A Disney mesék mögött megbúvó igazság


A Disney filmek mindannyiunk gyermekkorát bearanyozták. Szívmelengető mesék, amiknek naiv szépségük mellett rendre sikerül komolyabb témákat is felvonultatniuk. Ám ezek a történetek meglepő és olykor igen sötét titkokat rejtenek. Eredetük elfeledett motívumokra vezethető vissza, amik sokszor nem állnák meg a helyüket gyermekmeseként… 

Hófehérke és a hét törpe

Az első egész estés Disney-film a Hófehérke és a hét törpe a Grimm fivérek meséjét dolgozza fel, számos pontban módosítva a német születésű testvérpár verzióját. Az eredeti történetben például a Gonosz királyné nem csak meggyilkoltatja, hanem bizonyítékként elrendeli Hófehérke májának és tüdejének kivájását. Az ezzel megbízott vadász azonban ezt képtelen teljesíteni, így szabadon engedi a lányt, majd egy vaddisznó szerveit szolgálja fel az úrnőjének. A királynő elfogyasztja a májat és a tüdőt remélve, hogy ezáltal elnyerheti Hófehérke szépségét. A bujdosásra kárhoztatott lány mindeközben az erdőbe vonul, ahol a hét törpével kezd új életet egészen addig, amíg rosszakarója rá nem jön az átverésre. Mérgezett almájával elaltatja Hófehérkét, aki egy üvegkoporsóban szendereg hosszú éveken keresztül. Így talál rá a Herceg, aki nem megcsókolja, hanem koporsóstól a kastélyába szállítja a még mindig eszméletlen lányt. Út közben az alma azonban kiesik Hófehérke szájából, aki felébredve azon nyomban hozzámegy a Herceghez.  Esküvőjükre meghívják a környék összes uralkodóját, köztük a Gonosz királynét is, akit érkezésekor arra kényszerítenek, hogy lángoló cipőkben táncoljon egészen a haláláig.

Pinokkió

Mindnyájan ismerjük Pinokkió, a kis fabábú történetét, aki kalandos megpróbáltatásokon megy keresztül, mígnem elnyeri egy hétköznapi kisfiú testét. Azonban a Disney ezt a mesét is alaposan átkozmetikázta, hiszen az eredeti iromány sokkalta sötétebb hangvétellel mutatja be az eseményeket. Az 1800-as évek derekán publikált ,,mesében” a főhős egy megátalkodott kis szörnyetegként jelenik meg, aki ahogy megtanul járni, egyből megpróbálja elhagyni Geppettót, ám csak a legközelebbi rendőrőrsig jut. A rendfenntartás azonban az öreg fafaragót veszi elő az esetért, akit börtönbe is vetnek Pinokkió molesztálásért. Szabadulása után Geppettó iskolába szeretné küldeni Pinokkiót, aki ehelyett inkább agyoncsapja Tücsök Tihamért, aki a filmben legfontosabb segítőtársaként jelenik meg. Pinokkió magatartása pedig ezt követően sem változik, kétes aranyüzletekbe keveredik, leégeti a saját lábát, mígnem a történet legvégén nemes egyszerűséggel felakasztják.

Hamupipőke

Szintén a Grimm testvérek gyűjtéséből vált ismertté a Hamupipőke című mese, amiből a Disney először 1950-ben készített egy animációs, majd 2015-ben egy élőszereplős feldolgozást. Ami mindkét alkotásban közös, hogy a stúdió többszörösen módosított az alaptörténeten, kiskorú közönsége ingerküszöbéhez igazítva.  Az eredeti történetben ugyanis Hamupipőke elhunyt szüleinek sokkal hangsúlyosabb szerep jut, példának okáért a lány segítője itt nem egy jóságos tündér, hanem az anyja sírján virágzó varázsfa. Szintén érdekes eltérés hogy a bálból elviharzó Hamupipőke nem véletlenül veszíti el az üvegcipelőjét, hiszen a Herceg előre kitervelten ragasztóval kente be a lépcsőt. Az ominózus cipellő indukálja a harmadik számottevő különbséget is, ami egy véres lezárás formájában ölt alakot. Ugyanis mikor a Herceg körbejárja a királyságot a cipőbe illő láb után keresve, Hamupipőke gonosz mostohatestvérei nehezen viselik az egyre elkerülhetetlenebbé váló vereséget. Az egyikük annyira vágyakozik a Herceg szerelmére, hogy még a saját sarkának egy darabját is levágja, hogy beleférjen a cipőbe. A Herceg azonban észreveszi a topánkában felgyülemlett vért, így kikosarazza a két nővért, és helyettük Hamupipőkével köt házasságot. Erre az esküvőre érkezik a két mostohanővér, hogy elnyerjék a korábban általuk gyötört Hamupipőke kegyeit. Ám számításuk nem jön be, a lakodalomhoz érve madarak támadnak rájuk, megvakítva őket.

Csipkerózsika

A Csipkerózsika mozis feldolgozása meglepő hitelességgel ábrázolja Giambattista Basile eredeti meséjét, egészen a király és az akkor már a százéves álomban szendergő Csipkerózsika találkozásáig. Itt ugyanis a házas uralkodó a filmben látható csók helyett megerőszakolja az alvó lányt, aki ezt követően egy ikreknek ad életet. Csipkerózsika ébredése után a király visszatér a hajadonhoz, akivel a megbecstelenítés ellenére hamar szerelembe esnek. Itt jön a képbe a királyné, aki feldühödve férje hűtlenségén bosszút forral. Terve, hogy megfőzi az ikreket, az abból készült ételt megeteti a királlyal, majd felgyújtja Csipkerózsikát. Ám mindez időben kitudóik, így a gyerekek megmenekültek, és Csipkerózsika helyett a királyné került a máglyára.

Micimackó

Az elmúlt pár hónapban több Micimackó eredettörténet is érkezett a magyar mozikba, így megeshet, hogy a többség már igazi szakértőnek számít a témában. Mi azért még egyszer elmantrázzuk a Százholdaspagony keletkezéstörténetét, hiszen ez a kevés Disney filmek egyike, amiknek egy valós esemény szolgál alapjául. Történt ugyanis hogy az I. világháború végnapjaiban egy brit katona bevonulásakor kénytelen volt hátrahagyni szeretett medvéjét, Winniet, aki így a londoni állatkertben került elhelyezésre. Itt látogatta meg Alan Alexander Milne és fia Christopher. A kis Christopher pedig hamar szorosabb kapcsolatba került a medvével, olyannyira hogy az akkoriban még ritkaságszámba menő plüssmaciját is Winnie-ről nevezte el. Apja innen kapta az ihletet nagy sikerű könyve megírásáról, ahol Winnie Micimackóként Christopher pedig Róbert Gidaként jelenik meg.

A kis hableány

A legendás dán meseíró, Hans Christian Andersen A kis hableány című írásából még 1989-ben készült mozis feldolgozás, a Disneytől megszokott manírban. A film mellőz mindenféle brutalitást, ami bizony szerves része volt Andersen eredeti meséjének. Itt a szárazföldre vágyódó hableány sokkalta kegyetlenebb feltételek között kapja meg emberi testét a boszorkától, hiszen minden megtett lépésnél úgy érzi, mintha ezernyi tőr fúródna a talpába. Ettől eltekintve azonban a filmbeli kikötések azonosak, a hableány csodálatos hangját adja a testért cserébe, és ha nem sikerül meghódítania a kiválasztott férfiút, akkor az életével fizet. A dolgok pedig közel sem alakulnak valami jól a hableány számára, hiszen képtelen elnyeri a Herceg szívét, aki egy másik nőt vesz feleségül. Ez pedig a főhősnő halálát jelenti, aki azonban kap egy második esélyt. Gyönyörű hajkoronájáért cserébe, egy késsel gazdagodik, amivel ha megöli a herceget, visszatérhet a tenger világába. Csakhogy a hableány ezt képtelen megtenni, inkább szembenéz a végzetével. Azonban jóságáért cserébe csak a teste kerül a túlvilágra, lelke a tenger szellemeként élhet az idők végezetéig.

Pocahontas

A Pocahontas talán a Disney legkomplexebb mozija, hiszen mindamellett hogy egy megindító szerelmi történet, lenyűgözően ábrázolja az imperialista törekvések emberi, illetve társadalmi hatásait. Ám az összképet beárnyékolja, hogy az értékes gondolatcsokor ellenére a film történelmileg igencsak sántít, hiszen a Disney újfent könnyű szívvel írta felül a valós eseményeket. Ez elsősorban Pocahontas karakterén látszik meg, akinek már a neve is szembemegy a történelmileg hitelesített változattal. A lány ugyanis eredetileg a Matoaka nevet viselte, a Pocahontas csak később, egyfajta becenévként ragadt rá. A jelentése, elkényeztetett, rossz gyerek, amit a lány a folyamatos viselkedésproblémáival érdemelt ki. Pocahontas egy ilyen dacroham következtében mentette meg John Smith-t, az angol kapitány életét, akivel a filmben később annak rendje és módja szerint szerelembe is esnek. Ám a románcot valamelyest elhitelteleníti, hogy ekkor a lány mindössze tíz éves volt, így még hosszú éveket kellett várnia egy szerető brit férfira. Ám végül ennek is eljött az ideje, igaz közel sem a Pocahontas 2. – Vár egy új világ által bemutatott szellemiségben. Ott ugyanis Pocahontas önszántából választja a John Rolfe nevű, angol dohányültetvényes szerelmét, ám a valóságban egy sokkalta sötétebb forgatókönyv valósult meg. Pocahontas ugyanis a brit telepesek fogságába került, akik azzal a feltétellel hagyták meg az életét, ha hozzámegy Rolfe-hoz. Választás híján a lány elfogadta az ajánlatot, így Angliába szállították ahol egyfajta látványosságként mutogatták az anyaország lakóinak. Pocahontas megismerkedett a királyi párral, beutazta egész Britanniát, egyszer pedig még John Smithel is találkozott. Végül egy rejtélyes betegség következtében vesztette életét, mindössze háromévnyi házasság után.

A Notre Dame-i toronyőr

A Notre Dame-i toronyőre eredeti történetét Victor Hugo jegyzi, aki még 1831-ben publikálta a művet. Persze a cselekménynek számos változtatáson át kellett esnie, mire 165 évvel később elnyerte a Disney moziból ismert formáját. Ez a finomítgatás többnyire a brutális finálé eradikácójában érhető tetten. Ugyanis amíg a filmben Quasimodo legyőzi a fő ellenlábasát, Claude Frollot majd Esmeralda örökös barátjaként él boldogan, addig Hugo verziója sokkalta sötétebb hangnemben zárul. Itt Frollo felakasztja Esmeraldát, ami azonban olyannyira felbőszíti a lány iránt heves érzelmekkel bíró Quasimodót, hogy megöli a gonoszt, majd engesztelhetetlen fájdalmában halálra éhezteti magát.

Mulan

A Disney 1998-ban készített mozis adaptációt Mulan történetéből, ami egy szívmelengető és játékos humorral átitatott film egy lányról, aki álruhában vitézkedik a híresen patriarchális kínai seregben. Az eredeti, Hua Mulan című kínai népmese is az ő történetét követi végig, leszámítva a boldogan élnek, amíg meg nem halnak lezárást. Itt ugyanis Mulan, miután a kínai haderő jeles katonájává válik és meghódítja feletesse szívét, visszatér szülővárosába, ahol azonban nem a filmben látható idill fogadja.  Távolléte alatt családja totális anyagi összeomláson ment keresztül, így Mulan kénytelen prostituáltnak szegődni. Ám a büszke lány képtelen ilyen alantas módon élni és végül saját kezével vet véget az életének.

Aranyhaj és a nagy gubanc

Kezdve a címmel, az Aranyhaj és a nagy gubanc és a Rapunzel című német eredetű történet között annyi az eltérés, hogy azt szinte lehetetlen egyesével megvizsgálni. Például a Disneytől megszokott happy end mellett szintén jelentős különbség, hogy amíg a filmben a boszorka elrabolja Aranyhajat, addig az eredeti verzióban a szülei hibájából kerül a boszorkához. A lánnyal terhes anyuka ugyanis olyannyira áhítozik a boszorka kertjében zöldellő Rapunzelre, hogy megkéri a férjét, hogy lopjon néhányat a rettegett banyától. Ám egy ilyen útja során a boszorka rajtakapja a férfit és csak azzal a feltétellel engedi szabadon, hogy a születendő lányukat majd neki adják át. Aranyhaj tehát így kerül a boszorkához, aki egy toronyban nevelgeti, egészen addig, amíg a lány és egy daliás herceg között tiltott románc alakul ki. Az épp a környéken vadászó trónörökös ugyanis meghallja a torony ablakában daloló Aranyhaj hangját, majd a lány lelógatott haján felmászva kerül közelebbi kapcsolatba a hajadonnal. Ám idővel a boszorka kifigyeli a találkozóikat, és ördögi tervet eszel ki. Az erdőbe küldi Aranyhajat, majd a lány levágott aranyfürtjeivel a toronyhoz csalogatja a herceget. Mikor az ifjú dalia felkapaszkodik a toronyablakhoz a boszorka azt hazudja neki hogy Aranyhaj halott, az elkeseredett herceg pedig a mélybe veti magát. Azonban csodával határos módon túléli a zuhanást, ám a boszorka kikaparja a szemeit, így a herceg hosszú hónapokig világtalanul bolyong az erődben. Ám egyszer a rengetegben bóklászva meghallja a távolban éneklő Aranyhaj csodálatos hangját, így a pár újraegyesül és végül házasságot köt.

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk 25 alkalom, amikor Anna Kendrick bizonyította, hogy ő egy valódi Disney hercegnő
Következő cikk Ez a Reszkessetek, betörők! flipbook minden Karácsony kötelező kelléke kellene, hogy legyen