30 film New Yorkból, ami Oscar-díjat nyert, 2. rész
A hetvenes évekre nagyon megváltozik New York: el lehet felejteni a vidámságot, amit az Egy nap New Yorkban, a Legénylakás vagy az Álom luxuskivitelben árasztott magából. A szeméttől bűzlő város a korrupció és a bűn melegágya lett, és ez a városban forgatott filmeken is meglátszott. A következőkben olyan Oscar-díjas filmeket mutatunk be, amelyek a város árnyoldalát jelenítik meg.
Rosemary gyermeke (1968)
A klasszikus horrorfilmet abban a Dakota házban forgatták, ami előtt John Lennont majd 1980-ban lelövik, a film rendezője pedig az a Roman Polanski, akinek a feleségét a „Helter Skelter elmélet” nevében rendezett gyilkosságsorozatban öli meg Charles Manson és csapata egy évvel a film után – a Helter Skelter pedig egy Beatles dal címe. Elég hátborzongató tehát a filmhez kötődő emberek és helyek utóélete, pedig a film se való a gyenge idegzetűeknek. Nagyvárosban játszódó horror különben eléggé ritka a filmtörténelemben.
Éjféli cowboy (1969)
Az ikonikus jelenet, amikor Dustin Hoffmant majdnem elüti egy taxi, amire ő felháborodottan az autóra csap és kikéri magának, hogy őt elüssék (”I’m walking here”) – nos ez teljes mértékben rögtönzés volt, ugyanis a taxis véletlenül a forgatásba hajtott (nem voltak útlezárások), és csak Hoffman lélekjelenlétének és zsenijének köszönhetjük, hogy egyáltalán ez a jelenet fennmaradt. (Persze dicséret illeti Jon Voightot is, aki szintén nem állt le és folytatta a jelenetet.) Így viszont a New York-i arrogáns attitűd örökre a filmtörténelem része lett. Az egyik legelső film, amely a város mocskos részét mutatja be (főleg a Times Square környékét), 3 Oscart is bezsebelt a 7 jelölésből.
Klute (1971)
Jane Fonda egy gyilkos elől menekülő call girlt alakít a krimiben, és ez Oscart-díjat hozott neki. A filmben több jelenetben is jól látható, hogy a háttérben nagyszabású építkezés zajlik: a World Trade Centert építették éppen.
Francia kapcsolat (1971)
Ebben a filmben is látható a WTC építése, mivel ugyanabban az évben forgatták, mint a Klute-ot, viszont sok jelenetet engedély nélkül vettek fel, ezért eléggé elhúzódott a forgatás. Akit nagyon érdekel a 70-es évekbeli New York, ne hagyja ki ezt a filmet, mert a város 86 különböző területén forgattak. A híres autós üldözős jelenetben az egyik ütközés nem tervezett volt, egy dolgozni induló New York-i lakos tényleg arra autózott és belehajtott a forgatásba, de a filmben benne maradt az ütközés, mert annyira hitelesre sikeredett (a férfi kárát megfizették).
A világ egyik legismertebb és legkedveltebb filmje is nagy részben New Yorkban játszódik, több mint 100 helyszínen. Eredetileg Hollywoodban, díszletek között akarták volna forgatni, de végül a hitelesség miatt az igazi várost választották. Többször alkalmazták azt a trükköt, hogy a belső jeleneteket más helyszínen vették fel, mint a külsőket, például a kórházas jeleneteknél vagy a keresztelőnél.
Kánikulai délután
Egy bankrablás igaz története: az igazi bankrabló épp a Keresztapát nézte meg a bankrablás előtt, amit azért követett el, hogy pénzt szerezzen a szeretőjének, nemváltó műtétre. De azt talán még ő sem gondolta, hogy a Keresztapában látott Al Pacino fogja őt is játszani. (A bankrablás ugyan kudarcba fulladt, de a filmjogokért kapott pénzből meglett a műtét.) A bank díszletét egy elhagyatott épületben építették fel, és annyira élethűre sikeredett, hogy több New York-i is bement, hogy számlát nyisson.
Hálózat (1976)
Nemcsak a bűnözés virágzott New Yorkban, hanem a média hatalma is egyre nagyobb lett, ez már a Kánikulai délutánban is megjelenik. Sidney Lumet filmjének egyik legemlékezetesebb jelenete az ”I’m mad as hell” monológ, amikor a hírolvasó arra kéri a New York-i lakosságot, hogy az ablakokból üvöltsék ki, mennyire elegük van már mindenből.
Annie Hall (1977)
New York krónikása, Woody Allen is végre megérkezik a listára. A 4 Oscart is elnyerő klasszikusban (Legjobb film, Legjobb rendező, Legjobb színésznő, Legjobb forgatókönyv) sok közkedvelt New York-i mozi feltűnik, például a Thalia, a Beekman, a New Yorker és a Paris.
Kramer kontra Kramer (1979)
Nemcsak a város volt szétesőben a 70-es években, a családok sem álltak már olyan biztos lábakon. Az egyik első film, ami az egyre gyakoribb válásokat bemutatta, a Kramer kontra Kramer volt. Meryl Streep első Oscar-díját hozta a film, de Dustin Hoffmannak, a rendező-forgatókönyvírónak Robert Bentonnak és a filmnek is jutott a díjból. Meryl Streep különben egyszerre két filmen is dolgozott, a másik Woody Allen Manhattanje volt, és mindeközben még terhes is volt, azért van rajta kabát az utolsó jelenetben, hogy takarják a hasát.
Mindhalálig zene (1979)
A Kramer kontra Kramerrel volt nagy versenyben az Oscarért Bob Fosse filmje, de végül „csak” 4 kisebb díjat vihettek haza. A film a New York-i zenés színházi élet kegyetlenségeit mutatja be, már a nyitójelenet is klasszikus:
A harmadik részben a nyolcvanas évektől folytatjuk, egészen napjainkig, egy egészen más képet mutató New Yorkkal.
