Galifianakis leborul az emeletes ágyról, én nem tudom megmagyarázni, miért, felröhögök. De aztán elkezdek telítődni ezekkel az olcsóságokkal és egyre inkább zavarni kezdenek a forgatókönyv hiányosságai. A hivatalos álláspont szerint ezek az arcok mozaikdarabokból igyekeznek kirakni a múlt éjszakát (utólagos bejegyzés: tejóég, az első résznél én is ezt írtam le), de ez nem igaz, egyszerűen összefüggéstelen, egymásra nem ható, folytonosságot nem mutató helyzetkomikumok történtek velük – amelyek, nevükből is sejtető, komikusak, ott adott helyzetben. Aztán amikor már minden rizsestálba belenéztünk Bangkokban és az eddigiek alapján a kérdés, hogy 1) ha nem „ő” tett valamit az italunkba, akkor ki? és 2) ha a fickó halott, akkor most ebből hogyan mászunk ki?, akkor nem, nem és nem húzhatja meg egy forgatókönyv, hogy 1) mégis ő tette az italunkba a cuccot és 2) mégse halt meg a csávó. Ez nem csel, ez kreténség. Őszintén, melyik forgatókönyvíró csettint erre, hogy ejj, de megvezettük a nézőt. Bobby Ewing él! És még ezzel se mentünk semmire, mert a végső megoldásra az okoska épp úgy jön rá, ahogy doktor House szokott, vagyis amikor 99%-ban semmi köze az egésznek ahhoz, amiről addig szó volt, egyszerűen félrefordítja a fejét, elgondolkodik és bamm!, beugrik neki. Kapjon hánytatót, holnap hazamehet. Komolyan, ha röhögni akarsz, vagy nézd meg, vagy rúgjál be és pisálj ki az erkélyről, ugyanott vagy.

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Bátran tárcsázni!
Következő cikk Kincsek a kukából (4.)

4 hozzászólás

  1. Avatar
    2011. május 25. szerda

    Hát, én ezt már látatlanban utálom. Többször jártam Bangkokban, és ott mindig az ilyen részeg angolszász gyökereket utáltam. Nagyhangú, ostoba, korlátolt faszfejek.

  2. Avatar
    2011. június 2. csütörtök

    annyit hozzáfűznék, hogy ezekszerint ANNYIRA mégsem voltál még berúgva, mert hidd el simán van ilyen, örülj neki, hogy még nem tapasztaltad

  3. Avatar
    2011. június 2. csütörtök

    hát nem tudom. oké, elhiszem, bár most jobban belegondolva a filmben is valamit kever az italukba a bolond, nem simán a rosefröccstől törlődik a vincseszterük :-O

  4. […] múlt heti Másnaposok 2. kapcsán sokan felháborodtak (mi is), hogy egy újabb copy-paste mozit kaptunk az arcunkba, […]

Leave a reply

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..