Kérgesszívűek (Barskins), készítő: Elwood Reid, szereplők: David Thewlis, Christian Cooke, James Bloor, amerikai drámasorozat, 1 évad (8 rész, 60 perc), 2029-, 16 éven aluliaknak nem ajánlott!
A Vadnyugatnál is vadabb
A franciák észak-amerikai gyarmatosításának korába kalauzol minket a National Geographic új sorozata, ahol a túlélés egyik záloga a kérges szív. A cselekményt a szereplők sokszínűsége, természetük árnyaltsága teszi érdekessé, a hódítók és hódítottak állandó harca pedig izgalmassá. A sorozat alapjául szolgáló könyv 300 évet ölel fel, az első évad így amolyan bevezetésnek tekinthető egy sokkal monumentálisabb vállalkozásba.
Ha egy jó sorozatot akarunk megnézni, nem feltétlenül jutnak eszünkbe a tudományos-ismeretterjesztő csatornák, ám a kiélezett verseny, illetve – egyes esetekben – a tulajdonosi struktúra változása magával hozta a szélesebb nézőközönséget megcélzó műsorokat is. Az ismeretterjesztéshez hírességeket nyertek meg maguknak (Isten nyomában Morgan Freemannel, Bear Grylls: Sztárok a vadonban), történelmi eseményeket, fegyvereket, autókat stb. bemutatva velük vagy éppen sorozatokban láthattuk viszont őket (Mars, Géniusz). A National Geographic legújabb sorozata elsősorban a férfinézőkre alapoz, mert egy véres korszakba és egy vad vidékre visz el minket, húzónévként pedig David Thewlist állítja ki (Machbet, Wonder Woman, Veronika meg akar halni, Harry Potter filmek).
Észak-Amerika térképére tekintve rengeteg francia eredetű földrajzi nevet találunk, ugyanakkor magát a nyelvet ma már csak Kanada egyes részein beszélik. Új-Franciaország több mint 200 évig állt fent (1534-1763) és fénykorában hatalmas területeket foglalt magába. A történet nagyjából ugyanúgy indult, mint Kolumbuszé, a francia király egy firenzei tengerészt bízott meg azzal, hogy Nyugat felé indulva érje el Kínát, ám az Atlanti-óceánt átszelve egy addig ismeretlen szárazföldbe botlott. Az őt követők a francia korona birtokának nyilvánították az egyre nagyobb kiterjedésű területet és hamar meglátták a prémkereskedelemben rejlő hatalmas üzleti lehetőséget. A mostoha körülmények, az itt élő indiántörzsek (hittérítés, járványok, egyenlőtlen kereskedelem stb.) és az ugyancsak errefelé terjeszkedő angolok (spanyolok, hollandok stb.) miatt a kolonizálás meglehetősen döcögősen ment.A térség feletti uralom megszerzése érdekében különböző szövetségek köttettek, az erőviszonyok a helyi és az európai (anyaországi) politikai, gazdasági és társadalmi változásokat követték, beleértve a megvívott számtalan háború és csata kimenetelét. A háborúskodást lezáró béke értelmében a franciák a spanyolok és angolok javára lemondtak észak-amerikai gyarmataikról, idővel megszületett az Egyesült Államok és Kanada. Mára ezen a vidéken csak egy apró szigetcsoport része Franciaország tengerentúli területeinek, illetve a francia nyelv és vele együtt a katolikus vallás Kanada Québec tartományában él tovább.
A benépesítés érdekében több intézkedés is történt, ennek eredményeként jött létre pl. a félfeudális seigneur-rendszer. A gyarmatok földjével rendelkező Új-Franciaország Társaság a földbirtokosoknak (seigneur) osztotta ki azt, akik aztán egy részét megtartották maguknak, a többit pedig kiadták bérlőknek. Mivel a férfiak jelentős számfölényben voltak, házasulandó korban lévő nőket toboroztak főleg Normandiából és Párizs környékéről, az útiköltséget és a hozományt a kincstár állta. A „király leányai” önként vállalták, hogy a gyarmatokon férjet keresnek maguknak (a számítások bejöttek, a gyermekáldás meghaladta az anyaországét). A National Geographic legújabb sorozata Edna Annie Proulx regényén alapul és olyan férfiak és nők sorság követi végig, akik egy jobb élet reményében szálltak hajóra, hogy aztán Új-Franciaországba érve szembesüljenek a rideg valósággal, majd ezen többé-kevésbé sikeresen túltegyék magukat.
Az írónő ősei a Mayflower (1620) után 15 évvel érkeztek Amerikába, így francia-kanadai és angol felmenőkkel bír. Bár sokfelé élt, ennek nagy részét Kanadában, illetve az Egyesült Államokban, de a kanadai határhoz közel töltötte és írásainak zöme is ezen a vidéken játszódik. Első regénye, a Postcards (1992) PEN Faulkner-díjat nyert, a második, a Kikötői hírek (1993) Pulitzer- és Nemzeti könyvdíjat. Utóbbiból készült az azonos című, többszörösen díjazott és jelölt film 2001-ben. Az ő novellájából forgatták a Túl a barátságon (2005) című filmet is, amely még nagyobb sikereket ért el.
2016-ban jelent meg a Kérgesszívűek című regénye, melynek megfilmesítési jogaira még abban az évben a National Geographic és Scott Rudin produkciós cége (Hétköznapi vámpírok – a sorozat, Híradósok, Szilícium – völgy) opciót jelentett be. 2018-ban a National Geographic berendelte a nyolcrészes első évadot, a televízióra alkalmazásért Elwood Reid (Döglött akták, Hawaii Five-O, A híd) felelt, a pilotot (és még egy részt) David Slade (Hannibal, Fekete tükör, Amerikai istenek) rendezte. A 2019-ben forgatott sorozat 2020. májusában debütált az Egyesült Államokban, nálunk kifejezetten jól sikerült szinkronnal nézhető meg.A 700 oldalas regény 300 évet ölel fel, a főszereplők és leszármazottaik sorsát követi végig az Új Világba történő érkezésétől napjainkig, az erdőírtáson, iparosodáson át a globális felmelegédésig, bemutatva a munkásosztály és az őslakosok történetét. A sorozat első évada nagyjából az első 100 oldal feldolgozására vállalkozott. A cselekmény az 1600-as évek végén kezdődik, amikor egy hajó köt ki Új-Franciaországban, fedélzetén jobb életre vágyó emberekkel. Rene Sel (Christian Cooke – Ahol a szivárvány véget ér) és Charles Duquet (James Bloor – Dunkirk) favágódnak szegődnek el Monsieur Claude Trepagny (David Thewlis) birtokára, hogy három év után a saját lábukra állhassak. Útjaik az első napokban elválnak, amíg Rene hűségesen szolgál tovább, Charles inkább a prémkereskedelemben próbál szerencsét.
A hajóval érkeznek Wobikba nők is, Mellisande (Tallulah Haddon – Tabu) és Delphine (Lily Sullivan – Dzsungel) a „király leányaiként” indulnak útnak, hogy gazdag férjet találjanak maguknak. A lányokat Sabrine anya készíti fel a házaséletre, melynek része nem csak a kenyérsütés és a gyermekszülés, de a fegyverforgatás (önvédelem, vadállatok elejtése) is.
Az itt élők részben már alkalmazkodtak a mostoha körülményekhez, de az életük cseppet sem könnyebb. A közelben történt erőszakos cselekmények felborzolják a kedélyeket, Goames (Aneurin Barnard – Dunkirk) és Yvon (a lakota indián származású Zahn McClarnon – Álom doktor, Westworld), a két Hudson-öbölbeli ügynök a vendéglős Mathildét (Marcia Gay Harden – Titokzatos folyó) kérdezik eltűnt társuk felől.A több szálon futó cselekménybe újabb és újabb szereplők kapcsolódnak be, akiknek útjai gyakran keresztezik egymást. Az ide érkezőkből előbb-utóbb mind kérgesszívű lesz ahogy a boldogulás elé újabb és újabb akadályok gördülnek, a végeláthatatlan erdőségek és a bőséges vadvilág egyszerre szemet gyönyörködtetőek és halálosak. Nap, mint nap hatalmas távolságokat kell megtenni kiépítetlen infrastruktúrával, ahol mind szárazon, mind pedig a vízen kínkeserves az előrejutás, a megfelelő orvosi ellátás és a közbiztonság csak hiú ábránd. Távol az anyaországtól az emberre még több kötöttség és szenvedés vár, a szabadság látszólagos, a lehetőségek korlátozottak és a szerencséjét sem tudja mindenki megcsinálni. Az ármány, a cselszövés, a kétszínűség és a furfang uralkodnak itt, ahol mindenféle érdekszövetségek kötődnek a gyors meggazdagodás, a vélt vagy valós ellenség megsemmisítése vagy egyszerűen csak a túlélés reményében. Ők lesznek azok, akik az itten modern társadalmak alapjait lerakják, a leszármazottaik pedig újabb háborúkkal, rasszizmussal, környezeti katasztrófákkal, gazdasági válságokkal, klímaváltozással, vírusjárványokkal stb. néznek majd szembe.
A Kérgesszívűek a klasszikus sorozatok (történelmi drámák) stílusát idézi, miközben óvatosan vág bele a nagy vállalkozásba. Nem veti meg az erőszakot és fordulatos, de hosszasan elidőzik a kezdeteknél, igaz, ezzel lehetőséget teremt arra, hogy a szereplők motivációját a hasonló sorozatokhoz képest jobban megismerjük. A komplexebben megrajzolt karakterek pontos és részletes (végső soron a túléléshez elengedhetetlenül szükséges) személyiségjegyei által talán jobban megértjük az álmaikat, vágyaikat, félelmeiket, ezáltal a tetteiket, döntéseiket is az adott helyzetben, tágabb értelemben pedig a kérdéses (viszonylag hűen megidézett) korszakban és helyszínen.
