Kultfilmek kultautói 1. rész –  DeLorean, Ferrari GT California…


Az egyes filmekben, sorozatokban fontos szerepet játszó automobilok idővel igazi sztárokká váltak, most ezeké a négykerekű csodáké a rivaldafény. Sokan szerettük volna vezetni egy DeLoreant vagy a Ferris Bueller által elkötött Ferrarit, és nem egyszer képzeltük magunkat Hazárd megye lordjainak, de annak is örültünk volna, ha Lütyő elvisz minket egy körre.

Vissza a jövőbe –  DeLorean

Napra pontosan 38 éve gördült le a gyártószalagról az első DeLorean DMC 12 típusú legendás autó, amelyet John DeLorean tervezett, akinek édesanyja erdélyi magyar volt.

A járművet mindössze két évig gyártották, ezidő alatt 8583 példány készült el.

Az autó akkori tekintetben igen technokrata volt, ugyanis rozsdamentes acéllemezekből készült a karosszéria bármilyen fényezés vagy lakkozás nélkül. Egyedi külsőt adott neki még a sirályszárnyajtó is. Teljesen egyedi és szintén rozsdamentes volt az alváz is.Persze nem meglepő a feltűnő kasztni, ugyanis azt Giorgetto Giurgiaro tervezte- ugye őt nem kell bemutatni…

A motor egy 2849 köbcentiméteres V6-os volt, amelyet a Peugeot-Renault-Volvo konszern fejlesztett a DMC részére, 120 illetve 150 Le teljesítménnyel.

1982-ben az észak- írországi gyár csődbe ment.

Az igazi áttörést az 1985-ben bemutatott Vissza a jövőbe filmek első része hozta el, amelyben időgépként szerepelt, és azóta is töretlen sikernek örvend, mind a film, mind az autó.

Meglógtam a Ferrarival – Ferrari GT California

Vagyis Matthew Broderick és a haverjai csak szerettek volna Ferrárival lődörögni. A filmet 1986-ban mutatták be, szpojlerezni nem szeretnék, de röviden leírom, hogy a középsulis Ferris Bueller betegséget színlelve lóg a suliból, erre ráveszi barátnőjét, Sloanet és legjobb barátját, Cameront is, majd ez utóbbi édesapjának a gyűjteményi 1961-es Ferrari GT California autóját kölcsönvéve, eltöltenek egy vidám napot Chicagoban. Közben persze mindenki Ferrisre vadászik, főleg az iskola igazgató.

Szóval természetesen a forgatáshoz nem egy eredeti GT-t használtak, hanem replikákat, mindazonáltal, hogy össze is törnik a kocsit. (A laikusonak: ez azt jelenti, hogy a jármű csak külső jegyeiben hasonlít az eredetire.)

Csak vágóképeken látható az eredeti jármű, ami nem is csoda, hiszen ez az egyik valaha volt legritkább, és ennek következtében legdrágább Ferrari.

Számos verzió készült a GT-ből, pl. Europa, Pininfarina, Berlinetta, és persze a California. Az autóban egy 2953 köbcentiméteres, 237 Le-s Ferrari Colombo V12-es motor található, amit 3 darab Weber karburátor táplál. A karosszéria nagyrészt alumínium. Az ára pár millió dollár, már amennyiben találni pár eladó darabot.

Hazárd megye lordjai – 1969-es Dodge Charger

A napokban összefutottam egy Lee tábornok kópiával, s nem is értem, miért nem jutott eszembe erről írni. A Dodge Charger egy ma is létező típus, töretlen népszerűségű izomautó, filmbeli sikereit a Hazárd megye lordjai sorozatban és a Bullit című filmben érte el.A szóban forgó modell a második generációs, 1968-70 között gyártották Észak- Amerikában, pontosan Detroit, Los Angeles, St Louis, Hamtramck városokban.

A karosszéria csak egyféle változatban létezett, kétajtós, B oszlop nélküli, hardtop coupe. A motorpaletta viszont sokkal változatosabb: 5.2 literes (318 köbinch), 6.2 literes (383 köbinch), 7 literes (426 köbinch) HEMI és 7.2 literes (440 köbinch) V8-as blokkok, később pedig egy csenevész 3.7 literes sorhatos volt. Teljesítményük 147- től 431 Le-ig terjedt.

Szerelték háromfokozatú automata és három és négysebességes manuális váltóval.

A Duke fivérek autója Robert E. Lee tábornokról, az amerikai polgárháború egyik hadvezéréről kapta a nevét, tetején a konföderációs zászlóval, dudája pedig a Dixie dal részletét játssza.

A Saint Tropez-i csendőr – Citroën Méhari

1968. május 16-án mutatták be a Roland de la Poype tervei alapján készült Citroën Méhari-t, magyarul a dromedárt. Elődje a Safari volt, de mivel az az ikermotoros konstrukcióval minden volt, csak nem egyszerű, ezért a Méhari a végletekig puritánra sikerült.

Számos elemét a még híresebb “Kacsa”, azaz 2CV modelltől kapta – mint sok más típus- pl. az alvázat és a boxermotort, ami kéthengeres, léghűtéses, 598 köbcentis, 26 Le -s volt (később 602 ccm és 29 Le). És a fekvő lengéscsillapítókat.
A motor az első kerekeket hajtotta egy négysebességes váltón keresztül, és csak ’79-től gyártottak összkerékhajtásút.

A karosszéria az úgynevezett ABS műanyagból készült, amit popszegecsekkel rögzítettek az alvázhoz, a jelszó itt is a minimalizmus volt: eleinte még ajtó sem szolgálta az utasok biztonságát, csak egy beakasztható lánc, kapaszkodó meg véletlenül sem.

Használták betegszállítóként, csapatszállítóként, dobták le repülőből ejtőernyővel, és számos ralliversenyen indult nagy sikerrel.És azt ugye mondanom sem kell, hogy ki az a színészóriás, akinek szolgálati verdája volt a Csendőr-filmekben a Saint Tropez-i plázson….

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Rambo V – Utolsó vér - kritika
Következő cikk 15 perces videó arról, ahogyan Brad Pitt végigeszi a filmjeit