Dögölj meg szerelmem (Die My Love), rendezte: Lynne Ramsay, szereplők: Jennifer Lawrence, Robert Pattinson, Sissy Spacek, Nick Nolte, angol-kanadai-amerikai filmdráma, 105 perc, 2025., 16 éven aluliaknak nem ajánlott!
Gyerek a háznál, öröm a háznál?
Grace és Jones egy boldog pár, egy nagyon boldog pár. Szerelmük gyümölcsének megszületése azonban mindent megváltoztat, a nő mély depresszióba esik. A regényre a filmet később producerként jegyző Martin Scorsese lelt rá, és elküldte Jennifer Lawrence-nek, aki meg a témához kellő érzékenységgel bíró Lynne Ramsay-t kereste meg a rendezéssel. A Dögölj meg szerelmem sokkol, így elsősorban azoknak ajánlott, akik – olykor – ezt a fajta filmélményt keresik és képesek azt be is fogadni. 
Grace (Jennifer Lawrence) és Jones (Robert Pattinson) a nagyváros zaját maga mögött hagyva a nyugodt vidékre költöznek a férfi kissé romos szülőházába. Életük boldog és szenvedélyes, amikor csak tehetik, szeretkeznek (hogy finoman fogalmazzak). Gyermekük születése mindent megváltoztat, a nő hónapokkal később is súlyos depresszióval küzd, ami ahelyett, hogy elmúlna, egyre bizarrabb dolgokra késztetik őt.
Grace egyszerűen nem tud mit kezdeni azzal, hogy körülötte mindenki sikeres és boldog, ráadásul íróként teljesen elhagyja az ihlet. Az emberek között kényelmetlenül érzi magát, feszeng és kiborul, ha – immáron féléves – gyermekét ajnározzák, valamint kiselőadást tartanak neki az anyaság (és úgy általában) az élet csodájáról. A keményen dolgozó Jones-t megrémíti szerelme viselkedése, képtelen jól kezelni a helyzetet, egyre kevésbé kívánja Grace-t, aki ettől még frusztráltabb és kiszámíthatatlanabb lesz.
A szülés utáni depresszió nem csak a sikeres nagyvárosi nők „kiváltsága”. A semmi közepén azonban nincs szakember, nincs támogató közeg, tulajdonképpen az égvilágon nincs semmi, ami az embert lefoglalná és elterelné a figyelmét a problémákról. Grace csak a közelben élő nagyszülőkre számíthat, akiknek egyre romló állapota viszont azzal szembesíti, milyen élet vár rá a jövőben. Szereti őket, mint ahogy ők is viszontszeretik őt, de igazából mindez csak olaj a tűzre.
Grace szenved, keresi a kiutat, a változatosságot, a kalandot, de ezzel is csak közelebb kerül a teljes őrülethez. Az ingerszegény környezet, a tejesen egyforma hétköznapok és az érzés, hogy pocsék anya sokszor felébresztik benne az önpusztítás gondolatát, a kétségbeesés szülte gyűlölet közben gyermekét és annak apját is utoléri.
A házból eltűnik a vidámság, a zene, a dinamika, a vágy, a színek, a romantika, a szex, a humor, a vidámság, az élet…minden. Nyomasztó atmoszférát és bene nyomasztó gondolatokat, érzéseket kapunk, de leginkább a nagy büdös semmit, aminek filmes megjelenítése nem kis feladat, de ezúttal nagyon is jól sikerült megoldani. Nincs mit megfogni, nincs mibe kapaszkodni, a semmi ural mindent.
A fűben vadállatként lopakodó Grace korábban vad szex céljából cserkészte be Jones-t, most leginkább távolról szemléli őt és fiát, hogy levadássza őket. Az állatias ösztönök, a vágy kiélése, a szaporodás és a kielégülés helyett a civilizációtól, a civilizált gondolatoktól és érzésektől mentes közeget, közjátékot kapunk.
Jones talán hűtlen, talán nem, hogy mivel keresi a pénzt és mit csinál napközben nem tudjuk, őt sosem követi a kamera. Nincs beszélgetés, nincs intimitás, csak egymás melletti látványos és kevésbé látványos megőrülés, viták, kirohanások, váratlan és aggasztó megnyilvánulások. A szűkebb környezet csak beszél és beszél és beszél, de igazából senki nem kíváncsi a másikra, az érdeklődés, az empátia csak egy színlelt, belénk nevelt valami.
A Dögölj meg szerelmem egy impulzív nő története egy impulzusok nélküli világban. A film elején és végén megjelenített erdőtűz – gyakorlatilag – segélykiáltás, Grace megfullad, kiég, elpusztul ebben a kapcsolatban. A zseniálisan játszó Jennifer Lawrence karaktere igazából nem is a szülés utáni depresszióba őrül bele, hanem abba, hogy ráeszmél, gyermeke apja talán a világ legunalmasabb embere. Ebből a szempontból Robert Pattinson tökéletes választás…jó értelemben. A 16-os korhatár ellenére ez egy kifejezetten felnőtteknek való film, művészfilm…rétegfilm. 
