A Mario Puzzo regényéből készült A Keresztapa Amerikában 1972. márciusában, míg kis hazánkban 1982-ben került bemutatásra. A film besöpört három Oscart, majd megélt kettő, hasonlóan remekbe szabott folytatást (jó az utolsó talán nem annyira). Erről az elévülhetetlen filmhármasról gyűjtöttünk kilenc olyan érdekességet, ami talán még a legnagyobb rajongók számára is újdonság lehet.
1. Elsőként egy egészen elképesztő, ám komoly elemzésekkel alátámasztott easter egg. A film minden olyan jelentét megelőzően ahol valaki meghal, a háttérben megjelenik egy narancs. Dean Tavoularis produkciós dizájnér ezt véletlen egybeesésnek nevezte, ugyanis a gyümölcsöket a sötétebb jelenetek színesítésére használták. Ám a narancsok feltűnése után annyi karakternek kellet búcsút mondanunk, hogy ez a magyarázat nem vehető készpénznek.
2. Felmérve a korábbi filmek sikerét, a harmadik részre Al Pacino mintegy 7 millió dollárra szerette volna megemelni a korábban 5 milliós fizetését. Ráadásul a színész egy százalékos járulékot is zsebre vágott volna a bevételből, ám ez már kiverte a biztosítékot Coppolánál. A rendező megfenyegette Pacinót hogy ha nem mond le az extrém bérezéséről, a forgatókönyv karaktere temetésével fog kezdődni. Pacino végül elfogadta a kínált feltételeket, igaz Michael így sem élete túl a filmet.
3. Az első rész egy ikonikus jelenetében Don Corleone egy macskával az ölében bonyolódik üzleti megbeszélésbe. Azonban a macsek egyáltalán nem volt tervszerű, olyannyira hogy eredetileg a forgatókönyvbe sem került bele. Copppola egy hirtelen ötlettől vezérelve vonta be a négylábút, akire a stúdió parkolójában talált rá. A cicának mindenesetre bejött az élet, Hollywood egyik legikonikusabb állata lett, igaz olykor komoly bonyodalmakat okozott. Ugyanis olyannyira kényelemben érezte magát Marlon Brando kezei között, hogy hangos dorombolása miatt utólagos javításokat kellet végezni a jelenet hanganyagán.
4. Annak ellenére, hogy A Keresztapa széria egy gengsztercsalád történetét mutatja be, az első epizódban egyszer sem hangzik el a maffia szó. Ugyanis az Italian-American Civil Rights League elérte, hogy a forgatókönyvből kikerüljön a Maffia és a Cosa Nostra, a domináns szicíliai bűnszövetkezet megnevezése.
5. A könyvhöz képest apró eltérés hogy a film vacsora jelenetében Peter Clemenza nemcsak felszolgálja, hanem átfogóan ismerteti spagettijének receptjét. Az elkészítési mód pedig Coppolától származik, aki elmondása szerint rendre ebben az ízösszeállításban szokta elkészíteni a legendás olasz ételt. A rendező spagettije visszatérő poénok tárgya volt a forgatások során, maga Coppola is előszeretettel viccelt a receptjével. Azt mondta nem baj, ha a film totális bukás lesz, legalább a nézők megtanulják hogyan kell csinálni egy igazán jó spagettiszószt.
6. A második rész flashback jeleneteinek forgatása viszonylagos nyugalomban zajlott, egészen addig, amíg a szereplők cipzárjai romba nem döntöttek mindent. Ugyanis a stáb egyik tagja rámutatott arra, hogy a cipzár csak 1913-ban került szabadalmaztatásra, ám a szerkezet film számos azelőtt játszódó jelentében is feltűnik. Az érintett képsorok így újraforgatásra kerültek, immáron gombos ruhákkal.
7. Az első rész legendás lófejes jelentében, John Marley karaktere sokkot kap a látványtól, amikor ágyában kedvenc telivérjének levágott fejét találja. Marley alakítása rendkívül hiteles, igaz ez nem feltétlenül a színészi képességeit dicséri. A készítők ugyanis előzetes figyelmeztetés nélkül valódi lófejet használtak a forgatáskor. A díszletre számító Marley reakciója így valódi, a jelentet pedig azóta is kultusz övezi.
8. A korábban is említett Italian-American Civil Rights League célja nem csak a sztereotip kifejezések eltüntetése volt. A szervezet eleinte békés tüntetésekkel próbálta teljesen berekeszteni a forgatást, egy New York-i megmozdulásuk során például ötezer dollárnyi adományt gyűjtöttek erre a célra. Ám amikor a nyomásgyakorlás nem ért el különösebb eredményt, a Liga más eszközökhöz nyúlt. A stáb több tagja is fenyegető üzeneteket kapott, igaz ez annak fényében nem meglepő, hogy a szervezet alapítója és vezetője a hírhedt gengszter, Joseph Colombo volt.
9. Marlon Brando a szerződésében rögzített feltételek mellett más elvárásokat is támasztott a készítők felé. Brando ugyanis csak akkor vállalta el Vito Corleone szerepét, ha a Sonny megformálására felkért Burt Reynolds-ot James Caan-ra cserélik. Brando nem érezte megfelelőnek Reynolds személyét, szentül hitte, hogy a Boogie Nights sztárja sokkal inkább televíziós híresség, mint komoly moziszínész. Az biztos, hogy James Caan alakítását nem érhette panasz, azonban Reynolds számára mindenképp bosszantó hogy kimaradt minden idők egyik legnagyobb klasszikusából.
