
Megnyílt Guillermo horrortára

A porondmester mutatványosai és történetei:
Guillermo Navarro (del Toro régi alkotótársa, nem mellesleg A faun labirintusa Oscar-díjas operatőre) rendezte a nyitódarabot, A 36-os raktárban egy elhagyott tároló mélyén bukkan szörnyű titokra egy rasszista háborús veterán.
Vincenzo Natali (anno még a Kocka hozott neki hírnevet) dirigálta Temetői patkányokban a századforduló táján egy sírrabló próbál a rágcsálókkal megküzdve kikeveredni az adósságából.
David Prior epizódjában, A boncolásban egy idegen fajra bukkan a helyi seriff és halottkém barátja.
Keith Thomas Pickman modelljében festmények kergetik őrületbe azokat, akik rápillantanak.
A Catherine Hardwicke rendezte Álmok a boszorkányházban epizódban egy férfi próbál kapcsolatba lépni a túlvilággal, hogy rég elvesztett ikertestvérét megtalálja, kinek szellemèt halála után egy sötét erő ragadta el.
Panos Cosmatos pszichedelikus részében, A bemutatóban egy titkolózó milliárdos gyűjt össze egy híres emberekből álló vendégsereget, hogy egy drogmámorban töltött este után megvizsgálják legutóbbi szerzeményét.
Jennifer Kent A morajlásban elkísért egy ornitológus házaspárt egy apró szigetre. A madármegfigyelés mellett a nőnek a sziget egykori lakóinak szellemeivel és saját életének traumáival is meg kell küzdenie.
A kínálat kellően színes, aminek tálalásához a Mester kiválogatta a hozzá közel álló vagy hasonszőrű alkotókat, így adott is volt minden a minőségi borzongáshoz. Ám, ahogy az lenni szokott, ahány ház, annyi házmester, és nem mindenki végzi olyan eredményesen a munkáját. Itt is elég hullámzó a minőség, bár igaz ez egyén és ízlésfüggő is, ki melyik válfaját szereti jobban a műfajnak. Van, aki a kortárs darabokhoz vagy a lovecrafti viktoriánus horrorokhoz hajló témákhoz húz. A sötét mesék kedvelői inkább az utóbbi felé fognak hajlani, ezen sorok írója is ezeket az epizódokat kedvelte jobban.Több helyen is problémák adódnak mind rendezés, mind a téma bemutatása terén, sajnos alapvetően egyik rész se váltja meg a műfajt, sőt a cselekménybeli csavarok sokszor kiszámíthatóak vagy ismert klisékbe torkollnak.
Éppen ezért előnyt élveznek az olyan részek, amelyeket némi varázslattal átszőtt atmoszféra jellemez. A történetek többsége amúgy alapvetően valamilyen kortárs problémára reflektál: bevándorló ellenesség, irreális szépségideál, a televízió befolyásoló ereje, nagyzolás, mások életének semmibe vétele.Ami viszont örömmel tölti el a mozibolondokat az a hangulatos díszleteken belül menekülő, feltűnő, elhalálozó és sajnos sokszor háttérbe szoruló remek színészek gyülekezete: Sebastian Roché, F. Murray Abraham, Dan Stevens, Ben Barnes, Crispin Glover, Rupert Grint, Andrew Lincoln.


