A film rövid története 8. rész


Stephen Hawking műve nyomán készült A film rövid története, amiben a Hetedik Sor Közepe csapata megkísérli azt, ami másoknak csak hosszú könyvciklusokban sikerült: írásba foglalni a film, talán nem is olyan rövid történetét. A legelső mozivetítéstől kiindulva, érintve, többek közt az iráni új-hullám és a tajvani mozi érdekfeszítő világát, eljutva napjaink mainstream filmgyártásáig. Mindezt alig száz oldalba foglalni persze valóságos filmteoretikai harakiri, így figyelmeztetünk mindenkit! Írásunk lényegre törő, inkább csak rövid betekintés, mintsem tényleges mozitörténeti értékezés, ámde reméljük, kiváló alapanyaga lesz a későbbi elmélyülésnek.
Az 1., 2., 3., 4., 5. és a 6.  7. rész itt >>>

A hollywoodi stúdiófilm, és az európai avantgárd művészi behatároltsága végérvényesen megváltozott, a film történetének talán legnagyobb hatású innovációja, a hangosfilm megjelenésekor.


Ezt az újítást a köznyelvezet hajlamos az 1927-es, A jazzénekes (1927) című filmnek tulajdonítani, ám erről azóta sem alakult ki konszenzus, hiszen korábban már több alkotás is kísérletezett azzal, hogy a képekhez mechanikusan, fonográfok segítségével hangot társítsanak.

A hang megjelenése alapvető paradigmaváltást jelentett Hollywood kommercionalizált filmkészítésben is. A hang felülírta a vizualitás és a mozgás dinamikájának évtizedes határvonalát, a művészet kifejező-készségének új látómezeit tárva fel a kor filmkészítői előtt. A harmincas évek Álomgyárát olyan sikerfilmek dicsérik, mint a Grand Hotel (1932), A fiatal Lincoln (1939), vagy a nyolc Oscart is besöprő Elfújta a szél (1939).
Megjelent a Disney és csodás találmánya, az animáció, a filmiparban megerősödött az idealista-hazafias szemléletmód. Ez a voluntarista elköteleződés tükröződött az Ez történt egy éjszaka (1934) és a Becsületből elégtelen (1939) című mesékben, amik gyermeki jóindulattal propagálják szolidaritás és az amerikanizmus ideáját.

(James Stewart épp megmenti az amerikai demokrácia intézményét, a Becsületből elégtelen című filmben)

Persze mindeközben a szociális helyzet nem rendeződött az országban. Ezt mi sem mutatja jobban, minthogy a szervezett bűnözés kérdésköre is ekkora jelent meg először a filmvásznon. Az I. világháború kataklizmáját és a szesztilalom jelentette alvilági fellendülést olyan alkotások dolgozták fel, mint a Kis Cézár (1931), vagy az Alvilág alkonya (1939).

Ezekre a mozikra jellemző, hogy karaktereik mögöttes jelentésréteggel vannak felruházva, amire a rendező a film kezdetén megjelenő szöveges kommentárban hívja fel a figyelmet. A szereplők nemcsak a cselekmény narratív kiteljesedésének eszközei, személyes allegóriájukban egy egész társadalmi réteg van jelen, egy réteg, ami Amerika történelmében első alkalommal, igazán a szociális periféria sodródott.

Nincs hova menekülni A kis Cézár című filmben

És színre lép Walt Disney is:

115 éve született Walt Disney

A legfontosabbak….

A kis cézár (1931)

Ez történt egy éjszaka (1934)

Hófehérke és a hét törpe (1937)

 Elfújta a szél (1939)

Becsületből elégtelen (1939)

Az alvilág alkonya (1939)

Pinokkió (1940)

Még egy kis színes:

Elfújta a szél 29 mai színész tálalásában

 

A legutóbbi rész:

A film rövid története 7. rész

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Megannyi imádnivaló édesanya a filmtörténelemből
Következő cikk Ezt a videót látva Chris Pratt tényleg remek Indiana Jones lenne