Deadpool


deadpoolDeadpool, rendező: Tim Miller, szereplők: Ryan Reynolds, Morena Baccarin, Gina Carano, Andre Tricoteux, T.J. Miller, amerikai akciófilm, 106 perc, 2016. (16)

Felvágva, nem elverve

A kilencvenes évek elején született Deadpool az évtized közepére sokak kedvencévé vált, kijárt már neki egy egészestés mozi, amire egy tesztvetítést követően bólintottak rá a 20th Century Fox pénzügyi osztályán. A filmet felvezető kampányban látottak a nagy vásznon sem ülnek le, Ryan Reynolds sütkérezik a szerepben.

DeadpoolDeadpool olyan régóta készül a vászonra, hogy még Garfield, Snoopy és Spongyabob is beelőzte, másokat pedig már sokadszorra kezdenek elölről, vagy eresztenek össze a többiekkel.  Oké, egyszer már láthattuk őt is, igaz, akkor be volt varrva a szája, ami elég bosszantó tud lenni egy olyan szuperhős esetében, aki éppen a dumájával hódit. Nem csoda, hogy a Deadpool rajongó Ryan Reynolds többet akart kihozni a karakterből és intenzív lobbizásba kezdett (vagy csak szimplán megirigyelte Rozsomákot). Ennek a lobbinak az eredménye ez a mozi, a szuperhős filmekhez képest meglepően alacsony költségvetéssel, elsőfilmes rendezővel, egyszerű történettel stb. stb. stb. Ami viszont mindezt ellensúlyozza, az a rajongás, a képregény szellemiségéhez való törekvés, a főhős minden rezdülésének alapos ismerete, a vizuális effektekben való jártasság, de legfőképpen az, hogy nem kellett kompromisszumot kötni, hiszen első pillanattól fogva nem hétvégi családi szórakozásnak készült.
Az egész cselekményen átível ez a fesztelenség, ez a felszabadult tudatállapot, hogy tulajdonképpen azt tesznek bele, amit Deadpool karaktere csak elbír. Mindezt úgy, hogy amit kapunk, az valójában egy nagyon szép szerelmi történet (lehetne), csak baromi sok vérrel és egyéb testnedvvel megspékelve. Mintha a pimaszul őszinte Dr. House kezdene ámokfutásba piros latexben, szike helyett karddal a kezében. Wade Wilson különlegesen kiképzett katonaként bejárta a világot és olyan országokban is ölt, melyek hivatalosan nem ellenségei az Egyesült Államoknak (és/vagy Kanadának). Mostanában zsoldosként keresi kenyerét, és ha éppen ráér, akkor csinos lányok zaklatóit koptatja le egy kedves mosolyért cserébe. A zsoldosok zártkörű klubjában ismerkedik meg egy csinos társalkodónővel, Vanessával (Morena Baccarin), akivel azonnal egymásba szeretnek, ahogy az ilyenkor illik. Az idillnek azonban rövid úton véget vet hősünk gyógyíthatatlan betegsége, aki a szerelemért még egy kísérletnek is hajlandó alávetni magát, mely, ha ingyen sört nem is, de örök életet ígér. Ami az öngyógyító képességet illeti, a rejtélyes társaság betartja a szavát, de a mellékhatásként jelentkező lepra külsőt az apróbetűs rész nem tartalmazta.
deadpoolDeadpool – mert most már így hívják – az első tükörbenézés után rájön, hogy így nem állhat a szerelme elé, ezért elkezdi keresni azt, aki ezt tette vele. Egyrészt azért, mert Ajax (Ed Skrein) azt ígérte, rendbe tudja hozni a dolgot, másrészt azért, mert a laborban történt kisebb baleset után felszívódott, mint a véraláfutás. Az utcára csak kapucnis felsőben kimerészkedő szuperhős felkeresi régi cimboráját, Cserkészt (T.J. Miller), majd összeköltözik egy Vak Al (Leslie Uggams) nevű afroamerikai idős hölggyel, akit kevésbé zavarnak a ragyái. Deadpoolt az X-Men is meg akarja szerezni magának, Kolosszus (Stefan Capicic) és Negaszonikus Tini Torpedó (Brianna Hildebrand) arra készül, hogy magukkal viszik a már jól ismert repülőgépen a már jól ismert kastélyba, de ott viselkedni kell, ami nem az erőssége és a piros ruciját sem viselhetné többet.
A mozi ott kezdődik, ahol Deadpool és Ajax végre elgyepálhatnák egymást (taxis jelenet, ezerszer láttad az előzetest, mégis besírsz) – innen haladunk visszafelé, majd megint visszatérünk ide -, de ez az első alkalommal elmarad, mert a gonosz brit karakter meglóg. 106 perc az 106 perc. Deadpool futhat még egy kört, közben Ajax sem tétlenkedik, elrabolja Vanessát, majd a várva várt végső nagy elgyepálásra a magánhadseregén kívül az Angel Dust (a küzdősportok kedvelői számára sem ismeretlen Gina Carano) nevű verőleányt is magával viszi. És igen, minden poénra jut egy seggberúgás, beszólunk a filmeknek, a képregényeknek, a szuperhősöknek, de még saját magunknak is. Deadpool kimondja azt, amit a többiek nem akarnak, vagy nem mernek és bár egy kegyetlen gyilkos és hihetetlenül prosztó, Vanessa iránti szerelme miatt nem tudjuk őt utálni.
Őszinte, megalkuvást nem ismerő mozi, amire minden szuperhős úgy ül be, hogy bárcsak én is ilyen lehetnék, de hiába az a sok megmentett élet, legyőzött gonosz és elzavart földönkívüli, túlontúl gyáva vagyok hozzá. Jó a szinkron, bár kicsit visszafogottabb, mint az eredeti, most se menj ki előbb, várd meg a végét, Stan Lee természetesen cameózik egy jót és igen, lesz folytatás.

10_9

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Carol
Következő cikk SZFE 6x6