A film rövid története 9. rész


Stephen Hawking műve nyomán készült A film rövid története, amiben A Hetedik Sor Közepe csapata megkísérli azt, ami másoknak csak hosszú könyvciklusokban sikerült: írásba foglalni a film, talán nem is olyan rövid történetét. A legelső mozivetítéstől kiindulva, érintve, többek közt az iráni új-hullám és a tajvani mozi érdekfeszítő világát, eljutva napjaink mainstream filmgyártásáig. Mindezt alig száz oldalba foglalni persze valóságos filmteoretikai harakiri, így figyelmeztetünk mindenkit! Írásunk lényegre törő, inkább csak rövid betekintés, mintsem tényleges mozitörténeti értékezés, ámde reméljük, kiváló alapanyaga lesz a későbbi elmélyülésnek.
Az 1., 2., 3., 4., 5. és a 6.  7.  8. rész itt >>>
Lírai Realizmus 

A hanggal készült mozi első olyan európai filmegyüttese, amit teljes-értékű filmes irányzatként kezelhetünk, Franciaországban alakult ki. Ez lett Lírai Realizmus, ami modernebb arculatot adott a húszas éveket meghatározó impresszionista vonulatnak. A műfaj gondolatisága bátran implikálja a harmincas évek szociális problémáit, konfrontálva a szórakoztató célzatú filmhez szokott nézőt a valósággal.

A Lírai realizmus visszatérő témái a bűn lélektana, a szegénység emberre gyakorolt hatásai, amiket az irányzat filmjei melankolikus szépségű poétikával ábrázolnak. A költői szépségű hangvétel és a velünk született rossz békíthetetlen antagonizmusa kölcsönzi a lírai realizmus egészét belengő disszonanciát, ahol a bűn és a nyilvánvaló deviancia gyehennájában a legnemesebb emberi érzelmek virágzanak.

(Jean Gabin és partnerének egyesülése a Ködös utak című filmben)

A lírai realizmus visszatérő szereplői a buja, csábító nő, és a karakán férfi karakter, akit sok esetben Jean Gabin alakít. Gabin többek közt szerepelt az Állat az emberben (1938) és a Mire megvirrad (1939) című filmekben is, illetve a műfaj alapjait lefektető Ködös utakban (1938). Ő volt a férfi főhőse, a híres festő fia, Jean Renoir Nagy ábránd (1937) című filmjének, ami kiemelve a lírai realista filmet hagyományos környezetéből, az I. Világháború fogolytáboraiba helyezi át történetét. Renoir a Játékszabály (1939) névre hallgató munkájában is új kontextust ad cselekményének, egy szocioszimbolikus jelentéssel felruházott romantikus drámán keresztül értekezik az évszázados múltú társadalmi osztályok homogenizálódásáról.

A legfontosabbak…

A nagy ábránd (1937)

Ködös utak (1938)

A játékszabály (1939)

Mire megvirrad (1939)

Szerelmesek városa (1945)

Kapcsolódik:

Minden idők száz legjobb filmszínésze – 25-1


A legutóbbi rész:

A film rövid története 8. rész

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Ó, azok a csodálatos madarak a filmvásznon!
Következő cikk A hét röhögései (332.)