Dogfight: A Sausage Bomber Story – játékteszt


dogfight0

Fejlesztő: Katsu Entertainment; Kiadó: Hound Picked Games; Platform: PC, Xbox One & Series X|S, Switch, PS4

Családi szórakozás céljából érkezett a kellemes hangulatú és szarkasztikus humorral teli Dogfight: A Sausage Bomber Story retro lövöldözős játék.

Az elmúlt egy évben tengernyi shoot ’em up játék bukkant fel a különböző platformokon. Ez idő tájt került boncasztalunkra például az Ed Wood filmekre hajazó Squad 51 vs. the Flying Saucers, a felnőtté válás pszichológiai útját taglaló NeverAwake vagy a Nintendo remekül kivitelezett klasszikusának másolata, az Ex-Zodiac. A tengerentúli alkotók harmadik játéka a Dogfight: A Sausage Bomber Story, ami nem a Virsliparti című animációs mozira utal, hanem magyar fordításban a Kolbászbombázó Hadtestre (Sausage Bomber Corps), melynek egyik pilótáját irányíthatjuk. A történet szerint a Vega nevű nemzetnek elege lett a kolbász töretlen népszerűségétől, ezért valamennyi fogyasztó társadalom ellen offenzívát hirdetett. A mi feladatunk a legjobb védekezés a támadás-elv alapján lerohanni és szitává lőni ellenségeinket.

dogfight1

Lokálisan egyidejűleg akár három társunkkal együttműködve rendezhetünk csinnadrattát. Ebből kifolyóan négy eltérő küllemű repülővel manőverezhetünk, amiket persze koponyánként más karakterrel irányíthatunk. Két férfi és két nő közül választhatunk, de igazából teljesen mindegy, hogy melyikük mellett tesszük le a voksunkat, mert a küllemet leszámítva egyezik a harcászati tulajdonságuk. A játékmenet a fent felsorolt címek közül talán a fekete-fehérben pompázó társához áll legközelebb: vagyis kifogyhatatlan mennyiségű lőszerünk elherdálása mellett bombákat tudunk potyogtatni. Arzenálunkat testre szabhatjuk, de ehhez előbb arra van szükség, hogy a 9 eltérő helyen játszódó pályán főellenségestül mindenkit ki kell iktatnunk, de a halálozásunk mennyiségét is célszerű nullára redukálni.

dogfight2

Mindenesetre a Dogfight-ban elenyésző kihívást találunk, főleg leggyengébb fokozaton, és tipikusan a könnyed, ebéd utáni játszhatóságra helyezi a hangsúlyt – maximum 40 perc elegendő, hogy a végére érjünk. Személyi számítógépen tesztelve billentyűzettel és gamepaddal is nekirugaszkodhatunk, igaz, az testreszabhatósági lehetőségek hiányoznak, s a menükben lévő funkciók esetében az Xbox kontrollerére hajazó gombokkal navigálhatunk. Grafikailag szemlátomást nem erőltették meg magukat a készítők, külcsín alapján mintha egy mobilport került volna terítékre, de azt hiszem, a Vegával ellenben az amerikai fejlesztők inkább az atmoszférát helyezték előtérbe.

A Dogfight: A Sausage Bomber Story összességében egy tisztességesen kivitelezett, szórakoztató shmup, de a népszerű műfajt semmiféle újítással nem spékeli meg. Szarkasztikus humora viszont telitalálat és valamennyiszer mosolyt csalt az arcomra.

55

 

 

Legutóbb ezt teszteltük:

Nuclear Blaze – játékteszt

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Instabil - kritika
Következő cikk Still - kritika