30 film New Yorkból, ami Oscar-díjat nyert, 1. rész
New York a filmművészet fővárosa, kismillió film játszódik a leghíresebb amerikai városban, aki nem is járt még ott, az is felismeri a híres helyszíneket, csak a filmeken keresztül: a Central Park, az 5. sugárút, a híres felhőkarcolók és hidak…
A hatalmas lista miatt kerülgettük egy ideig a várost, filmes városok sorozatunkban jártunk már Londonban, Párizsban, Barcelonában és Rómában. De be kellett látni, hogy semmi mással nem lehet már folytatni a sort, New York helyet követelt magának.
Viszont képtelenség felsorolni az összes filmet, ami New Yorkban játszódik, még akkor is, ha csak a fontosakra koncentrálunk. Muszáj volt valami alapján tovább válogatni, és mi lehetne jobb fokmérő egy amerikai filmes listában, mint az Oscar-díj?
Emiatt viszont nem kerültek be olyan filmek, amiket mindenki kapásból sorolna: kimaradt a Manhattan(!), a Taxisofőr, a Serpico, a Szellemirtók, a King Kong, a Superman, a New York bandái, a 42. utca foglya és a Hátsó ablak is – ezek is mind Oscarra jelölt filmek, de nem kaptak díjat. Így is maradt elég film, és talán sikerül pár olyanra is ráirányítani a figyelmet, amik kevésbé nyilvánvalóak, ha New Yorkban játszódó filmeket kéne mondani.
Frank Sinatra énekli a városról: ”If I can make it there, I’ll make it anywhere.” Nézzük hát, milyen filmeknek sikerült a listára kerülni. Következik egy képzeletbeli utazás időben, az úti cél: New York, a város, amely sosem alszik.
A dzsesszénekes (1927)
Rögtön egy kis csalással kezdünk, mert A dzsesszénekes versenyen kívül „csak” tiszteletbeli Oscart kapott, de hát ugye nem volt még Legjobb hang kategória, pedig ott tarolt volna. A film (tévesen) arról híres, hogy ez volt az első hangosfilm. Az igaz, hogy először ebben szólalt meg hang egész estés filmben, de még voltak benne néma párbeszéd-betétek. Az első, teljes hosszában hangos film a mára elfeledett New York fényei volt, egy évvel később.
Váratlan örökség (1936)
Hova is mehetne egy kisvárosi fickó, ha 20 millió dollárt örököl, ha nem New Yorkba? (A film eredeti címe Mr. Deeds Goes to Town). A nagyvárosban persze ki akarják forgatni a vagyonából, de az igaz szerelem is rátalál.
A filmnek 2002-ben elkészítették a remake-jét, Gary Cooper helyett Adam Sandlert kaptuk, nem is csoda, hogy A kismenőt Arany Málna-díjra jelölték.
A meztelen város (1948)
Talán az első szerelmi vallomás New Yorknak ez a film noir. Tényleg a város utcáin forgatták a jeleneteket, nem stúdióban, rejtett kamerákkal dolgoztak, hogy az emberek észre se vegyék. Meg is kapták az operatőri és a vágónak járó Oscart.
És a fiatal fotós, aki időnként képeket készített egy magazinnak a forgatásról? Stanley Kubricknak hívták… A film elején lenyűgöző légi felvételt kapunk a 40-es évek New Yorkjáról.
Egy nap New Yorkban (1949)
Három matróznak egy napja van, hogy bejárják New Yorkot. Ha ez nem musical alapanyag, akkor semmi! Frank Sinatra és Gene Kelly neve garantált kasszasikert jelentett, ráadásul ők képesek voltak már egy dalnyi idő alatt bejárni New Yorkot, íme:
Érdemes figyelni 2:32-nél a kép tetején a színészeket bámuló tömeget. Frank Sinatra volt a legnagyobb sztár ebben az időben, az 5 napos forgatás alatt a legnagyobb nehézséget az okozta, hogy a rajongókat távol tartsák a jelenetektől.
Mindent Éváról (1950)
14 Oscar-jelölésével még mindig a legtöbb díjra jelölt filmek között van (a Titanic-kal és a Kaliforniai álommal együtt). Két magyar vonatkozása is van a filmnek: többször is felcsendül benne Liszt Szerelmi álmok című műve, sőt, a zenedarab egy poén része is. A másik magyar vonatkozás a filmben nem látszik, viszont tudni lehet, hogy Gábor Zsazsa folyamatosan a forgatáson cirkált, mert iszonyatosan féltékeny volt egy fiatal színésznőre, akinek sok közös jelenete volt George Sanders-szel, Zsazsa harmadik férjével. A pályakezdő színésznő Marilyn Monroe volt.
New York két ismert helyszíne is felbukkan a filmben, a 21 Club és a John Golden Theatre.
Rakparton (1954)
A filmet szinte teljes egészében Hoboken városrészben forgatták (ami különben Frank Sinatra szülővárosa), Manhattannel szemben, a Hudson folyó partján. A rendező Elia Kazan elég ideges is volt, ugyanis ez a városrész a maffia felségterülete volt, nekik pedig nem igazán tetszett a forgatócsoport jelenléte, többször is zaklatták őket. Ez egészen addig fajult, hogy Kazan testőrt fogadott maga mellé.
Marty (1955)
Az olasz származású hentesről szóló film Bronxba visz el minket, és annak ellenére, hogy nemcsak a Legjobb film Oscarját nyerte meg, hanem a Cannes-i Aranypálmát is elhozta, manapság már kevésbé ismert film. A trailer elején a korabeli városi élet képeit láthatjuk, például a New York Yankees stadionját:
A legénylakás (1960)
„New York városának 8 millió 42 783 lakosa van. Ha azt vesszük, hogy az átlag magasság 168 centi, akkor a Times Square-től a pakisztáni Karacsiig érne, ha a New York-iak egy vonalba feküdnének.” Így kezdődik a Jack Lemmon által játszott könyvelő szerelmi története. A happy endig sok ismerős városrészlet feltűnik, például a Central Park is.
Álom luxuskivitelben (1961)
Az eredeti címben: Breakfast at Tiffany’s máris megjelenik egy ikonikus New York-i helyszín, a Tiffany ékszerüzlet az 5. sugárúton, amely a forgatás kedvéért vasárnap is kinyitott, a 19. század óta először. A jeleneteket tényleg New Yorkban forgatták, feltűnik többek között a Central Park, a New York-i Közkönyvtár és a Park Avenue. Érdekesség, hogy Audrey Hepburn lakása igazából túl nagy lenne, és nem férne el a Lexington Avenue-i házba.
A film 2 zenei Oscar-díjat nyert, ami elsőre meghökkentő lehet, hiszen abban az évben 10 díjjal tarolt egy szintén New Yorkban játszódó musical – viszont akkor még két kategória volt a zenének, külön a drámai filmeknek és külön a musicaleknek. Így aztán Henry Mancini is nyert, és következő filmünk is kapott díjat a zenéjéért.
West Side Story (1961)
10 Oscar-díjat azóta sem nyert musical, de sok más film se. A New York-i Rómeó és Júlia-történetből csak két jelenetet vettek fel a városban, a prológust és a Jets dalát.
A következő részben a hatvanas évek végével folytatjuk. A hangvétel kicsit komorabb lesz, érkezik a világ egyik legismertebb filmje és Woody Allen is felkészül.
A harmadik részben a nyolcvanas évektől folytatjuk, egészen napjainkig, egy egészen más képet mutató New Yorkkal.
