Martin Scorsese liblingje, a mozivászon örök gengsztere, vénségére pedig kínos szerepeket elvállaló, de méltóságából csöppet sem veszítő Bobby Milk, akit többszörösen becsült már meg a filmszakma is (2 Oscar és 53 egyéb díj), ma 76 éves és még korán sem merült ki, hiszen jön a The Irishman-en és az új Jocker filmben is fel fog tűnni. Boldog szülinapot!
Robert De Niro, 1943. augusztus 17-én született New Yorkban, személyében soknemzetiségű egyéniség, ugyanis csörgedezik benne angol, német, francia, holland, olasz és ír vér is. Szülei is művész emberek voltak, így sokszínű egyénisége nem csak a származásán mutatkozott meg. Édesanyja Virginia Holton Admiral festőművész volt és költőnő, apja Robert De Niro Sr. expresszionista festő és szobrász (első önálló rendezését – Bronxi mese 1993-ban – neki címezte). Nagyon visszahúzódó magánemberként, azonban annál híresebb szerepiről és leginkább színészi beleélési technikájáról, azaz a method acting módszerről, hiszen minden egyes filmszerepére olyan alázattal készül fel, ahogy manapság nagyon kevesen teszik (talán Christian Bale még ilyen elszánt a súlyával való „játszadozáskor”).
Nagy szerencséje volt, hogy a 70-es évek elején, a új-hollywoodi fenegyerekek (amerikai újhullámos rendezők kis csoportja, név szerint Francis Ford Coppola, Brian De Palma, Martin Scorsese, Geroge Lucas, Steven Spielberg és John Milius) feltűnésekor csöppent bele ő is a filmszakmába, mivel így többük alkotásában is játszhatott, rögtön egy Brian De Palma filmben kerülhetett be igazán a filmes vérkeringésbe 1968-ban az Üdvözletek című filmben nyújtott alakítása miatt, majd az igazi áttörést és ismertséget 1973-ban az Aljas utcák hozta meg neki, és ekkor indult el máig tartó együttműködése Martin Scorsese-val, akivel épp tizedik filmjüket forgatják közösen, a The Irishmant, melyben jó barátjával, Al Pacinóval játszik közösen.
Első Oscar-jelölése és Oscar-díja egy klasszikushoz köthető, mégpedig A Keresztapa II-ben Vito Corleone fiatalkori megformálásához, amiért hazavihette a szobrot a legjobb mellékszereplő kategóriában és ezzel végleg beírta magát a filmtörténelembe, ugyanis Marlon Brando szintén megkapta ugyanezért a szerepért a szobrot, ami egyedülálló az Akadémia életében is. A szerepre egyébként úgy készült, hogy több hónapra leköltözött Szicíliába és nyelvtanulásba kezdett, hogy megtanulja az ottani dialektust, valamint próbálta beleélni magát az ottani életérzésbe. Ezután következhetett az aranykor, a legjobb filmek és szerepek is ekkor jöttek, a kultfilmmé vált 1976-os Taxisofőr Travis Bickle-jeként nagyszerű karaktert hozott, aki tökéletesen megformálta a vietnami traumával küzdő kiégett modern embert, na meg a világhírűvé vált „Hozzám beszélt?” (You talkin’to me?) mondat, amit improvizált egy előtte pár nappal hallott Bruce Springsteen koncert hatására. Egy ideig taxisként dolgozott és non-stop büfékben lógott, hogy meghallgassa, hogy beszélgetnek a New York-i taxisok, végül ez a helyszín szerepelt a filmben is. Egyébként a rögtönzés nem áll tőle távol, rengeteg jelenetet oldott meg így, például az 1991-es Cape Fare – A rettegés fokában Illeana Douglessel való közös jelenetei végig rögtönzöttek voltak, illetve ugyanerre a filmre direkt elrontatta egy fogorvossal a fogát, amiért több ezer dollárt fizetett, később pedig a sokszorosát fizette ki, hogy helyre rakják. 1987-ben is impróztak Mickey Rourke-al az Angyalszívben, ami olyan jól sikerült, hogy teljesen átalakították ezáltal az eredeti forgatókönyv formáját.
Az aranykorba tartozik még A szarvasvadász című film is, melyet 1978-ban láthattunk és ami bevallása szerint mind a mai napig a legmegterhelőbb szerepe volt lelkileg, amit a film remek mondanivalója és valóban megrendítő traumatikus képi világa miatt el is tudunk hinni (főleg, hogy ha számba vesszük, hogy ő mennyi energiát öl bele egyes szerepekre való felkészüléseibe). Majd jött a Dühöngő bika 1980-ban és megkapta a legjobb főszereplőnek járó második Oscar-díját is. De Niro a szerep kedvéért 20 kilót hízott és a híres jelenete Joe Pesci-vel ahol pofozkodnak, nem csak színjáték volt, valóban összeverték egymást, persze csak poénból. Idősebb korában ő is próbált a családi vígjátékok talaján megállni sok hasonló színésztársával együtt, így olyan filmekben vállalt szerepet, mint a Csak egy kis pánik és a Még egy kis pánik, a Last Vegas, Vejedre ütök, Utódomra ütök és Szilveszter éjjel. Nagyon vegyes felhozatalt produkál műfaji tekintetben az egykor „gengszterszínész”, amit nem véletlenül aggattak rá, hiszen a Casino, a New York, New York, Szemtől szemben, Aki legyőzte Al Caponét és még sorolhatnánk, mind ezt az oldalát erősítette és a The Irishman is ebbe az irányba megy majd el. Mindemellett olyan nagyszerű rendezőkkel dolgozott együtt Scorsese-n és De Palmán kívül, mint Roger Corman, Terry Gilliam vagy Quentin Tarantino.
Magánélete nem botrányos, kétszer volt házas, második feleségével, Grace Hightowerrel azóta is együtt vannak, akitől 4 gyermeke született, akik közül örökbefogadott lánya, Drena szintén színésznő. Szülei is elváltak kiskorában, édesapja sokat vitte moziba, emiatt is szerethette meg a filmeket. Fiatalkorában sápadt arca miatt tejes Bobbynak hívták, mely becenév azóta is rajta maradt. Nagy demokrata szavazó, 2004-ben John Kerry, 2008-ban Barack Obama mellett kampányolt. Több étteremlánc tulajdonosa, például a japán Nobu-nak és a Rubiconnak, amit Francis Ford Coppolával együtt üzemeltet. 2003-ban prosztatarákot diagnosztizáltak nála, de sikeresen megküzdött vele és legyőzte. Nem épp a riporterek kedvence, ugyanis az interjúk során nem szeret magáról és a magánéletéről beszélni, ha mégis kell – amit előre egyeztetniük kell a riportereknek – akkor kizárólag a politikáról és a borokról hajlandó szót ejteni. Mindenesetre kívánunk még neki sok tevékeny évet és minőségi filmszerepeket!
