
Macskajaj
Darren Aronofsky egészestés mozifilmmel éppen abban az évben debütált, amikor legújabb filmje cselekménye játszódik. Múltidézés az ő és a főszereplője részéről is, aki egyszer régen elkövetett valamit és azóta is annak a levét issza. Na meg töménytelen mennyiségű alkoholt. A Rajtakapva egy erőszakban és fordulatokban gazdag, fanyar humorú film zseniális Austin Butlerrel, Matt Smith-szel, mellékszereplőkkel és Tonic-kal, a macskával.


A Rajtakapva képileg és zeneileg megtámogatott atmoszférájával győzi meg a nézőt, a 90-es évek New Yorkjának hangulatának megteremtéséhez ezen felül a karakterek sokszínűsége is hozzájárul. Butler színészi jelenléte úgy erős, hogy közben az önsajnálat és az önpusztításra való hajlam uralja a mindennapjait. Az őt érő valamennyi veszteség és kudarc kizárólag azért van, hogy elmozduljon a reményvesztettség okozta holtpontról és megtalálja helyét, célját és küldetését a világban. Egész végig csak történnek vele a dolgok, ütik, vágják, átverik, megalázzák, talán éppen ezzel büntetve magát a jelenét is rendre felülíró múltja miatt.
Bár Aronofsky filmográfiájában több rendezését is előbbre soroljuk, ám az idei mozis kínálatból kár lenne kihagyni. És sokaknak még az is jó ürügy lehet, hogy Ember Márk szinkronizálja Austin Butlert.


