9 modern rapszám, amibe beleszövegelt egy-egy klasszikus film


DEXATI20181103195219

Az esetek döntő többségében, az arra érdemes zenészek életéből előbb-utóbb úgyis készül egy filmes feldolgozás. Olykor azonban ez a folyamat megfordul, és a dalszerzők dedikálják dalaikat a filmvilág nagyjainak. Ez elsősorban a rapzene világában számít bevett gyakorlatnak, így ebből a műfajból gyűjtöttünk kilenc számot, ahol a mozié a főszerep.

 cLOUDDEAD – Dead dogs Two: Az álom hangja (1982)

Az önmagát alternatív raptársulatként meghatározó cLOUDDEAD, mindig is kilógott az újhullámos rap világából. Az ohiói trió zenéje ugyanis bővelkedik a pszichedelikus és indie beütésekben, ez pedig tökéletesen megmutatkozik a Dead Dogs Two című szerzeményükben is. A többi, mint ötperces dal radikálisan impulzív, ám ami miatt számunkra igazán fontossá válik, az mégiscsak a filmes vonatkozás. A szám legvégén ugyanis egyfajta lezárásként, Az álom hangja című dokumentumfilm narrációja hallható.

Yung Lean – Lightshaber // Saviour: Szárnyas fejvadász (1982)

A néhány napja vadonatúj albummal előrukkoló svéd rapper, mindig is biztosan mozgott a modern popkultúra világában. Utánozhatatlan zenei kifejezésmódja bátran merít az animék, a svéd metál, vagy éppen az amerikai mainstream világából. A filmkészítés is komoly hatást gyakorolt Leanre, ami leginkább a Lightshaber // Saviour című száma kapcsán érződik. A dalhoz tartozó klip például számos filmjelenetet tartalmaz, és az eredeti hanganyag utolsó másodperceiben elhangzik a Szárnyas fejvadász ,,Tears In Rain” monológja is.

Bones – American Beauty: Amerikai szépség (1999)

Bones, American Beauty című száma pontosan úgy kezdődik, ahogy az Amerikai szépség véget ér. Lester Burnham ikonikus idézetét hallhatjuk, a dal pedig a későbbiekben is illeszkedik az öt Oscar-díjjal kitüntetett film hangulatához. Egy szívszorítóan őszinte szám ez, ami kegyetlen pontossággal világít rá az élet olykor elviselhetetlen szürkeségére.

Kodack Black – Heart of the Project: Fekete vidék (1991)

A szegénységet és a nyomort első kézből ismerő Kodack Black, a Heart of the Project című számában az amerikai társadalom szegregáltsága ellen szólal fel. Saját életútjából is merítve, a rapper kiválóan mutatja be az afroamerikai közösség harcát egy jobb életért. Ehhez pedig mi is lenne jobb körítés, mint a kilencvenes évek talán legnépszerűbb gettófilmjének, a Fekete vidék megidézése.

$uicideboy$ – Vietnam: Acéllövedék (1987)

Címéből adódóan a $uicideboy$ Vietnam című száma, a vietnámi háború időszakát eleveníti meg. Mindehhez pedig bátran merít, Stanley Kubrick Acéllövedék című filmjéből.  A középpontban Hartman kiképzőőrmester idegbeteg karaktere áll, akinek ikonikus idézetei ismétlődően visszaköszönnek a dal során.

Ghostemane – Order 666: Csillagok háborúja III: A sith-ek bosszúja (2005)

Az elképesztő szó/másodperc mutatójáról elhíresült Ghostemane az Order 666 című számában tiszteleg a mozi világa előtt. A szám a Császár beszédével veszi kezdetét, melyben utasítja katonáit a 66-os parancs végrehajtására. A folytatásra pedig a rappertől már megszokott sötétebb hangzásvilág jellemző, parázs szövegekkel és egy briliáns beattel.

 

XXXTentacion– RestInPussy: Halál a Rubin hegyen (1969)

A tragikus körülmények között elhunyt XXXTentacion, Ski Mask The Slump God-al közösen készítette el a RestInPussy című számot. A két előadó pedig nem hazudtolta meg önmagát, hiszen szokásuk szerint egy igencsak bátor és szókimondó dallal rukkoltak elő. A hanganyag a kissé elfeledett Robert Redford film, a Halál a Rubin hegyen című western audiójával veszi kezdetét, ami kiválóan megalapozza a dal későbbi hangulatát.

Denzel Curry – If Tomorrow’s Not Here: A remény rabjai (1994)

Lights out. Ezzel az egyszerű mondattal veszi kezdetét Denzel Curry, If Tommorrow’s not here című, meglehetősen borúlátó száma. A 23 éves rapper ezt az utasítást A remény rabjaiból vette át, ahol a börtöndokk elsötétítésekor hallható.

Robb Banks – Take It Outisde: Tarzan, a majomember (1932)

Habár nem kap különösebben sok időt, az 1932-es Tarzan, a majomember mégis alapjaiban határozza meg a Take It Outside hangzásvilágát. Robb Banks dala ugyanis képes a kezdetektől félelmetes tempót diktálni, amiben a film hanganyaga elévülhetetlen szerepet játszik. Az elemi erejű nyitány alatt ugyanis hosszú másodpercekig hallható a majomember üvöltése, ami rengeteget hozzáad a szám kezdeti lendületéhez.

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Megvan a Breaking Bad-film főszereplője
Következő cikk Ami nem öl meg - kritika