35 érdekesség a 35 éves Szárnyas fejvadászról


„Ez a film szétb*ssza az agyadat”, nyilatkozta Rutger Hauer a Magyar Narancsnak még a kilencvenes években, és nehéz vitába szállni az észrevételével. Ridley Scott Szárnyas fejvadászát 1982-ben mutatták be, és ahogy az nem egy klasszikussal megesik, a korszellem a megjelenésekor még nem állt készen a befogadásra. A film inkább VHS-en vált kultikussá, illetve akkor, amikor később a rendezői változat a helyére tette a dolgokat. Pár nap múlva megérkezik a mozikba a várva várt folytatás, ami jó apropó ahhoz, hogy egy kicsit visszatekintsünk a klasszikus első részhez. Következzen 35 érdekesség – szerzőnk a felsorolásba egy-két személyes szálat is bevon.

1. Philip K. Dick 1968-ban jelentette meg a Do Androids Dream Of Electric Sheep, vagy is az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal című könyvét (hogy a magyar fordító miért az ’elektronikus’ szót választotta az ’elektromos’ helyett, arra nem tudunk magyarázatot). Dicket szokás a sci-fi irodalom Vincent Van Gogh-jának nevezni, hiszen élete során nagyon kevés könyve kelt el, viszont miután 1982-ben mindössze 53 évesen, szerény életkörülmények között meghalt, a hollywoodi stúdiók egyre több munkáját kezdték megfilmesíteni. Az örököseinek nincs szükségük polgári foglalkozásra, nyugodtan megélnek a hagyatékából.

2. A filmváltozat meglehetősen szabadon kezeli a cselekményt, és jelentős mértékben eltér a regénytől. A könyvben nem is szerepel a ’Blade Runner’ kifejezés, viszont a film után készült utónyomtatások már ezen a címen jelentek meg (amúgy a filmesek egy 1974-es Alan E. Nourse regényből nyúlták a címet). A könyvhöz később Dick jóbarátja, K.W. Jeter írt három hivatalos folytatást.

3. Ez volt az első Philip K. Dick regény, ami iránt Hollywood komoly érdeklődést mutatott. Az utómunkálatok során a stáb megmutatott pár jelenetet az írónak, akit lenyűgözött a készülő film látványvilága – mint mondta, ő is pont ilyennek képzelte el a jövőt, ezenkívül Harrison Ford és Rutger Hauer teljesítményével is nagyon elégedett volt. Dick végül a készterméket már nem láthatta: bő három hónappal a premier előtt elhunyt, agyvérzésben.

4. A Szárnyas fejvadászt a létező legrosszabbkor mutatták be, vagyis pont akkor, amikor az E.T. letarolta a mozikat. Ridley Scott filmjével ugyanaz történt, mint a szintén jobb sorsra érdemes John Carpenter filmmel, A dologgal – az emberek inkább a vidám sci-fire szavaztak, a negatív utópiától és a félelmetes földönkívülitől elfordultak. A Szárnyas fejvadász végül 34 millió dollárral zárt, ami bukásnak bizonyult.

5. Harrison Ford drámai szerepre vágyott a Star Wars és az Indiana Jones után, ezért vállalta el Deckard karakterét. Rutger Hauer anélkül lett Roy Batty, hogy Scott egyáltalán találkozott volna vele. A direktor látta őt Paul Verhoeven filmjeiben, és tudta, hogy a holland színész tökéletes lesz a replikánsok vezéreként. Az akkor még ismeretlen Daryl Hannah a filmbeli parókájában és sminkjében ment el a meghallgatásra, és részben ennek is köszönhette, hogy megkapta a szerepet.

Harrison Ford és Ridley Scott a Szárnyas fejvadász forgatásán

6. Lehet utálni Vangelis-t, akár a tévészignálokra tökéletesen alkalmas dallamaiért, akár az 1492-höz (egy másik Scott-film) íródott zenéjéért, de abban még a legnagyobb new age gyűlölők is egyetértenek, hogy a Blade Runner komponistájaként tökéletes munkát végzett. Abszolút felkapott filmzeneszerző volt ekkoriban, hiszen pont ez idő tájt nyert Oscart a Tűzszekerekért, így nem csoda, hogy Scott rábízta a Szárnyas fejvadász soundtrackjét. A görög szintisztár kitűnően festette alá a futurisztikus képeket, és a Golden Globe-ot meg is nyerte ezért a munkájáért, az Oscarért viszont nem szállhatott versenybe, a film zenéje ugyanis nem jelent meg hanghordozón. A Blade Runner album csupán 1994-ben látott napvilágot, 2007-ben pedig kaptunk egy definitív, háromlemezes gyűjteményt is.

7. A Szárnyas fejvadásznak összesen 8 (!!) ismert változata létezik, ebből foglalkozzunk a három legismertebbel. A mozik 1982-ben az ún. produceri verziót mutatták be, ami nem egyezett Scott elképzeléseivel, és Ford sem volt elégedett vele. A stúdió azért alkalmazott változtatásokat (lásd pl. a film noiros monológokat és a happy endet), hogy jobban el lehessen adni a filmet, de a gyenge bevétel nem a producereket igazolta. A tízéves jubileum alkalmából a Blade Runner visszatért a moziba rendezői változatban – érdekes amúgy, hogy az ekkor az 1492-őt rendező Scott nem személyesen felügyelte a munkálatokat, hanem egy stábot látott el az instrukcióival. 2007-ben aztán már saját maga vette a kezébe a dolgokat: ez lett a végső változat, vagyis a final cut. Sokak szerint ez a legjobb az összes közül – mi is erre esküszünk.

Forgatási kép a Szárnyas fejvadászról

8. A magyar mozik hat év késéssel, 1988 júniusában mutatták be a Szárnyas fejvadászt. Úgy rémlik, ez volt az első film, amit egyedül láttam moziban, és bár tetszett a látványvilág, nem sokat értettem a cselekményből. Arra is emlékszem, hogy egy haverom azt próbálta bekamuzni, hogy ez a film nem más, mint az Indiana Jones 3 (csak azért, mert ebben is Ford játszott). A rendezői változatot nálunk 1993 végén mutatták be, és erről is van egy személyes emlékem. Jövök ki a filmről, extázisban, erre odaszól egy haverom, hogy „a Dennis a komisz sokkal jobb volt.”

9. A film végén hallható legendás „Könnyek az esőben” monológot kissé átírta Rutger Hauer, és amikor előadta, a stábtagok tapsviharban törtek ki – volt, aki konkrétan elsírta magát. Később Hauer az önéletrajzának azt a címet adta, hogy All Those Moments: Stories Of Heroes, Villains, Replicants And Blade Runners.

10. A Szárnyas fejvadász az egyik legőszintébb és legszomorúbb film, ami a halálról és a mulandóságról valaha is született. Ridley Scott ezt tartja a saját legszemélyesebb munkájának, és ennek az is az oka, hogy a bátyja, Frank, nem sokkal a film elkészülte előtt halt meg betegségben.

 

11. Abból a szempontból is nem szokványos hollywoodi alkotásról beszélhetünk, hogy hihetetlenül komplex a mondanivalója: egyszerre van szó benne a környezetvédelemről, a vallásról, a genetikáról, az emberiességről, a diktatúráról, a mesterséges intelligenciáról. És még sok minden másról.

 

12. A Blade Runner vizuális előképei közé olyan alkotások tartoznak, mint Fritz Lang Metropolis című filmje, az Éjjeli baglyok című Edward Hopper festmény, valamint a Moebius képregények. Moebius, avagy polgári nevén Jean Giraud, Scott kedvenc grafikusa volt, és már az Alienen is dolgoztak együtt. A rendező a Szárnyas fejvadászhoz is hívta őt, de sikertelenül. Moebius ugyanis már elkötelezte magát Az idő urai című francia-magyar sci-fi rajzfilmhez, és mint később bevallotta, alaposan megbánta döntését.

13. Tulajdonképpen szinte az összes jelenet éjjel és esőben játszódik.

14. A történetben fontos szerepet kapnak a szemek, hiszen többek között a szemek piros ragyogása árulja el a mozinézőknek, hogy melyik karakter replikáns. A film egyik híres legelső snittje is egy szem, ami egyébként a Holdent alakító Morgan Paullhoz tartozik. Azóta sok filmben és videóklipben lekoppintották.

15. Sokak szerint a Szárnyas fejvadász egy futurisztikus Frankenstein történet: több olyan honlap is létezik, ami arra specializálódott, hogy a két történetet párhuzamba állítsa.

16. A Tyrell és JF Sebastian közötti sakkjátszma nem más, mint egy legendás, 1851-es sakkparti felelevenítése. A „halhatatlan játszmaként” elhíresült összecsapást Adolf Anderssen és Lionel Kieseritzky vívta. Scott később azt nyilatkozta, hogy mindössze véletlen egybeesésről van szó.

17. Az origami figurák a film legfontosabb szimbólumai közé tartoznak. A legviccesebb nyilván az álló pöcsű második, a legkülönlegesebb jelentése viszont a harmadiknak van.

18. Ha Vangelis emberfelettit nyújtott a film komponistájaként, akkor ugyanezt mondhatjuk el Jordan Cronenweth operatőrről, ráadásul ő ekkortájt már Parkinson-kórral küzdött, és az esetek többségében tolószékből volt kénytelen dolgozni. A Szárnyas fejvadászban látható, sokszor homályos, a sötétséget és a világost nagyszerűen kombináló stílust chiaroscurónak hívják; az elnevezés még a reneszánsz kori festészetből származik. Az valami egészen hihetetlen, hogy Cronenweth még csak egy Oscar-jelölést sem kapott az erőfeszítéseiért, és nem csak ezen sorok írója gondolja úgy, hogy a Blade Runnernél kevés szebben fényképezett film létezik.

19. A speciális effektusokért az a Douglas Trumbull felelt, aki a Harmadik típusú találkozások című filmben alkalmazott trükkjeit fejlesztette itt tovább, és aki már a 2001: Űrodüsszeián is dolgozott. 1982-ben még nem volt CGI, a Szárnyas fejvadász effektjei mégis kiállták az idő próbáját.

20. Ha az ember jobban szemügyre veszi a statisztákat, megfigyelheti, hogy mindegyikük más extravagáns jelmezt visel, nincs két egyforma ruházat. Scott külön fiktív magazinokat is csináltatott a filmhez, de ezekből aztán végképp semmi nem látszik a vásznon.

21. Sokak szerint a Blade Runner az első igazi cyberpunk film. Rengeteg filmkészítőre és íróra lett hatással, többek között a Neuromancert jegyző William Gibsonra.

22. Mint említettük, Ford gyűlölte az utólag kitalált film noiros narrációt, és állítólag a csalódottsága miatt direkt unott hangon mondta fel a szövegeket.

23. Ez volt az első alkalom, hogy az angol Ridley Scott Amerikában forgatott, és nehezen találta meg a hangot a helyi stábbal. Egy ponton annyira elmérgesedett a hangulat, hogy még egy pólóháború is kezdetét vette. A Scott-gyűlölők „Guv’nor My Ass” feliratú ruhadarabot kezdtek el hordani, amire a rendező és szimpatizánsai egy „Xenophobia Sucks” feliratú pólóval válaszoltak.

24. Scottnak évekkel később feltették azt a kérdést, hogy kivel volt a legnehezebb dolgoznia a karrierje során, és ő azt válaszolta, hogy Harrison Forddal. A forgatáson szét tudták volna tépni egymást, és azóta ugyan kibékültek, de közös filmjük továbbra sincs.

 

25. Az angol változatban Bryant százados a replikáns szó helyett a magyarra nehezen lefordítható, derogatív „skin job” kifejezést használja.

 

26. A film végi kulcsjelenetben nem akart felszállni a galamb, mert az esővíztől elnehezültek a szárnyai. A felszálló madár sokak szerint azt szimbolizálja, hogy Batty megtért, mivel megkímélte Deckardöt, és így a lelke felszáll a mennyekbe.

 

27. Scott sosem volt elégedett azzal a jelenettel, ahogy Zhora meghal, mondván túl egyértelmű, hogy a kaszkadőrt láthatjuk. 25 évvel később újraforgatta a képsorokat, immáron a karaktert játszó Joanna Cassidyvel, aki megőrizte az 1982-es fizikumát.

28. A végső, vagyis 2007-es változatban az egyik jelenetben nem Harrison Ford hangját halljuk, amikor a karaktere beszél, hanem a fiáét. Ben Ford hibátlanul utánozta az édesapja hangját.

29. A film talán leghíresebb kihagyott jelenete az, amikor Deckard meglátogatja leszázalékolt kollégáját, Holdent a kórházban, miközben Bryant és Gaff kihallgatja a beszélgetésüket. A YouTube-on található egy összevágás a vágóolló áldozatául esett képsoroknak.

30. „Lófaszt, nehogy már! Te vagy a Blade, Blade Runner!”, hangzik el minden idők egyik leghíresebb magyar mondata hollywoodi filmben. Az elkövető a Gaffet alakító Edward James Olmos, aki ezt megelőzőn még azt is mondja, hogy „Monsieur, azonnal kövessen engem, bitte!” A németek is büszkék a maguk mondatára („Warte mal, bis die Bullen weg sind”, avagy „várj, amíg elmennek a zsaruk”), és a filmben hallunk még japán, kínai és arab beszédet is.

31. Ha nincs a Blade Runner, akkor nem biztos, hogy megszületik a Bladerunnaz nevű magyarországi elektronikus partykollektíva, legalábbis biztosan nem ezen a néven. És akkor a Szárnyas fejvadász című Bonanza Banzai dalról még nem is beszéltünk.

32. Az 1982-es változat befejező részéből az aláfestő képsorokat Stanley Kubrick bocsátotta Ridley Scott rendelkezésére: ezek olyan légi felvételek voltak, amik végül nem kerültek bele a Ragyogásba.

33. Aki minél többet szeretne megtudni a film keletkezéséről, annak ajánljuk a Dangerous Days című werkfilmet, ami a 2007-es dvd-kiadáson látott napvilágot. Rengeteg kérdésre választ kapunk, és hiába a három és fél órás (!) játékidő, egy percig sem unatkozunk. A főbb színészek közül szinte mindenki itt van, még az utólag megenyhült Ford is, aki egy ponton azt nyilatkozza, hogy „making this movie was a real bitch.” Amúgy a Blade Runner eredetileg a Dangerous Days címre hallgatott volna, de a stúdió ezt nem találta eléggé izgalmasnak.

34. A Szárnyas fejvadásznak számos kiadása ismert: a legemlékezetesebbek közé tartozik a fémdobozos, 5 lemezes dvd 2007-ből, vagy a blu-ray, aminek egyik luxusváltozatához Deckard rendőrjárgányát, egy ún. spinnert is mellékeltek (természetesen csak makettverzióban).

35. (SPOILER!!!) A film, illetve a filmtörténet egyik legnagyobb nyitva hagyott kérdése, hogy Deckard replikáns-e, avagy sem. A ’82-es változat szerint egyáltalán nem, viszont a director’s cut és final cut mást sugall. Ugyebár Deckard megtalálja a padlón az unikornis origámit, ami azt sugallja, hogy Gaff tudott az álmáról (ráadásul az egyik jelenetben Deckardnek is piros szeme van). Gaff utolsó, kétszer is elhangzó mondata („Kár, hogy a lány is meg fog halni! De hát ki nem?”) is sokak szerint ezt az elméletet erősíti. Scott szerint Deckard replikáns, Ford szerint nem az. Szerintünk igen.

Saját gyűjteményem

+1 2017. október 5-én nálunk is bemutatják a részben Magyarországon forgatott Szárnyas fejvadász 2049-et, benne Harrison Forddal, ami azért is érdekes, mert akkor Deckard mégsem replikáns? Vagy ő tovább él? Hamarosan megtudjuk, és ugyan bizakodóak vagyunk, hiszen Denis Villeneuve-öt kiváló rendezőnek tartjuk, ám a léc azért nagyon-nagyon magasan van. De hátha sikerül megugrani.

 

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Képek és információk az X-akták 11. évadáról
Következő cikk A legjobb Ryan Gosling film, amit soha nem fogsz látni egészben