Híres filmkellékek és történetük – 1. rész



Minden filmben van legalább egy olyan kellékdarab, amiről évekkel később is az adott filmre asszociálunk. Legyen az a Csillagok háborúja fénykardja, a Fűrész Billy babája, vagy a Mad Max – A harag útja lángvetős gitárja. De vajon tudjátok, hogy ezek mikből és hogyan készültek? Két részes cikkünkben összeszedtünk 20 darab ikonikus relikviát, és a készítők segítségével végigmegyünk a megvalósításhoz vezető úton. Remek anekdoták és megdöbbentő történetek születtek, melynek első részét olvashatjátok.

1. Táblajáték, Jumanji (1995)

Joe Johnston rendező írta egy aukción elárverezett társasjáték kísérőlevelében:

A stábtagok és a színészek (leggyakrabban Robin Williams) egy védőszivacsban, zárt állapotban hordták a táblát a forgatások során mind a belső, mind a külső munkaterületeken. A játék semmilyen körülmények között nem került idegen kezekbe a forgatásokon kívül, a napi jelenetek végeztével egy jól elzárt tárolóban helyeztük el a következő forgatási napig.A játékról készült közeli felvételeken is látható, hogy tömör fából készítették, és ezért a súlya meglehetősen nehéz. Az esetleges leesésekből adódó sérülések elkerülése védelmében a táblát masszív gumiborítással láttuk el, ami a meneküléses jelenetek felvétele során remekül ellátta a feladatát. Legjobb tudomásom szerint két példány készült a játékból, ezek egyike a belső hátoldalon mágneses tapadófelülettel rendelkezik a bábuk számára. Tárolódobozból legkevesebb három darabot gyártottak, ezek egyike megsemmisült az egyik jelenet során (a ház kettészakadásánál), továbbá még minimum négy, gumiból készült kellékdarabot is használtunk a film elkészítéséhez.

2.  Mark szöveges táblái, Igazából szerelem (2003)

Richard Curtis, rendező (egy Elle magazinbeli interúban, 2013):

Mikor elakadtam a forgatókönyv írása közben, feljegyeztem egy papírlapra egytől-ötig pár olyan ötletet, ami hirtelen eszembe jutott. Ezek olyan romantikus dolgok voltak, amit a férfiak a nők meghódításához csinálnak. utána az irodámban tartózkodó négy lánynak azt mondtam: Képzeljétek el, hogy van egy fickó, aki még sosem mondta azt nektek, hogy szeretlek, de szeretné kifejezni valahogy. Ezek közül melyik az, amelyik jó ötlet lenne és melyik, amelyik elrettentene titeket? Olyanokat írtam fel, mint például a ház előtti kertet körbehinteni rózsaszirmokkal, de a lányok az első négyet nagyon elcsépelt ötletnek tartották. Aztán elolvasták ezt a Bob Dylan-szerű vallomást, amire mindannyian rábólintottak. Így ez került bele a filmbe. 

Barry Gibbs, kellékes:

Igazság szerint a kártyák elkészítése nem volt nagy agymunka. Egész könnyen ment: először Richard Curtis megírta a szöveget, majd a díszítő- és grafikuscsapatunk közösen megalkotta a táblákat. Folyamatos egyeztetés ment a betűk típusa és mérete miatt, és a negyedik változat került be a filmben látható jelenetbe.

3. A fénykard, Csillagok háborúja (1977)


Roger Christian, kelléktervező:

Amikor legelőször láttam Ralph McQuarrie rajzát és George (Lucas, a rendező) leírását a fénykardról, már akkor tudtam, hogy a filmnek ez lesz a legnagyobb szimbóluma. Egyenesen lenyűgöző volt. George megalkotott valami olyat, amit a földön mindenki szeretne magának. Aztán jöttek a gondok: nem találtam semmi olyasmit, amiből meg tudtam volna valósítani a prototípust. Teljesen ki voltam bukva, egyre jobban aggódtam. Ráadásul a speciális effektes csapat készített egy zseblámpa-szerűséget, de nem tudták rendesen körbevágni, így George totál kiakadt, és elzavarta őket. Rám hárult a feladat, hogy találjak egy megfelelő súlyú és működőképes dolgot.

Egy teljesen átlagos napon, mikor éppen Luke szemüvegén dolgoztam, találtam két különböző fényképezőgép alkatrészt, amiket egy szupererős ragasztóval összeillesztettem. Szükségem volt még két lencsére is, és eszembe jutott, hogy Londonban van egy bolt, ahonnan a kamerákhoz való kiegészítőket szoktuk kikölcsönözni. Elmentem hát oda, megvettem a lencséket, aztán odafordultam a tulajhoz: Figyelj, szükségem lenne egy olyan valamire, amit például egy fegyver markolataként tudnék használni.. nincs esetleg ilyesmid valahol?” Ő csak annyit mondott, hogy: „Nézd, van ott hátul egy csomó doboz, belepte őket a por, de menj és keresgess nyugodtan, hátha találsz valamit. Rögtön a legelső dobozban találtam pár Graflex (kameratípus) markolatot, kb. hat darab lehetett benne. Úgy éreztem magam, mint a filmekben, mikor körülötted belassul minden és felpörög a zene. Tudtam, hogy megtaláltam a Szent Grált, amit addig kerestem. Gyönyörű tárgyak voltak, és ráadásul mindegyiken volt egy piros gomb is.

Beraktam a kocsiba a dobozt és visszahajtottam a stúdióba. Már megvolt a markolatom, így raktam rá egy gumiborítást, ami tökéletesen fedte a vázat. Találtam egy rossz számológépet, aminek a kijelzőjén a számok buborékalakban helyezkedtek el, ami tökéletesen illett a markolatba. Összeraktam, és teljesen belesimult a kezembe. Szóltam George-nak, és kértem, vessen rá egy pillantást. Ő a kezébe vette és elmosolyodott. Meghaladta az elvárását, és ezzel fejezte ki, hogy jó munkát végeztem. Számomra ez a mosoly aranyat ért.

[A penge megalkotásához] felkértem egy régi kollégámat, akivel számos műalkotáson dolgoztunk már együtt, és sok-sok világító anyagot használtunk reflektor gyanánt. Fogtunk pár fadugaszt, kifúrtuk pár helyen a Graflex fénykardokat, középre betettünk egy kis méretű motort, ami megrezegtette a kardot, a végeikbe pedig belenyomtuk a dugókat. Erre tettünk még egy pici égőt, ami épp annyi fényt bocsátott ki, ami épp elég volt a forgatásokhoz. Így kb. 10 dollárból létrehoztunk egy működőképes fénykard-kelléket.

4. A Gáz Könyv, Bajos csajok (2004)



Mark Waters, rendező:

Belevetettem magam a forgatókönyvbe, amiben ez szerepelt: „Karen levesz egy albumot a könyvespolcról, aminek a lapjain van egy fotó egy szöveggel.” És ennyi. Ez volt minden, amit írtak a könyvről. Nem volt mit tenni, a művészeti csoporttal nekiálltunk ennyiből megcsinálni.

Úgy gondoltam, hogy egy évkönyvféle kinézetű album lesz, ami a többi évkönyv mellé lesz betéve, így a szülőknek fel sem fog tűnni. Szóval vettünk egy üres évkönyvet, és bevontuk rózsaszín borítóval – nyilvánvalóan ez illett Regina karakteréhez. Utána azon kezdtünk tanakodni, hogy mi kerüljön bele tartalomként, erre a kellékesünk, Vic Rigler bemondja, hogy csináljuk olyanra, mint azokban az emberrablós videókban. Írjunk bele egy sztorit, csináljunk hozzá egy pár másodperces jelenetet, és a végén egy képkockát digitálisan illesszünk be a szöveghez. Nagyon sok munkánk volt emiatt, gyakorlatilag én és Tina (Fey, író-színésznő) majd’ beledöglöttünk a sok pici jelenetbe, de mire a forgatások elkezdődtek, már volt egy teljesen komplett könyvünk.

A forgatások végeztével még volt egy nagy harcunk a Korhatárbizottsággal (MPAA). A legjobb poénok egyike ugyanis a könyvhöz fűződik. A legelső változat szerint ez szerepelt a könyvben: Amber D’Alessio maszturbált egy fagyott hot-doggal. Mire leforgattuk, már arra módosult, hogy Amber D’Alessio maszturbált egy hot-doggal. De csak egyszer.”. A bizottság ezt nem engedélyezte, ezért átírtuk „szeretkezett egy fagyott hot-doggal”-ra. Ez sem volt megfelelő, túl durvának találták, így a vége „szeretkezett egy hot-doggal” lett. Ezt már elfogadták. Egy olyan bizottság, ahol Will Ferrell egy ágaskodó farkat mutathatott a Ron Burgundy legendájában”.

 

5. A tojások, Alien– A nyolcadik utas: A Halál (1979)

Roger Christian, művészeti vezető:

A tojások alatt egy markolat helyezkedett el, amit meghúzva a tojás csápjai (valójában vékony vaskarok) szétnyíltak. H. R. Giger világában a két nem, a férfi és női testrészek egy elegyet alkotva szerepelnek, ezért néznek ki a tojások egyformán fenyegetőnek és érzékinek. A tojásban lévő hártya egy vékony membránként funkcionál, amely egy birka gyomrából készült – én magam szereztem be egy vágóhídról. Ahhoz, hogy az idegen kirobbanása valóban működjön, maga Ridley Scott asszisztált: a kezére húzott egy gumikesztyűt és a membránon keresztül belenyomta a kamerába.

Ez volt az egyetlen módja, hogy fel tudtuk venni ezt a jelenetet, mivel a tojások meglehetősen nehezek voltak, és csak néhány példányt készítettünk működőképesre, a többi csak a háttér részére gyártottuk le..

6. Billy, a bábu – Fűrész  (2004)

James Wan, rendező:

Billy-t a lakásomban alkottam meg, mikor az eredeti rövidfilmet készítettem. Agyagból van az egész, a szemeihez pingpong labdákat használtam, majd ezeket újságpapírral bevontam és egy olcsó, gyerekméretű öltöny mögé rejtettem. Egyébként ki a fene csinált öltönyt gyerekeknek? Elég morbid a gondolat, hiszen ezeket csak esküvőkön vagy temetéseken hordják.

Amikor Leigh [Whannell, író, producer] és én megkaptuk a lehetőséget a hollywoodi változat leforgatására, azt gondoltuk, hogy elkészítjük a bábut animatronikus (robotvezérelt) változatban is, de annyira kevés pénzt kaptunk a film elkészítésére, hogy meghagytuk Billy-t az eredeti állapotában, és a producerek kérésére újból őt használtuk fel.

7. Nagy Ern bowling gólyója, Tökös tekés (1996)


Peter Farrelly, rendező:

Pittsburgh környékén vettük fel a bowlingos jelenetek nagy részét, mivel arrafelé rengeteg pálya és terem van. Minden városban található legalább egy olyan, amelyik megtartotta eredeti szépségét.
Elmentünk hát a bowling termekbe körülnézni, és az egyikben a polcon ott figyelt ezt a golyó. Egyből mondtam, hogy ez kell Nagy Ern-nek, szóval szerezzük meg neki. Mikor megláttam, tudtam, hogy ez egy művészeti alkotás, nem szabad hozzányúlni, viszont Bill Murray-nek ezzel kellett gurítania. Az a pillanat, amikor Bill a kezébe vette, számára is borzongató volt, bizsergett az egész tenyere. A forgatások után aztán szépen megtörölgettük. Ebből a golyóból csak ez az egy létezik. Most Bostonban található meg, a Kings Alley klubban, ahol van egy saját Tökös tekés büszkeségfala.”

8. Az Óceán Szíve, Titanic (1997)


Peter Lamont, látványtervező:

Dolgoztam egy megrendelőnek, Ronald Quelch-nek, aki mikor az Őfelsége titkosszolgálatábant forgattuk, bemutatott John Asprey-nek. Asprey-nek volt egy ékszerkereskedése, és a filmhez szükségünk volt egy piperedobozra, amit tőle szereztünk be. John megjegyezte, hogy kik vagyunk. Megcsinálta krokodilbőrből a dobozkát, átadta nekünk, mi megmutattuk Peter Hunt rendezőnek, aki el volt ájulva Asprey munkájától. Innentől ha bármi kellett, hozzá fordultunk, tőle van többek között a Polipkából a Fabergé-tojás, és ő készítette el nekünk az Óceán Szívét is.

Jim (Cameron, rendező) kérésére mindennek úgy kellett kinéznie, mint ami a Titanicon volt, ezekhez volt néhány fotója a Titanic-ról és testvérhajójáról, az Olympic-ról is. Emlékszem arra a napra, mikor az első díszlet kész lett, ez volt a szalonterem. Az utolsó szöget ütöttük a falba, feltettük rá a lámpatartót, ami egyébként aznap éjszaka érkezett Mexikóvárosból. Ekkor Jim belépett és ennyit mondott:” Jól néz ki. Jó illata van.”

A nyaklánc nem a régi dizájnt követte, mivel szív alakúra lett csiszolva. Nem volt rá lehetőség, hogy valódi gyémántból készíthessük el, mert azt nem lehet úgy alakítani és a tükröződése is teljesen másmilyen, mint amit mi szerettünk volna, így egy féldrágakőt használtunk, ami megfelelt erre a célra. Felcsiszoltuk szív alakúra, aztán szép simára, , és mivel elég súlyos lett az ékszer, tettünk köré egy védőrácsot, amire a sérülések elkerülése miatt volt szükség. Végül készítettünk egy másolatot belőle, és a film végén azt dobtuk a vízbe.

9. A hokiütőkészlet, Happy, a flúgos golfos (1996)

Perry Blake, jelmeztervező:

Ez egy abszolút egyedileg eszkábált kellék. Az alapja egy hokiütő, amelyet többé-kevésbé megtartottunk eredeti formájában, de egy kicsit finomítottunk rajta, vékonyabb és laposabb lett. Amennyire én tudom, még csak hasonlót sem készített senki, és sehol sem láttam még ilyet. Összesen nyolcat készítettünk belőle.

Odavittük Dennis Dugan rendezőhöz, és mivel Adam (Sandler) nagyon lelkesen szokta kivenni a részét a filmekből, szerette volna letesztelni és kipróbálni, valóban alkalmasak-e a célra, és közülük melyik lesz a legmegfelelőbb. Szóval Adam csinált mindegyikkel egy 25 lábas (7,5 méteres) gurítást, és az összes átment a teszten.

Emlékszem arra a napra, amikor azt a jelenetet forgattuk. Úgy indult, hogy oké, mi csak leülünk ide és Adam addig ütögetheti a golflabdákat, ameddig akarja. Elkezdtünk fogadásokat kötni, hogy hány ütés után fogja megunni. Öt, tíz, tizenöt? Aztán mire befejeztük a jelenetet, már mindenki meg volt őrülve. Hatalmas móka volt.

10. A lángszóró – Űrgolyhók (1987)

Dennis Parrish, kellékfelelős:

Mel [Brooks, rendező] mindent szeretett volna Űrgolyhós változatban elkészíttetni. Teljesen megőrjített minket ezzel a mániájával. Körülbelül kétszer annyi kelléket csináltam, mint amennyi a forgatókönyvben szerepelt, mivel Mel úgy képzelte el Yoghurt barlangját, mint egy boltot Disneylandben, ahol minden vackot rá tud sózni az emberre.

A lángszóró maga egy gyomégető volt, amit kicsit feltuningoltunk, erősebbé tettünk. Kaptam valahonnét egy katalógust, amiben szerepelt egy lángszóró modellje, és az alapján átalakítottuk. Mel direkt kérte, a módosítás során nagyon figyeljünk arra, hogy a lángcsóvák ne szóródjanak szét, és ha majd Yoghurt (akit maga Brooks alakított) kezében lesz, nehogy megsérüljön bárki vagy bármi is. Hát, azt hiszem, sikerült megcsinálni.

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk A Philip K. Dick's Electric Dreams sorozat előzetese szürreális sci-fit ígér
Következő cikk Daniel Craig után Vilmos és Harry herceg is cameózhat Az utolsó jedikben