20 éves a Ryan közlegény megmentése


20 évvel ezelőtt, 1998. július 24-én mutatták be az amerikai mozik a Ryan közlegény megmentése című háborús filmet (nálunk 1998. szeptember 17-én), mely ma is etalonnak számít a műfajában. A partraszállás (Omaha Beach) 20+ perces jelenetéhez hasonlót sem előtte, sem utána nem láttunk még.

A történet gyökerei az amerikai polgárháborúig nyúlnak vissza.

Lydia Parker 1826-ban ment hozzá a cipész Cromwell Bixbyhez, akitől hat fia és három lánya született. 1854-ben Cromwell elhunyt. Az özvegy 1864-ben levelet írt Abraham Lincoln elnöknek, mert úgy hitte, hogy a polgárháborúban öt fiát elvesztette. Lincoln válaszlevelét – melyben tudatta az özveggyel, hogy osztozik a gyászában – a bostoni lapok hozták le. Azon túl, hogy legalább két Bixby fiú túlélte a háborút, sokan azt is kétségbe vonják, hogy maga Lydia írta a levelet, a részvétnyilvánítást pedig Lincoln titkárának, John Haynek tulajdonítják (számítógépes szövegelemzések alapján).

„A Szabadság oltárán hozott áldozat” szófordulat minden esetre többször visszatér az amerikai történelemben, magát a válaszlevelet pedig George W. Bush is felolvasta 2011. szeptember 11-én, 9/11 tizedik évfordulóján a Ground Zeronál.

George Marshall tábornok (George Harvey Presnell) ugyancsak ezt a levelet olvassa fel az irodájában, mielőtt kiadja a parancsot Ryan közlegény megmentésére.

Robert Rodat 1994-ben írta meg a forgatókönyvet a négy Niland testvér története alapján. Ketten közülük túlélték a második világháborút, de sokáig azt hitték, hogy csak Frederick „Fritz” maradt életben, ezért hazaküldték a frontról az Egyesült Államokba (a fenti levélre hivatkozva), hogy ott töltse le a hátralévő szolgálati idejét (katonai rendészként szolgált New Yorkban). Robert „Bob” és Preston Niland Normandiában lelték haláluk, Edward Burmában japán hadifogságba esett, róla hitték azt, hogy ő is meghalt. A testvérekről Stephen E. Ambrose Band of Brothers című könyvében (1992) is szó esik, ebből készült Az Elit alakulat sorozat (2001). Ambrose könyvében szintén tévesen szerepel, hogy Edward elhunyt Burmában.

A filmet 1997. június 27-én kezdték forgatni (két hónapig tartott). Spielberg olyan színészeket akart, akik megjelenésükben hasonlítanak a második világháborús hősökre. A szerencsés kiválasztottakat a legendás kiképző, Dale Dye vette kezelésbe. A Ryan közlegényt alakító Matt Damon nem csatlakozott hozzájuk, hogy mindvégig megmaradjon kívülállónak.

Spielberg egy ismeretlen színészt akart Ryan közlegény szerepére, ezért választotta Matt Damont. Ekkor még egyikük sem tudta, hogy Damon 1998-ban Oscar-díjat fog kapni a Good Will Huntingért, igaz, forgatókönyvíróként. A rendező A bátrak igazságában (1996) látta a színészt és Robin Williams mutatat be őket egymásnak. Ezt megelőzően Neil Patrick Harris neve is szóba került a szerepre.

Ryant idős korában Harrison Young alakította, aki a partraszállás idején még csak 14 éves volt.

Tom Sizemore drogproblémákkal küzdött a forgatás alatt, ezért Spielberg ultimátumot intézett hozzá és minden nap vért vettek tőle azzal, ha elbukja a tesztet, újraveszik a jeleneteit mással. Sizemore Az őrület határán (1998) helyett választotta ezt a filmet. A színészt egyébként barátja, Michael Madsen ajánlotta.Tom Hanks úgy elragadtatta magát, hogy sokkal hosszabb beszédet intézett a katonáihoz, mint ami megírtak neki.

Ryan közlegény szerepére Edward Norton is szóba került, de ő az Amerikai história X-et választotta.

Caparazo karakterét Vin Dieselre írták, miután Spielberg látta őt a Strays (1997) című független filmben. 100 ezer dollárt kapott érte az akkor még kevésbé ismert színész.

Tom Hanks szerepére Mel Gibson és Harrison Ford is esélyes volt.

Billy Bob Thornton víziszonya miatt utasította el a felkérést.

Till Schweiger attól félt, hogy beskatulyázzák. Később – amikor már mindegy volt neki – mégis szerepet vállalt a Becstelen brigantykban (2009).

Az operatőr Janusz Kaminski dokumentumfilmesként cameózik egyet.

A forgatókönyvet egyébként Michael Bay is olvasta, de nem tudta elképzelni, hogyan fogna hozzá egy háborús filmhez. Később megrendezte a Pearl Harbor – Égi háborút (2001) és a 13 óra: Bengázi titkos katonáit (2016).

A partraszállás jelenetét Írországban vették fel (Ballinesker Beach, Curracloe Strand, Ballineske). Forgattak továbbá Normandiában, a Normandia Amerikai Temető és Emlékhelyen (Colleville-sur-Mer) és Calvadosban, a British Aerospace hatfieldi gyárában, Thame-ben és Seahamben.

Az ominózus partraszállós jelenet (az Empire magazin minden idők legjobb háborús jelenetének titulálta, a TV Guide az 50 legjobb film közé sorolta) 12 millió dollárba került és 1500 statisztát tartalmazott. 40 hordó művért használtak fel, a partraszálló katonákat ír tartalékosok alakították. Storyboard nem készült, Spielberg spontán reakciókat akart felvenni. Nagyon fontos volt a történelmi hűség, azonban még így is sok a pontatlanság, melyek egy részét Spielberg a drámai hatás fokozásával magyarázta. Az egyenruhák, jelzések, felszerelések és fegyverek esetében is törekedtek a hűségre, de pl. német járműveknél kénytelenek voltak improvizálni.

A szakma és a közönség egyaránt kitörő lelkesedéssel fogadta, mint a háborús filmek újraértelmezését (miközben számos klasszikus elemet megtartott). A film a sereg és a veteránok tetszését is elnyerte, illetve rengeteg későbbi háborús témájú filmre hatott inspirálóan.

2.463 vásznon vetítve az nyitóhétvégén 30.5 millió dolláros bevételt produkált, Kanadában és az USA-ban 45.74 millió jegyet váltottak rá.

Egyesült Államokban 216.8 millió dolláros bevételt ért el, ezzel az első helyet érte el 1998-ban, világszerte pedig 481.8 milliót, amivel a második lett (csak az Armageddon tudta megelőzni a maga 553.7 millió dollárjával, a harmadik a Godzilla lett 379 millióval). 1999-ben jelent meg VHS-en, ez további 44 millió dolláros bevételt jelentett.11 Oscar-díjra jelölték, ebből 5-öt megnyert, de gyakorlatilag nincs olyan filmes megmérettetés, ahol ne ért volna el valamit. A legjobb film kategóriában végül a Szerelmes Shakespeare nyert, amit sokan az Oscar története egyik legnagyobb tévedésének tartanak, állítólag maga Harvey Weinstein volt az, aki minden eszközt bevetett a siker érdekében.

A filmet 2014-ben beválasztották a nemzeti regiszterbe (Kongresszusi Könytár), ahova olyan alkotások kerülhetnek, melyek kulturális, történelmi vagy esztétikai jelentőséggel bírnak.

Az imdb-n 8.6-on áll, a Rottenen 92 %-on (a közönségnél 95-ön), a Metacriticen pedig 90-en.

George W. Bush, Paul Giamatti, Quentin Tarantino a film nagy rajongói.

Indiában a cenzorok túl erőszakosnak találták és úgy volt, hogy nem mutatják be a mozik, de aztán a miniszter megnézte és teljesen a hatása alá került. A filmet Malajziában is túl erőszakosnak találták.

Az amerikai televízióban sokszor leadták, videokazettán és DVD-n 1999-ben jelent meg (1.5 millió példányt adtak el belőle, készült Dolby Digital és DTS 5.1-es hanggal is). 2004-ben a partraszállás évfordulóján újra kiadták DVD-n, 2010-ben Blu-rayen, 2018-ban pedig Ultra HD Blu-rayen.

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk A hét röhögései (251.)
Következő cikk De Niro és Frances Conroy is tárgyalásokat folytat a Joker-film egyik szerepéért