1997-ben mutatták be a Csillagközi inváziót, ami meglehetősen megosztóra sikeredett. Egyesek csak a bugyuta, sci-fi akciófilmet látták benne, mások viszont méltatták, azért az iróniáért, amivel ábrázolta a háborút, a fasizmust vagy éppen a szappanoperákat. Meg is érződik ez a kettősség Paul Verhoeven (Az emlékmás, Robotzsaru) filmjének megítélésén. Az egyértelmű anyagi bukás mellett, bár Amerikában nem fogadták jól, Európában mégis ki tudott alakítani egy kisebb rajongói bázist.
A történet nagyjából annyi, hogy a jövőben, egy idilli városkában négy fiatal úgy dönt, hogy belép a seregbe. Ugyanis a Föld háborúban áll. Nem másokkal, mint egy másik bolygóról származó bogárszerű űrlényekkel. A militarizmus csúcsra van járatva, hiszen a katonák nagyon lelkesek, egy laza vezényszóra már ugranak is, hogy lekaszabolják az ellenséget. Igaz, valahogy arról kevés szó esik, hogyan is kezdődött ez a harc. Legfőképpen pedig, hogy ki kezdte. Amennyire tini vígjátéknak érződik a cselekmény, annyira meglepő, milyen morális kérdéseket igyekeztek feszegetni a készítők. Ízlések és pofonok, kinek mennyire jön be a rovaros sci-fi témakör (pláne, ha volt már szerencséje a témájában hasonló District 9 című mozihoz), azt el kell ismerni, hogy a rendező igenis próbált a szatirikus hangvétellel valamit tanítani rólunk is.
A Screen Junkies csapata az „Őszinte trailerek” videósorozatának legújabb epizódjában a Csillagközi inváziót vette górcső alá:
A legutóbbi rész:
Őszintén az E.T. – A földönkívüliről, na és a Mac, a földönkívüli barátról
