Unbelievable, készítő: Susannah Grant szereplők: Kaitlyn Dever, Toni Collette, Merritt Wever, amerikai dráma- és krimisorozat, 58 perc, 1. évad, 2019.
A sorozat címe hihetetlen, de sajnos mégis teljesen hihető, mert bárki, aki csak egy kicsit is érzékeny a nemi erőszakkal foglalkozó történetekre, rögtön nem furcsálja, hogy milyen kegyetlenül és ösztönösen áldozathibáztatós tud lenni a társadalom. A Hihetetlen olyan, mint a női True Detective, csak itt valóban megtörtént eseményeken nyugszik a sztori. Szuper a nyomozópáros, felkavaró a téma, ahol nem az elkövetőé a színpad, hanem az áldozatoké.A Hihetetlen egy Pulitzer-díjas újságcikk alapján készült, amit a sorozat nagyon pontosan és az eseményekhez hűen dolgozott föl. Először 2008-at írunk, amikor megerőszakolnak egy kamaszlányt, Marie-t (Kaitlyn Dever). Marie rossz családi körülményekből származik és tinikorát különböző nevelőszülőknél tölti. A tragédiát követő rendőri procedúrában azonban marad pár kérdőjel az erőszakot illetően és a kiszolgáltatott lány vallomásában is ellentétetekbe ütközünk, ami miatt a néző is kezdi úgy érezni, hogy Marie csak kitalálta az egészet, talán azért, hogy felhívja magára a figyelmet. Három évvel később azonban egy, az esethez hasonló, újabb erőszak történik egy másik államban, ami egy egyetemista lánnyal esik meg. Itt jön a képbe a női nyomozópáros (Toni Collette és Merritt Wever), akik számára hamar körvonalazódik, hogy egy profi szexuális ragadozóval van dolguk. Ez a nyomozás lesz a történet gerince, ahol az FBI bevonásával egyre komolyabb esetet raknak össze, amiben az elkövető túl jól és precízen tünteti el maga után a nyomokat. Ezzel együtt bővül az áldozatok száma is és így kapunk egy csoportképet azokról a nőkről, akikben látszólag semmi közös nincsen; eltérő életkorúak, más testalkatúak, messze élnek egymástól, változó az anyagi helyzetük és a bőrszínük, de egy dolog mégis közös bennük: egyedül voltak otthon.Miután egyre több áldozat kerül a képbe és meglátjuk a hasonlóságokat az estek között, már biztosan tudjuk, hogy Marie nem kitalálta a történetet, ő azonban nem volt olyan szerencsés, hogy női rendőrök hallgassák ki vagy hogy ne kezeljék másként amiatt, mert egy állami gondozott lány. Az első fontos ráébredés a sorozatban akkor következik be a nézőben, amikor észreveszi, hogy azért kérdőjelezték meg Marie vallomását, mert nem a társadalomtól elvárt módon reagált a nemi erőszakra. Látszólag nem törték meg annyira az események, mint ahogy azt elvárnák tőle az emberek és ezért újra áldozat lett, méghozzá az empátiát mellőző rendszer áldozata, ami még börtönnel is sújtotta volna vallomásáért, de végül inkább pénzbírságra ítélték, viszont addigra már elvesztette barátait, aktuális nevelőszüleit, a munkáját és a becsületét is.Eközben a másik szálon a női nyomozópáros empátiát mutat az áldozatokkal szemben és nem azért lesz fantasztikus a nyomozás, mert váratlan fordulatokkal van kikövezve, hanem mert az Oscar-jelölt Toni Collette (Örökség) és Merritt Wever (Godless) két olyan detektívet testesít meg, akik mindent elkövetnek, hogy megoldják az ügyet. Szívósak, bátrak, jó karakterek, határozottak, profik, okosak, az egyik a kutyákat szereti, a másik a piát, de még arra is van idő, hogy bemutassák, milyen a teljesen normális családi életük. A karakterek magabiztossága és flegmasága nem engedi meg, hogy az egész elmenjen egy bullshit feminista irányba. Nem lesz férfigyűlölő a sorozat, nem magasztalja fel a nőket az égig a nemük miatt, de sokat tanít az összetartásról és a nők egymáshoz való hozzáállásáról. Ha valakit hibáztatni akar a Hihetetlen, az inkább a rendszer, ami mintha nagyon nehezen akarna igazságot szolgáltatni ezekben az esetekben.
A téma kényes, a dinamika és a komplexitás leköt, a humor odacsap, ha arról van szó, a történet borzasztó, hogy valóban megtörtént, mégis hétköznapi ahogy feldolgozták, de fantasztikus, hogy mindenféle fölösleges hatásvadászat nélkül kiváltja azt a tehetetlen dühöt, amit ilyenkor nagyon fontos, hogy érezzünk.