Így láttuk először a 40 éves Csillagok háborúját


Pontosan 40 évvel ezelőtt, 1977 május 25-én mutatták be az USA-ban a Csillagok háborúja című filmet, amit azóta szimplán IV. epizódként, vagy Egy új reményként szoktunk emlegetni. George Lucas nehezen valósította meg a projektjét, mert a hetvenes években nem nagyon készültek sci-fik, vagy ha igen, akkor azok többnyire B-kategóriás hulladékok voltak. A sok kínszenvedés árán összerakott projekt 11 millió dollárba került, végül összesen 775 milliót szedett össze a mozipénztárakban. Örökre megváltoztatta a filmipart, illetve a nyári blockbusterek intézményrendszerét. A magyarországi premier 1979 augusztusában, vagyis bő két éves késéssel zajlott le, de ez akkoriban teljesen megszokott dolog volt. A filmnek 1997-ben mutatták be a bővített változatát, benne egy-két furcsa változtatással, és ugyan az eredeti verzióban értelemszerűen valamivel gyengébbek az effektek, mi mégis inkább arra esküszünk. Az meg a napnál is világosabb, hogy Han Solo lőtt először. Sőt, Greedónak nem is volt ideje meghúzni a ravaszt.

Így meséltétek el az első találkozásotokat a filmmel:
STEVE:
Még kicsi voltam, amikor az Új remény (mert ugye ez a címe) ment a moziban, úgyhogy nekem a Birodalom visszavág volt az első. Aztán amikor jött a Jedi visszatér a moziba, a szombathelyi Savaria mozi az Új reményt ismét műsorra tűzte, és akkor sikerült pótolni (a cselekményt már ismertem a regényből és a magyar képregényváltozatból). A moziban feliratos verzió ment, de aztán abban az évben karácsonykor már szinkronizáltan adta le a tévé. A szinkront már akkor sem szerettem (10 évesen is kiröhögtem, ahogy 3PO rettenetes hangon azt mondja: “Jó napot, uram”), de ennél még jobb lehetett a hangalámondásos változat, ami egy haveromnak volt meg VHS-en, és olyanok hangzottak el benne, hogy “Leila hercegnő” meg “Lord Véber.” A ronggyá olvasott Csillagok Háborúja könyvembe pedig beleírtam, hogy mikor láttam a filmeket, lásd a mellékelt fotót.

Hujbi:
Zuglóban láttam valamelyik moziban nagyapámmal, akitől eszméletlen távol álltak ezek a dolgok. Ha jól emlékszem, még szünet is volt a film felénél.

Moe:
Keresztapám 9 évesen leültetett a tv elé és így szólt: „Most szépen leülsz és végignézed az összes Alien és Star Wars részt. Ezek lesznek életed legmeghatározóbb filmjei.” – majd kezében felvillantotta a tékás VHS-eket. Mindkettőtől majd be szartam, de ettől fogva minden egyes új részt csak és kizárólag moziban voltam/vagyok hajlandó megnézni. És valójában ettől a filmélménytől lettem filmbuzi. Ha azt nézzük, a Star Wars egy hatalmas mese kosztümös sci-fibe csomagolva és szinte mindenről szól. Kit ne varázsolt volna el?

Sturban:
Kemény 4 évesen elvittek a szüleim a Baljós árnyakra moziba. Annyira emlékszem, hogy minden hatalmasnak tűnt akkor, a film egy pontjánál pedig elaludtam és arra keltem fel, hogy Darth Maul vigyorog az arcomba a vászonról..Enyhén traumatikus élményként ez a kép a mai napig él bennem, de ettől függetlenül ugyanúgy rajongtam már 4 évesen is a Star Warsért, mint ma. Az eredeti trilógiát pár évvel később vhs-en néztem rongyosra és emlékszem, hogy megállás nélkül zaklattam a bátyámat azzal, hogy hogyan is vannak időrendben a részek.

Timár Ági:
A Csillagok háborúja – mert akkor csak úgy hívtuk, nem Star Wars, nem Az új remény, csak Csillagok háborúja – első tévés vetítését felvettük videóra. Igen, ’84-ben volt vidónk. Tök menő. A tesóm már akkor megnézte. 7 éves volt. Én néhány évvel később. A tesóm nyilván várta a lelkesedésemet. Megvolt. Elképesztően tetszett Han Solo. Na, jó, aztán berántott a film is.

Vermes Eszter-Virág:
Az unokatestvéreimnél láttam kislányként a negyedik részt videokazettáról valamelyik év december 25-én. Abban az évben ez volt a karácsonyi film, amit aztán még egyszer kikönyörögtem, hogy megnézhessek, annyira tetszett Leia karaktere, na meg a haja…

Köller Kristóf:
’99-ben láttam először, 8 évesen, vhs-en, az eredeti magyar szinkronnal, talán a legelső változata volt. Vadernek azóta sem sikerült olyan érces és rémisztő szinkront találni. Öcsémmel visszafele haladtunk vele és a Jedi visszatért láttuk először, így teljesen más csattanókat kínált szâmunkra az eredeti trilógia. Tulajdonképpen apánkat bombáztuk utána a kérdéseinkkel, mert kissé megzavart minket a fordított idősík, így sokáig azt hittük, hogy Vader nagyúr a jeges Hoth bolygón feltámadt, ami elég rémisztően hatott. 😀 A mai napig csak ezt a VHS verziót tudom nyugodt szívvel megnézni, szerencsére megőriztem őket, így amíg el nem kopik, még élvezhetem a homályos képi világát és kicsit dobozos hangját.

Király Eszter:
Aput egyszer láttam betegnek gyerekkoromban, akkor két hétig feküdt otthon. A második héten már tudott mozogni, ezért leemelt a vitrines polcról három kazit – ezekhez nekünk nem volt szabad hozzányúlni. Bámultunk, mint borjú az újkapura, akkor még csak két tesómmal. Apa észbe kapott, de már késő volt. Megszületett a deal: megnézhetjük vele “az ő meséjét” (SW, mielőtt valaki másra gondol), ha megírtuk a házit, és ha este nem nézünk szokásos esti mesét. (Mert ennyit ugye nem szabad tévézni). Azóta megszámlálhatatlanszor láttam a klasszikus trilógiát, és nemcsak azért, mert alig volt otthon más kazi 😀 (később ugyanerre a sorsra jutott egyébként az Oroszlánkirály, a Forrest Gump és az első két Indiana Jones-film is, ezeket Apa egy trombitás kollégájától lőtte még annak idején).

ALONZOMOSELY:
Érdekes, hogy először A Birodalom visszavágot láttam Salgótarjánban, a November 7. Filmszínházban. Emlékszem, hogy az aszteroidák és a lépegetők miatt akartam megnézni és arra, hogy a jegyre váró sor a Patyolatig ért – ami jó 100 méter a mozitól. A vetítésen alig fértünk be a terembe, apum meg is unta az egészet és hazament, így sosem lett fan. Én meg igen… Aztán végül megnéztem a Csillagok háborúját is!

Cheese:
Az év és az első találkozás, már kicsit homályba veszett, de ami élénk emlék a szent trilógiával kapcsolatban: Unokatestvéreimnél nyaraltam, és a pásztói strandon tett kirándulás után napszúrást kaptam, így orvosi utasításra kellett ágyban maradnom. Mivel nagybátyám rendelkezett Szécsényben a legjelentősebb VHS arzenállal, ami természetesen tartalmazta a nagybetűs trilógiát, így 2-3 napig más sem csináltam, csak jó párszor végignéztem oda-vissza. Azóta is a Star Wars betege. A leporolt részeknél én álldogáltam ki a sort a 15 fős baráti társaságomnak a Corvinban, majd a Baljós árnyak rész után egy kicsit kezdtem felnőni, persze azért tudom, hogy mit nézek decemberben.

Vörös Attila:
1979. augusztus 17-én pénteken láttam először a Corvinban. Csütörtökre nem kaptam jegyet. Így is több mint 3 órát álltam érte sorba. Az aluljáróig kígyózott az embertömeg. Emlékszem, hogy amikor megjelent a FOX logó, akkor eltátottam a számat, és a végén, amikor a stáblista utolsó betűje is eltűnt a vászonról, akkor meg becsuktam. Hihetetlen nagy élmény volt, 16 éves fejjel. Szinte beszippantott a film. Utána erős felindulásból, gyors nekifutással megnéztem még vagy 10-szer ugyanígy a Corvinban a nagy vásznon, és minden egyes alkalommal ugyanilyen eposzi küzdelmek árán tudtam csak jegyhez jutni. Volt, hogy a spórolt pénzem bánta, mert üzéreket is igénybe kellett vennem. Szép idők voltak, soha nem felejtem el!

Barát Kornél:
Otthon, VHS-ről és nagyon óvodás korban -köszi apa!?– azóta is minden kívánság listán az első számú pont egy ewok maci? de a felújítottat utána moziban, ahogy az azóta kijött részeket is. A 7. részt öcsémmel karácsonyi ajándékként, ahol a gyerek már az eleje főcím alatt sírva fakadt, h mennyit vártunk erre…

Maj Éva:
Én tizenegynéhány évesen, a nyolcvanas évek legvégén tévében láttam először a New Hope -ot. De igazán akkor szippantott be, amikor a kilencvenes évek végén adták újra a moziban a digitálisan felújított változatokat.

Ivancsics-Rieger Klaudia:
Engem anyám leültetett 8 évesen, és azt mondta: Na, akkor, most megnézzük, ahogy a Jedi visszatér. Hogy miért ezzel kezdtük? Nem tudom…. 😀

Bajmóczy Szilvia:
Fogalmam sincs, melyik évben, de 86 előtt, egy karácsonykor a tévében ment, én annyira féltem tőle, hogy gyakorlatilag a karácsonyfa alól néztem – vagy inkább hallgattam. A lövések hangja örökre beégett az agyamba. Nagyjából hat éves lehettem, utána, 10 éves koromtól VHS-en kismilliószor láttuk az összes részt, de azt a karácsonyi élményt nem fogom elfelejteni.

Németh Eszter:
A Jedi visszatért láttam először moziban, a szüleimnek fogalma sem volt, h mire visznek, azt hitték, mesefilm…így az egész mozi olvasta a feliratot a gyerekének, végig halkan zümmögött az összes lelkiismeretes szülő. Asszem, az Apollóban láttam.

Szabó Tímea:
VHS-en, ráadásul a harmadik részt láttam először… tetszett, de nem igazán értettem ki kivel van és miért 🙂 aztán láttam a többi részt, normál sorrendben, azóta tart a szerelem <3 gyerekkoromban a német adók rendszeresen leadták a trilógiát, így többször láttam németül mint eredetiben vagy magyar szinkronnal. A némettudásomat amúgy a sok német csatornának, és valamennyire a Star Warsnak is köszönhetem, a tonnányi rajzfilm mellett.

Csabai Ádám Kristóf:
Ismerősömék kölcsönadták másolt VHS-en, ami tényleg rongyos volt, emlékszem, volt egy fakó roncsolódás a kép közepén, ami miatt sokszor nem láttunk teljesen mindent. De megnéztük mind a hármat, oda-vissza. Aztán legközelebb már csak tévében, mikor adták. Ekkor voltam olyan 8-9 éves és azonnal beszippantott, gyorsan a könyveket is elolvastam és utána való évben érkezett a Sith-ek bosszúja, meg is szereztük azt is kalóz DVD-n, ritka rossz minőségben kábé 2 évvel később, ami aztán pont Darth Vader születésének jelente előtt megakadt – pont amire vártunk régóta. Aztán jött egy heves indiános-krimis korszakom, így csak két évvel később láttam az újakat teljes egészében, de akkorra már elolvastam minden könyvet, így nem volt meglepetés semmi. Viszont örülök, hogy így láttam őket, nem pedig egy kattintással letöltöttem innen-onnan, hogy aztán azonnal megnézhessem. Volt bennem drukk, várakozás és egyben tehetetlenség – mert ami nem volt, az nem volt, várni kellett rá. És így lett ez szerelem.

Tőrössné Kolozsy Erika:
Úgy kezdődött, hogy asszem tán 1981-ben a József Attila lakótelepi Pest-Buda moziba hívtak el a barátok a Birodalom visszavágra. A film előtt nem értettem a felém áradó lincshangulatot, amikor megtudták, hogy én még nem láttam az “első” (IV.) részt. A film után már értettem. 😀 Aztán gyorsan pótoltam.

Soós Zsófi:
2005. augusztus 4-én, csütörtökön láttam először. Azelőtt nem láttam egyik részt sem, így 2 barátnőmmel megnéztük mind a 6-ot, hétfőtől kezdve minden nap egyet. A 3. részt szerdán moziban, a többit VHS-ről.

Kiss Ferenc:
3 éves lehettem amikor megkaptam a trilógiát VHS kiadásban, később a felújított változatot. Akkoriban nagyon szegények voltak a szüleim, és drága volt. Heteken át nézegette apukám ahogy a polcon figyel vissza rá, és meg akarta venni de amint az előbb említettem drága volt. De nem érdekelte megvette. 3 éves koromra már kívülről tudtam és megalapozta a filmek iránti szeretetem. Ha belegondolok , a Trilógiának köszönhetem azt is, hogy szerencsém volt kijutni a Velencei Filmfesztiválra is. A Csillagok Háborúja kinyitotta a fantáziámat és a képzelőerőmet. A trilógia körülveszi és átöleli az életemet. Nem vagyok megszállott rajongója, tudom a hibáit a franchise-nak, de ezzel együtt is szeretem. És örülök annak, hogy még öcsém is ugyanazzal az izgalommal ült be a moziba velem az Ébredő Erőre, mint én megannyi évnyi várakozás után!

Szabó Áron:
VHS-en láttam először mikor még kicsi voltam. Emlékszem, hogy a Jedi-ben még nem nézhettem meg a Rancort, mindig el kellett fordulnom, olyan kicsi voltam 😀 De az oviban már Qui-Gonn Jinn-ként rohangáltam fel-alá.

Harza Tamás:
Nem emlékszem, mennyivel láttam a premier után, de bár nagyon tetszett, fan nem lettem tőle. Láttam más hasonlóan jó filmeket is akkoriban. Amire emlékszem, hogy elsőre is lenyűgözött, az az Elveszett frigyláda volt.

Nyári János:
Talán 1990 (7 éves lehettem) lehetett. Alsószomszédnál alábeszélős vhs kazettán láttam először az “Új Reményt”. A trilógia további darabjait otthon, saját videón szintén alámondásos szinkronnal.

Polgár György:
Első mozis élményem volt 6 évesen, amikor 97-ben (?) újra moziba kerültek a filmek… Másnap az oviban hatalmas csöcsöket rajzoltam lapokra… amik egyébként a Halálcsillag akart lenni…

Horváth Balázs:
A Baljós árnyak mozi után szüleim vették meg a trilógia VHS box szettjét, azóta is kiemelt helyen van a lakásban. 1 nap alatt néztük meg apukámmal a 3 filmet, nagyon nagy élmény volt.

Faludi Miklós:
28-szor láttam moziban! Általános iskolába jártam 5. vagy 6. osztályba amikor itthon vetítették, és emlékszem hónapokig ment. A legjobb barátommal mentünk és sokszor sikerült belógni. Rengetegen voltak a vetítéseken, a jegyszedő néniket meg ki lehetett játszani 🙂Párszor azért kidobtak.

Székai Bak Viktória:
Apukám egy nap alatt nézette meg velem a három részt, voltam vagy tíz éves. Se. Azóta is utálom.

Tomcsik Róbert:
Gyöngyösön, a volt Puskin moziban, 1979-ben, két részben, Apámmal. Élmény volt.

Jámbor Krisztián:
86 Karácsonyán láttam először a nagyanyámnál, a tv-ben. Fekete-fehérben. Az asztal alá bújtam Darth Vader elől.

Gál Lívia:
Jééé, én is tisztán emlékszem, hogy ’86 karácsonyán néztem szintén a nagyszüleimnél a tv-ben (csak éppen színesben) és annyira magával ragadott az élmény, hogy még az akkori karácsonyi illatok emléke is megmaradt.

Pánczélos László:
Többször láttam a Pro7-en németül mint magyarul, pedig akkor sem és most sem tudok németül.

Talabér Ferenc:
Balassi Filmszínház, Pestimre. Faszékek, mono hang, kakasos nyalóka, cigirágo, jaffa. Szülők. Ámulat.

Zsidákovits Andrea: 
1984. december 25, magyar televízió, fekete-fehér készüléken a nagyinál, 6,5 évesen.

Smitola Muridej Gyuri:
Valamikor a 80-as évek elején, 6-8 éves lehettem, anyám vitt el rá a Tisza moziba, ami a Rákóczi úton volt. Akkor még nem Új remény alcímen futott, hanem simán Csillagok háborúja. Utáltam, mert feliratos volt. És csak azért ültünk be rá, mert valami rajzfilm nem akkor ment, amikor ki volt írva. Napokig azt hittem, hogy Vader bejön hozzám este, és engem is fel fog emelni a nyakamnál fogva. És az a legdurvább hogy ez az egyik legélesebb gyerekkori emlékem.

Bácsik Fanni:
Apunak kivették a manduláját, ami ugye felnőtt fejjel nem egy kellemes élmény, én pedig akkor lettem beteg amikor hazaengedték a kórházból. Egy hetet voltunk otthon együtt, a 6 filmet 2 nap alatt néztük meg. A hetediket pedig Skóciában, eredeti nyelven, a megjelenés napján láttam, sajnos apu és közöttem 2500km távolsággal.

Kommentben még bátran osszátok meg a saját emlékeiteket!

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Trónok harca VII. évad előzetes
Következő cikk Emerald City 1. évad -kritika