Embertelenek (InHumans) pilotfilm – kritika


Az Avatarok csúszása miatt a Marvel örökölte meg az „első egész estés, 100%-ban IMAX-ben forgatott játékfilm” címét, ám az előzetes várakozásokkal ellentétben nem az épp forgó Bosszúállók 3-4 lett ez, hanem egy mozifilmtervből TV-be siettetett pilot. A helyén kezelve, a körülményeket ismerve pozitív csalódás is lehet, de vajon megérte-e ezt a legnagyobb vászonra küldeni?

Mivel nincs X-Men az MCU-ban, a rájuk leginkább hasonlító Embertelenekkel tervezett a Marvel egy mozifilmet eredetileg 2019-re, majd ’20-ra (Vin Diesel is szerepelt volna benne, elvégre egy királyi CSALÁDról szól és Groot mellett belefért), végül a 3. fázisból törölve egy kissé spontánnak tűnő minisorozat formájában született meg az adaptáció, amit a SHIELD ügynökei szépen elkezdett fölvezetni.

Ennek ellenére a pilot megnézéséhez még nem létszükség a fenti sorozat, bár egy egész konkrét utalás van rá. Az embertelen faj elváltozásai (véletlenül sem mutációja!) eleinte szunnyad (hm… honnan ismerős ez), de egy különleges kőzettel való kölcsönhatás során, kamaszkorban aktiválódnak. Emberemlékezet óta köztünk élnek. Génjeik örökletesek, sokan pedig nem mentek elrejtőzni a Holdra a királyi családdal, hanem a Földön maradtak, beilleszkedtek és utódokat nemzettek. A kőzet hiányában ennek nem volt hatása.

Egy ilyen rejtőzködő csoport azonban a SHIELD 2. évadában berobbantott egy globális anyagelszórást, így az utódok hirtelen képességgel rendelkező egyedek lettek. Kb. ennyit kell tudni a pilothoz, de ez idővel kevés lehet, pláne hogy a SHIELD aktuális – az Embertelenek után kezdődő – évadának második felére már kilátásba helyezték a crossovert.

Az embertelen király, a hangjával ölő Fekete Villám titokban leküld a Földre egy családtagot begyűjteni pár beilleszkedni képtelen fajtársat, de ez rosszul sül el. Egyrészt gazdaságuk sem igazán stabil, másrészt nem kéne titkolóznia a többiek előtt, harmadrészt a képesség nélküli, sima embernek megmaradt öccse egyre féltékenyebb, azt hangoztatva, hogy nincs beleszólása senkinek bátyja döntéseibe – lásd ezt a titkos, halállal(?) járó küldetést.

Kezdjük a körülményekkel: 20 napra kapták meg az IMAX kamerákat különösebb instrukciók nélkül, ráadásul a legújabbakat, a Bosszúállók forgatásáról kölcsönkérve. Ez mentség arra, hogy kevés az olyan igazán erre a vászonra termett jelenet (a nyitány mondjuk elmenne egy technikát népszerűsítő reklámnak – sablonos a lassítás, ám ez ott volt a szeren), de tény, hogy ami van – Hawaii! – az igen szép. Természetfilmes nagytotálok és apró részleteket mutató snittek is akadnak, de sajnos túl kevés az ilyen. Főképp a Holdon tanyázunk, díszletek és zöldhátterek közepette, ami nyilván kell, hogy felépítse önmagát a sztori, de az IMAX a külső helyszíneken él igazán. A termekben, szobákban beszélgetős részeknél csak az volt a hatás, hogy most először nincs képarány változás. De nem éltek elég kreatívan a belső terek fényképezésével (időhiány?). Egyedül egy átrium működött, de azt láttuk vagy két percet…

Hawaii viszont tényleg bitang szép. Ezen jelenetekben a CGI-t is sikerült minimalizálni, bár az a Holdon is csak a teljesen digitális totálok és Lockjaw, az óriás teleportáló kutya esetében lógott ki. TV-ben ezek is elmennek majd, de ekkora vásznon kijöttek a büdzsébeli különbségek. A sok „éppen” és megosztó dolgon túl viszont bekerült egy igazán nevetségesre sikerült, epikus lassításokkal tűzdelt… (spoiler) Pedig a történetben van súlya.
Technikailag a zenehasználatot kell kiemelni, ugyanis mind a score, mind az elhelyezett betétdalok meglepően jók. Hogy az IMAX hangrendszer, vagy a moziba küldés hatására keményebben dolgozó Sean Callery érdeme ez, azt a TV-s részek eldöntik, de mindenképpen ez volt a legprofibb munka.

És akkor a szereplők, a történet, a forgatókönyv? Országos tévések. De ezen pontokat most még érdemben nem lehet igazán értékelni. A sztori kiszámítható (a holdi királyság szépen felépített mondjuk), de a további részekre tartogat potenciált (nem feltétlen a fősodor). A forgatókönyv pláne érdekes, mert moziba nem az egész, hanem egy jó 10 perccel rövidebb verziót küldtek (nézd csak meg szépen TV-ben is!), és ez főképp – pont a jobb – part2-n érződik. Mintha az egyetlen elsötétülő, részelválasztó kép nem középen lenne. A színészgárda meg… Fekete Villámon kívül mindenki fejlődhetne. Maradva az országos TV-s képregny sorozatoknál, a Gothamből még a legrosszabb/ripacsabb is simán lejátssza a teljes stábot.

Viszont szeretnék egy pozitívummal zárni: a trailer és az utómunkák alatt lévő pár részletet látó negatív visszhangok nagyon leadták az elvárásokat. Innen nem nagy dolog azt mondani, hogy ezeken könnyű túlnőni és pozitívan megélni a végeredményt, azonban a trailer hiába olyan, amilyen, a megosztó moneyshot kikerült és CSAK a part1-ből mutatott bármit. Ez pedig nagy szó, mert a legtöbb jól teljesítő apró részlet bizony a part2-ben lakozik. Nagyon nem vall a Marvelre, hogy egy ütős poént SEM lőnek el előre.

Kár érte, hogy ez lett az első 100%-os IMAX játékfilm, de messze nem annyira katasztrofális a helyzet, ha a helyén tudjuk kezelni. A keményvonalas fanok már úgyis foglaltak/vettek jegyet (már akinek elérhető az IMAX), a többiek pedig bepróbálhatják, ha érdekelte őket. De csak akkor. Nem lesz annyira soká a bővített rész premiere a Viasat 3 csatornán.

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk A Trónok harca Tim Burton stílusában
Következő cikk Ez AZ a gyerekbohóc, aki Krajcárost is megrémisztené