A Verdák a Pixar egyik legnagyobb mesterműve. Erős kijelentés? Az általános vélekedés nagyon nem ez, de ha túllátunk a hétköznapinak nem mondható lezáráson, és bepillantunk a motorházba, akkor igazi 12 hengeres aranybányát találunk a Space Jamtől a Kingsman templomjelenetének zenéiig…
A Verdák tartalmasságát egy nagyon egyszerű statisztikával is érzékeltetni tudom, mielőtt belevágnánk. Mivel jócskán nem csak az autósportos világra mutat karikatúrát, ha megnézzük az IMDb-t, akkor csak ott 138 triviába futunk bele. Ennek közelében csak a Hihetetlen család lakik, és a listát vezető Agymanók mögött a dobogóról lecsúszottak pár darabja épp csak eléri a 100-at. Azaz: a Verdákban annyi a meg nem értett tartalom, amik tudta nélkül bizton állítom, hogy kevesebb a film, és ezért is van olyan értékelése, amilyen.
Nagyon meglátszik rajta, hogy ez a stúdió leghosszabb projektje, ugyanis már az Egy bogár élete után el akarták készíteni, csak közbejött a Disney, aki berendelt egy alig 60 perces VHS filmet (ezt ma Toy Story 2-ként ismerjük). Bár akkoriban teljesen más lett volna a történet (elektromos kisautóval, aki vergődik magányosan a benzin uralta világban), Tőtike alapja már ott volt az említett Játékháborúban (Al autójaként), szinte kész modelleket pedig a Némó nyomában (Luigi szemmel!) és a Hihetetlen család (Hudson doki) is tartalmazott. 
Utóbbi előtt már lement egy merőben érdekes teaser (béta Villám, 57-essel, Lasseter születési évével; egységes NASCAR mezőny, a rovarok nem VW Bogarak). Ekkor 2005-re ígérték, melyet végül Steve Jobs miatt toltak el, mert épp folytak a Disney-tárgyalások. Villám kalandja tehát a generációváltás netovábbja: az utolsó VHS és az első Blu-Ray megjelenés, az utolsó független Pixar projekt – de az első a Disney tulajdonában; a stúdió most először reklámozott direkt szinkronhangokra építve; ill. az első, ahol a káromkodás valamely formáját használták korhatár nélküli Disney-filmben (a „Hell”-t).
Az elektromos kisautós megvalósítást (az „The Little Yellow Car” címen gurult) az autóalkatrész kereskedő fiaként született John Lasseter családi kirándulása vetette el, ahol öt gyerekével átutazták a 66-os utat még 2000-ben. Felesége, Nancy erőltette a családi vakációt (mely sokkal jobban sikerült, mint Chevy Chase-éknek) hisz „túl sokat dolgozol az irodában”. Azzal is érvelt, hogy neki és minden nőnek is kell, hogy szóljon, azoknak is, akik nem érdeklődnek a négykerekűek iránt és az útból talán kap ihletet.
Később felvette a kapcsolatot a 66-os egyik veterán idegenvezetőjével, Michael Wallisszal, aki Kipufogófürdő sheriffjének lett a hangja. Vele még kétszer végigmentek a legendás úton, immár 11 jegyzetelő-szkeccselő animátorral és stílszerű oldtimer Cadillac-ekkel. A The Nancy Factor itt kapta meg szívét. Bár az autósport karikatúrája is éppoly zseniális, mint a 66-osé, ihletéséről nem lelni különösebb anekdotákat.
Az első hivatalos cím a „66-os út” volt, betédalként pedig egy eredeti, de ismeretlen verzióját használták volna az azonos című klasszikusnak. Ezzel egyik kirándulásuk során találkoztak, amikor pedig a jogokkal rendelkező kiadónál kopogtattak, elsőre ők nem is tudtak ennek létezésről. Aztán az archívumban megtalálták ugyan, de nem volt meg nekik(!), így végül két másik, köztük John Mayer verziója került a filmbe, mely címéről egy régi TV sorozattal való ütközés miatt kellett lemondani. Pedig a Route 66 találóbb lenne, mint a Cars.
Másik fontos pont volt szakítani a Herbie és társai-féle „lámpák a szemek” ábrázolással. Az ablakos megoldást Lasseter egyik kedvenc Disney rövidjéből vette át. Az Egy bogár élete után ez lett az első embereket mellőző Pixar egészestés, már ha nem maguk az autók azok. Erre számtalan jel mutat: nem léteznek kabriók, nem látunk az ablakokon belülre, vannak nyelveik és karosszériájuk néhol flexibilisek. Lasseter később megerősítette: az ülések helyén bizony agy található. Ettől még nem feltétlen emberiek, lehetnek rovarok is, de erről több részletes teória is akad, álljon itt kettő:
A premiert jópofán egy NASCAR verseny után a pályán tartották autósmozi+kivetítők formájában. Ott ujjongásban részesült, értő közönség előtt debütált, de a moziba költözés inkább merchandise szempontból vált sikerré (ezalatt az előzménytrilógiához hasonló bevételeket kell érteni csak ettől a résztől!). Ennyi felvezetés után, végigmenve a filmen elmondom az ujjongás okait. Ebben a részben főképp autósportos fronton, de a bevezető tartalma se hiába van ott… Öveket becsatolni, komoly felismerések következhetnek!
Villám McQueen
„Jól van. Mehet! Koncentrálj! Sebesség… Én, a sebesség. Egy győztes, negyvenegy vesztes.” – kezdi a szinkronban Villám a monológját, ami a számomra érthetetlen átfordítás miatt lett csak annyi, hisz eredetileg 42-t mond Owen Wilson, ami a NASCAR 43 fős mezőnyével stimmel is. Mindegy, ez apróság. De vizsgáljuk meg Villámot alaposabban.
Pár utalás azért többeknek meglehet: az eredeti 57-es rajtszám végül 95 lett, mely a Toy Story megjelenésére utal. Valószínűleg a Lightyear gumik miatt változtatták meg. Buzz neve a Goodyear abroncsok paródiája, még a betűk is közel egyformák. Ráadásul a típusok is megvannak: a Goodyear Eagle összecseng a Buzzard Lightyearral. (eagle = sas, buzzard = ölyv) A léghajó pedig az ikonikus Goodyear léghajó mása, mely annyira popkult, hogy még a GTA V-ben lévő Atomic (szintén a gumi paródiája) léghajó is onnan ered. Amúgy a nyitófutam indulói között ott van az eredeti, 57-es béta Villám is a teaserből.
Visszatérve még a festésre, a hátsó lökhárítón lévő sárga csík nem csak az alap piros-sárga színvilág kiegészítése, hanem egy NASCAR tradíció, hisz az újoncoknak máig viselniük kell a megkülönböztető jelzést (és a 2-3-ban már nincs is rajta). A film során 14 különböző festése van hősünknek. Jó játék lehet ezeket felfedezni, fejből nekem is csak 7 van meg…
McQueen neve maga viszont nem csak Steve McQueenre utal (akiről van egy száma a főcímzenét is éneklő Sheryl Crownak), hanem Glenn McQueenre, egy a munkálatok alatt elhunyt animátorra. Viselkedése nem őket, hanem sok sportikont mintáz, akik ráadásul nem a benzingőz világából jöttek. A film eleji balesetet kikerülendő ugratása Michael Jordan jellegzetes stílusát utánozza, azzal pedig, hogy itt kerekei a lényeg, egyfajta emléket állít az Air Jordan cipőknek, melyek reklámjaiból lett a Space Jam. Nyelvkinyújtása és első kerekei („kezei”) körkörös mozgatása szintén MJ ismertetői.
Villám többi mozgását atlétikai számokból merítették. (A futók a leggyorsabb emberek ugye.) A kosármáguson kívül is akadtak inspirációk, hisz arrogáns, nem igazán szerethető nagyképű versenyzőként ismerjük meg. Pont, ahogy az életben Muhammad Ali, az amerikai focis Joe Namath, és a kosaras Charles Barkley viselkedett, de még az énekes Kid Rock is alapja volt. Egy nyilatkozata (a szinkronban félig elvész) is reflektál Alira, persze átautósítva: “Float like a Cadillac, Sting like a Beemer” – mondja Villám az ökölvívó híres “Float like a butterfly, Sting like a bee.” szlogenjét. (A Beemer a BMW-re utal.)
És amúgy pont ő nem egy konkrét autó mása, hanem akár karaktere, több egyvelegéből jött össze. A filmvégi klasszikus festése konkrétan az első Corvette híres gyári fényezése (ennek kora a 66-os út történelmével is összeillik), amiből el lehetne indulni, de modern Corvette-nek nem igazán néz ki, pláne, hogy a 2-3-ban van is olyan. Nem NASCAR autók voltak a fők kialakításban, hanem inkább a Le Mans-i GT-k, mint a Ford GT40, vagy a Lolák. Találni még Camaro és Charger vonásokat benne, a Verdák 2-ben pedig Vipert is, viszont matrica első lámpája meg tipikus NASCAR vonás, amelyből a Sally-féle beceneve is ered. 
A Szelep-kupa
Na, itt most jön egy nagyon autósportbolond fejezet, ami leginkább a Rush cikkekre fog emlékeztetni, de a 66-osra kiérve, már csak Doki és Luigi lesznek versenyközpontúak. Viszont mivel rengeteg meg nem értett dolog idetartozik, nem érdemes ezt átugrani.
Kezdjük gyorsan Mackkel, Villám kamionjával, mely márka népszerű az amerikai versenycsapatok körében, habár eredetileg egy Peterbilt lett volna Villám társa. A váltás nyoma egy poénra a filmben is megjelenik, mikor Villám kétségbeesetten keresi kamionját, mikor pedig azt hiszi, hogy megtalálta, rájön, hogy mégsem. „Te nem Mack vagy!” – szól oda egy Peterbiltnek, aki válaszul: „Na és? Már az is baj?” A csere azután történt, hogy a minden Pixar filmben szinkronizáló John Ratzenberger kapta a szerepet, az apja pedig egy ilyen Macket vezetett élete során. A díszembléma egy kutya, ez is John apjának kabalája volt.
Különben a kamionok baseballsapkát formázó teteje természetesen a sofőrök jellegzetessége, hisz vagy sapkájukat magukra hajtva, vagy a vezetőfülke fölötti kis kabinban szunyálnak. Mondjuk egy Bud Spencer féle formát nem érdemes ilyenkor megzavarni…
Maga a kupa neve is természetesen a NASCAR és az épp a film korában kivonuló dohánycégek megfelelője. A szinkronban lévő szelep valójában dugattyú, mely angolul piston. Ez pedig már rímel a Winston cigire, mely 1971 és 2003 között névadó főszponzora volt a NASCAR királykategóriájának. Igaz, a munkálatok során a Winston Cup elévült, de túl jó paródiának tartották ahhoz a Pistont, hogy az akkor aktuális Nextelre találjanak ki valamit.
A nyitójelenetet a Motor Speedway of the South-on tartják, formájából kiindulva ez a valóságban a Bristolban található kisovál. Olyan „kicsi”, hogy nemrég rendeztek ott amerikai focit is. A futam a Dinoco 400 nevet viseli, természetesen a 400 az a mérföldek száma, ám a valódi pályát véve ezen távhoz túl kevés kört tesznek meg.
A Dinoco egy Toy Story utalás, első körben: Woody és Buzz egy ilyen kúton vesznek el és szállnak be a Verdákban kétszer is feltűnő Pizza Planéta Gyozába (mert az nem Toyota, véletlenül se). Igaz a logó ott még más dinót formált, így utólag Arloo apját a Dínó tesóból. Amit már kevesebben tudnak, hogy az egész a Sunoco (névben) az STP (színben) és a Sinclair (logóban) olajcégek keveréke, melyek fontos partnerei az amerikai versenyzésnek.
Az RSN, azaz a Racing Sports Network közvetíti az eseményeket. Betűtípusban és a rövidítés kétharmadának jelentésében ez az ESPN-t, az ABC sportcsatornáját fedi, nem mellékesen pedig az ABC a Disney tulajdona. A logó az első ESPN emblémának állít emléket, melynek körvonala a NASCAR-ban oly fontos ovál, de a 2-3-ban és a Repcsikben már a Speed adót utánozza, ami a Fox Sports főképp motorsportos csatornája volt 2015-ig. 
A két kommentátor cameo sajnos itt még nem része a szinkronnak (a 2-ben a totalcaros srácok már igen), holott a 2005-ös Herbie NASCAR részeihez behívták a magyar Eurosport két máig ott lévő tagját. Bob Cutlass és Darrell Cartrip valójában Bob Costast és Darrel Waltripet takarja. Utóbbi többszörös NASCAR-bajnok (kinézete önmaga keveréke, konkrét megfelelője nincs: régebbi autója, újabb színvilága és rajtszáma ötvöződik), előbbi viszont fura mód se az ESPN-hez, se az autósporthoz nem köthető: a rivális NBC-n olimpiákat, nagy amerikai sportokat és boksz-ot, golfot közvetített. A Cutlass egy Oldsmobile, a Cartrip sima szóvicc.
A NASCAR mezőny jelentéktelen tagjai átlagos indulók, formájuk a film előtti 14-16 évet fedik le, persze van pár easter egg és részlet rajtuk is: véletlenszerűen guminyomok (a pálya falán és az autók oldalán), kopások, horpadások, rengeteg szponzor és hűtőrács paródia, cégnevek az Egy bogár életéből és a Toy Storykből, de akad autó már a WALL-E előszeleként is. És persze a 84-esen konkrétan Apple logó díszeleg a Machintosh megjelenése, a Ridley Scott rendezte Superbowl reklám, Jobs stúdióátvétele George Lucastól és az André és Wally B. kalandjai c. rövid tiszteletére. Amúgy baki, hogy két 84-es is van a mezőnyben.
A közönség óriási, szó szerint is meg amúgy is: a női WC-s sor, a mexikói hullám, az árus és a szivacstáblákkal érkező rajongók, stb. A Pixar ott minden egyes autót meganimált, 43 000-ret, és mivel ez volt az első filmjük, ahol valós tükrözési effektet is használtak, a versenyjeleneteknél még az átlagos 17 órás képkockánkénti renderelési idő is megnőtt. Azt meg máig nem értem, hogy Sheryl Crow miért Ford lakóautó Elvisként cameózik. Ja, és Villám legnagyobb rajongójának szópoénja megvan mindenkinek, igaz? Csak mert zseniális.
A Király, a Komposztor és a többiek 
Egy évvel azután, hogy Lindsay Lohan apja és csapatfőnöke volt Michael Keaton a Disney NASCAR filmjében, gonosz lett. Zöld 86-osa egy 1986-os (és 87-es) Buickon alapszik. A szám a Pixar név és az autó gyártási évére is utal, színe és ’91-ig tartó generációjának képében pedig a Tom Cruise-féle Mint a villámra (magyarul ez még viccesebb), hisz Villám riválisa simán lehetett volna kortárs kocsi is, révén ő nem kimondottan azokról mintázott. Pár Joe Komposztor kinézetű autót bajszosként is emlegettek, ez jelenik meg az animációban. 334 matrica „díszíti”. A 86 egy szleng a szabálytalan kilökésekre, amit Joe sűrűn alkalmaz. A spanyoloknál egy durvaságáról híres versenyző elvállalta az önkritikát a szinkronban. További jelentése a 86-nak, hogy az 2×43, azaz mindig a 43-as Király mögött 2. volt.
A Király mögött, aki a 7x-es NASCAR és Szelep-kupa bajnok Richard Petty. Hangban, autóban, számban, habitusban, mindenben. A Dinoco Toy Story-dizájnjának elváltozásához is ő vezetett: 1970-es Plymouth Superbirdje is ugyanezt a babakéket viselte (a tradicionális STP-set). Pettynek nem ismeretlen a cameo, az Ágyúgolyófutam 3-ban is láthattuk. Feleségét, Lynda Weathers-t (jegyezd meg!), azaz „Mrs. King”-et, Petty felesége szinkronizálta és családi kombijukról lett mintázva, amivel a versenyekre jártak. Lynda 2014-ben elhunyt.
Még mindig van a karakterben potenciál, a Király csak egy becenév (Pettyé természetesen), azonban a nyitójelenetből kiderül, hogy valódi neve Strip Weathers (nálunk Motor Ottó), amely Carl Waethersre utal, akinek karakterét a Rockyban súlycsoportja (itt a NASCAR első osztálya) királyaként mutatták be, amúgy pedig a Rockyt ihlető boxmeccset nézve ő Ali megfelelője, akiről szintén volt már szó korábban. Azaz: egy fiatal és egy idős Ali küzdenek itt egymással! A 3-ban Petty visszatér unokaöccsét támogatva (aki Cal Weathers… – amúgy Kyle, Richard fia hangján). Nehéz lesz pótolni Végvári Tamást! 
A karaktert Dániában a 9-szeres Le Mans-i 24 órás győztes Tom Kristensen, Finnországban a kétszeres F1-bajnok Mika Häkkinen, a német változatban pedig az osztrák Niki Lauda szinkronizálta, míg a Dinoco tulajdonosát, Texet a Charlotte-i pálya tulaja. Ott rendezik a szezon leghosszabb futamát, ami a Logan Lucky célpontja. A „cowboy akcentus” és a motorháztetőn lévő agancs se véletlen, gondolom rájöttetek: saját hangadója és Petty ihlette. A Királyhoz később visszatérünk, mert még mindig van mit mondani róla!
Akad még két NASCAR személyiség, bár nem a film elején, hanem a végén. Mario Andretti neve talán mond a „külsősöknek” is valamit, ha meg nem legyen elég röviden annyi, hogy Amerikában és Európában kb. vitt mindent, F1-es világbajnokságot is. A filmben akként a Ford Fairlane-ként jelent meg Nagy Feró nélkül egy beköszönősére, amivel 1967-ben megnyerte a NASCAR legfontosabb versenyét, ahol a nagyesélyes Petty motorhibával kiesett.
A második ilyen cameo a piros 8-assal egy bizonyos Junior, aki nem más, mint a NASCAR másik akkori 7x-es bajnokának, Dale Earnhardtnak a fia. 1999 és 2007 között kormányzott gépének képében láthatjuk, és a film eleji futamon ő is indul. (2001-ben, versenyen elhunyt legendás apjáról ezt a filmet érdemes megnézni, már csak JK Simmons miatt is.) A Budweiser logó joga ugyan megvolt a Disneynek az autóhoz, de alkoholreklám csak PG-13-tól engedélyezett, így a családi csapat cégneve került oda a sörmárka betűtípusával. Ez hasonlatos a dohányreklámok cenzúrájához a valóságban. Véletlen egybeesés, de a Verdák óta született még egy 7x-es bajnok, aki pont 2006-ban kezdte gyűjteni a címeket. A múlthéten is nyerő Jimmie Johnson 2007-10 között is tarolt, pont, amikor Villám is. 
A spanyolok vagy egy tucat megjelenést hazai versenyzőkkel/kommentátorokkal pótoltak. Több F1-es közül pl. beszervezték az akkor aktuális világbajnok Fernando Alonsót (aki Mario Andretti „helyettese” volt, és ez az idei Indy500 után – ahol a spanyol az Andretti Autosporttal indult – pláne érdekes), de a motoron és azóta autóval is Dakart nyert Nani Roma, vagy a kamionos Antonio Albacete is stábtag volt, hogy csak párakat említsek. Ez annyira bejött a Disneynek, hogy a 2-ben már külön régióspecifikus szereplők is lettek.
Út Kipufogófürdőbe
Amikor a bajnokesélyeseket mutatják, látható, hogy Joe-hoz nem ér hozzá a csík, ami egy általános közvetítési hiba volt akkoriban, és egyfajta jelentése lúzerségének is. Az interjúnál (a Ford Puma kinézetű riportert egy SanFran-i TV-s, nálunk Erős Antónia szinkronizálta) érdemes megfigyelni azt az apróságot, hogy Villámra Hengerfej (a targonca; a sapkatető rájuk is igaz) utcai gumikat tesz. Bár így egy baki is jön, a szándék megvolt. Ezernyi ilyen apró részlet van eldugva, ez pl. nekem is csak tűnt föl, holott elhihetitek, láttam „párszor”…
Mia és Tia, a két Mazda Miata, Villámnak kivillantják bukólámpáikat. Az USÁ-ban van némi hagyománya, hogy a bevállalósabb lányok a győzteseknek előveszik lökhárítóikat. A felnőtt humor sosem állt távol a Pixartól, én meg most sajnálom, hogy rossz helyre születtem, mert a kb. 130 napom során a Hungaroringen ilyen rajongókkal még nem találkoztam…
Innentől orientálódunk át az autósporttól a mainstreamebb vonalra. Villám Dinoco-álma már ilyen, még Világok harcát idéző invázió is bekerült, a lépegetők mozgása a Hihetetlen család omnidroidjaiból lettek átemelve, formájuk alapján pedig gyújtógyertyák. Aztán van Hírességek Sétánya, a küllős keréktárcsa meg divatos, de drága tuning, itt a gazdagság egyik kifejezőeszköze. Parádés párhuzamok!
A szponzori körök lefutása előtt látható reklám szinkronban erősebb, hisz az EVILLE rendszámú (ez a Pixar főhadiszállás helyére utal) tragacsnál nálunk az erre (félig) csengő „VILI” szó jut. Viszont a magyar a jelenet során hozzá is ad, meg el is vesz. Mikor Villámra kerül a rivaldafény, egy ideig csönd lesz úrrá, ezt megtörve nálunk Csuja Imre bedobja az „Izirájder, öcsém!”-et (a Hihetetlen család után másodszor), míg eredetiben itt egy „Free bird!” hallható. Ez pedig a Lynyrd Skynyrd és a Kingsman templomi mészárlásának híres dala, mely akár a Sweet Home Alabama, összeforrt a hosszú autóutas kultúrával az USÁ-ban. Maga a dalcím pedig sokszor hallható klisésen ottani rádióműsorokban afféle „csöndtörőnek”.
Ez azért fontos, mert a Rozsda-Maris fivéreket két rádiós testvérhumorista szinkronizálta. Műsoruk, a Car Talk bekerült a Rádiós Hírességek Csarnokába is. A búcsúmondatuk – mely Ali nyilatkozatához hasonlóan nálunk elvész – a rádiós elköszönésük, védjegyük. Ezt nálunk Fábry outrójának autósított változatával pótolták. A kisautót megszólaltató testvér saját autójaként szerepel, melyről sokszor beszélt a rádióban. Noha egyikük már elhunyt, a Verdák 3-ban mindketten visszatérnek (műsoraikból ollózva?). Hasonló cameo volt még az Egyesült Királyságban, ahol Villám menedzsere a Top Gear (Csúcsmodellek) egyik ex-házigazdája, Jeremy Clarkson hangján szólalt meg. (A videóban még Paul Newman is látható szinkronizálás közben!)
Sokat lehet mondani az utazási montázsról, a madárkákat a dróton (ugye kiszúrtátok?), a pizzás furgont, az első country bandát Disney-rajzfilmben, de ami érdekesebb, az utána jön. Mack a 40-es autópályán haladva kifárad kb. 14 óra után. Pihenne, de Villám ellenzi, mondván ez egy 24 órás non-stop járat. Azért érdekes ez a nem annak tűnő részlet, mert a kamionosoknak 14 óra a max. megengedett vezetés naponta. Ismerős a fuvarozási játékokból?
2006-ban (IS) tombolt a Halálos iramban és az NFS Underground láz, így illegális versenyzőkel is kellett tuningolni a sztorit, bár ezen kultúrának hosszabb történelme van annál, minthogy csak ezért tették volna be őket. Betyárjainkból kettő közkedvelt tuner autókon alapszik (többekből vegyítve) és DJ, a hangszórós, egy akkor újnak számító japán kocka egyterűn. Ők stimmelnek is, azonban a megfázott narancs Plymouth eléggé kilóg, hisz egy teljesen más éra teljesen más stílusát képviseli. A csapatot az olaszoknál csupa akkori vagy volt F1-es szinkronizálta, többek közt Giancarlo Fisichella, aki manapság már DJ-ként is ismert (hozzánk is jár), noha itt pont nem a DJ-t kapta. Azt sose értettem, hogy Mack a szunyából ébredve miért németül reagál a minden csavarig igazamcsi, Fékusz tüsszentésére.
Nagyjából 25 perc játékidő után pedig eljutunk Kipufogófürdőre, amely épületeiben és lakosságában egy igazi törióra az USA világháborúk utáni életéből. Ezért is emeltem ki: nem feltétlen a tuningláz miatt kerültek be utcai versenyzőink, ahogy az sem véletlen, hogy a 66-os út felkért történésze, Michael Wallis sheriffje az első felbukkanó szereplő a falu(?)ból.
De ezt az utazást Paul Newman immáron utolsó előtti(!) mozifilmjétől Schwarzeneggerig csak a következő, sokkal ember közelibb részben ejtjük meg. Addig is: „Ka-chow!”
[…] Botond Verdák összefoglalója: https://hetediksor.hu/2017/06/06/verdavalosag-avagy-miert-mestermu-a-verdak-1-resz/ […]