Az 5 bajtárs (Da 5 Bloods), rendező: Spike Lee, szereplők: Delroy Lindo, Chadwick Boseman, Clarke Peters, Norm Lewis, amerikai háborús filmdráma, 155 perc, 2020. (16)
Black Life Doesn’t Matter
Négy afro-amerikai veterán visszatér az egykori harcok helyszínére, Vietnámba, hogy hazavigyék bajtársuk földi maradványait és egy láda aranyat. Spike Lee történelmi tablója jól illeszkedik a filmes életműbe. Hosszú, sokszor öncélú és látszólag kaotikus. Zavarbaejtő, megosztó mozi, mely mintegy felvezeti az elmúlt hetek amerikai eseményeit. Delroy Lindo feledhetetlen alakítását a Netflixen találod. 
1971-ben egy ötfős alakulat azt a parancsot kapja, hogy kutassa fel egy lezuhant repülőgép roncsait a vietnámi dzsungelben. Az ellenséges tűzben vezetőjük elesik, évtizedekkel később a négy túlélő azért tér vissza az országba, hogy hazavigyék Stormin’ Norman (Chadwick Boseman) földi maradványait. Szép és megható történet helyett azonban egy rendkívül véres valamit kapunk, ugyanis a lezuhant repülőgép a CIA aranykészletét szállította. A végső tisztelet megadása mellett a több millió dolláros nyugdíjkiegészítés (is) motiválja a nagypapa korú bajtársakat, amiért már érdemes újra megjárni a zöld poklot.
Paul (Delroy Lindo), Otis (Clarke Peters), Eddie (Norm Lewis) és Melvin (Isiah Whitlock Jr.) látszólag boldog nyugdíjasként érkeznek Vietnámba, de a feszültség több ok miatt is érzékelhető. A háború utáni életük nem alakult túl fényesen, egyik sem sikertörténet. Ahogy egyre közelednek egykori vezetőjük holttestének felkutatásához, úgy törnek fel belőlük az emlékek, amit kegyetlen és véres harci jelenetek idéznek fel (akkori énjüket fiatalítás nélkül látjuk, összemosva ezzel múltat, jelent és jövőt). Az arany megtalálása csak a kezdet, azt nem vihetik ki az országból észrevétlenül, a megoldáshoz meg kell bízniuk egyikük egykori szerelmében és egy francia „üzletemberben”, Desroche-ban (Jean Reno).
Megjelenésük ugyancsak felkavarja az állóvizet. Az egykori ellenségre ma gazdag turistaként, bevételi forrásként tekintenek a helyiek, az udvariaskodás, hajlongás és mosolygás mögött azonban ott a gyűlölet és a megvetés, elég egy apró félreértés, egy rossz megjegyzés vagy mozdulat, máris felszínre törnek az indulatok, a régi sérelmek. Ha ez nem lenne elég, a feketéket errefelé is lesajnálják, alacsonyabb rendűnek tartják.
Mielőtt bevetnék magukat a vadonba, váratlanul megjelenik Paul fia, David (Jonathan Majors), akivel meglehetősen rossz a kapcsolata, a srác ráadásul megismerkedik egy fehér nővel és társaival, akik fel nem robbant bombákat és aknákat hatástalanítani érkeztek a térségbe. Jól sejtjük, egyre többen vannak az aranyra.
Nincs az a kiképzés, ami a háború borzalmaira képes maradéktalanul felkészíteni. Amit ott átél az ember, azt sosem képes feledni, haláláig kísérti. A túlélés érdekében kiölnek belőled mindent, ami dolgod végeztével a társadalomba való visszailleszkedést segítené. A harcmezőn átértékeled a dolgokat, megváltozik világról alkotott képed, a fontossági sorrend: autónak, háznak, karriernek itt nincs sok jelentősége.
A politikusok által feltüzelt tömeg ellenségesen fogad, mindenféle bélyegeket ragasztanak rád, megdobálnak, leköpdösnek, ujjal mutogatnak és te nap, mint nap megkérdőjelezed mindazt, amit a hazádért tettél. Vietnám egy távoli, egzotikus ország, a legtöbben azt sem tudták, merre van, kik élnek ott és mit csinálnak, csak azt látták, amit láttatni akartak velük. A hazatérés és az újrakezdés tehát volt nem könnyű, egy fekete számára a hatvanas-hetvenes években pedig hatványozottan nem volt az.
Norman igazi vezető volt, megtanította a srácokat arra, hogyan kell túlélni, ugyanakkor erkölcsi és ideológiai útmutatást is adott, megismertette velük múltjukat, a fekete mozgalmak történetét. Az arany utáni gyilkos hajszát átjárja ez az afro-amerikai szál, Spike Lee a dialógusokon keresztül saját gondolatait osztja meg velünk, miközben társadalmi, politikai és gazdasági kérdésekkel bombáz minket. A vietnámi háború traumája, a megtört és a társadalom peremére szorult, de gyilkolásban még mindig jeleskedő veteránok egzisztenciális válsága, a lázálmok, az elhidegülő, rokoni és baráti kapcsolatok, a mohóság, a cselszövés mind jelen vannak. A komplex gondolatfolyam végig söpör a két és félórás játékidőn, a képi és zenei világ gyakori váltakozása, a műfajok sokfélesége és vegyítése zavarba ejtő moziélményt hoznak létre, melynek során rengeteg (vietnámi) háborús klasszikust fedezhetünk fel.
Az 5 bajtárs bár indokolatlanul hosszúnak és sokszor öncélúnak tűnk, a cselekmény gyönyörűen vezeti fel mindazt, ami ma az amerikai utcákon (is) történik. A szinte külön életet élő Make America Great Again sapka és a (vietnámi) térséget korábban uraló franciákat képviselő Desroche arrogáns alakja még összetettebbé teszik a látottakat.
