A 2021-es Oscar végső esélyesei több, mint 120 díjazás alapján


oscar 2021 3Csúcspontjához értünk ennek a fura, de remélhetőleg egyszeri díjszezonnak. Az előző esélylatolgatás folytatásában most már csak főképp az esti jelöltekre fókuszálunk és leginkább az elmúlt hetek történéseire, azaz leginkább a szakmai díjátadókra, a BAFTÁ-ra és a Spiritre. Vannak szoros kategóriák még mindig, de nem mehetünk el pár apróság mellett se, pláne mivel az egyik magyar szemmel örömteli!

Az Arany Málnát ne itt keressétek (hanem itt), idén a pozitív említéses kategóriát se tartották meg. Viszont a Málna kapcsán szóba kell hozni Tyler Perryt, aki átvesz majd egy humanitárius Oscart és mivel az életműveket idén nem osztotta ki az Akadémia (ahogy külön eseményt se szerveztek rá), ez bizony a gála menetrendjébe lesz besűrítve valahol.

A kategóriák sorrendje ugyanaz lesz, mint az előző cikkben volt. Az elmúlt években a rövid animációra is kitértem, de idén az Annie nem olyannál landolt, ami az Oscaron is indul, szóval most ez is megtippelhetetlenné vált. Persze, ott a Burrrow, amit a Pixar a Disney+-ra együtt tett ki a Lelki ismeretekkel, de az, hogy ezt látták a legtöbben, nem kizárólagos érv. Még egy cím, amivel találkozhattunk, a Netflix-szen fellelhető Ha bármi történik, szeretlek.

Érdekességek a 2021-es Oscar jelöltjeiről

Hang

Az összevont hangkategória korábban se volt kérdés, merre tendál. Nyilván mivel a hangmérnök és a hangvágó két külön hivatás, mindkét szakma ugyanúgy megtartotta a maga átadóját. Ezek egyikét hiába nyerte meg a Greyhound csatahajó (ez lett az 1. bármilyen díja Oscar kategóriában, majd egy filmet is elvitt), elég nehéz elképzelni, hogy megszorongatná a 26-ból 18 elsőséget begyűjtő éllovast, A metál csendjét, ami a másik szakmát vitte. Amúgy ennyit nem szoktak itt kiosztani, a film erejét az is jól méri, hogy idén pár szövetség csak ennek elismeréséért felvette szokott kategóriái közé a hangot. A másik 3 jelölt (Lelki ismeretek, Mank, A kapitány küldetése) üres kézzel várják a vereséget.

A metál csendje – kritika

Zene és betétdal

A zenék között már múltkorra is lementek a szerteágazó szakmai díjazások, szóval itt nem változott sok minden: Trent Renzor, Attius Ross és Jon Batiste 42 elismerésben részültek a Lelki ismeretekért. A hanghoz hasonlóan teljesen jogos itt is a dominancia, Ludwig Göransson mellőzése a Tenettel meg azóta is érthetetlen. Mármint nem csak az Oscaron magán, hanem a komplett szezonban. Egy Tenet és egy Minari kivételével az elmúlt hetekben mindent Renzorék vittek, akiknek ugye a Mankkel is akad 2 (+1 Lelkivel közös) sikerük. Számosítva: 23 film osztozott 34 győzelmen a 42-vel vezető Pixar mozi mögött. A többi jelölt összesen 8-szer akasztotta meg, de abból 2 a Mankkel lejön, a maradékból pedig 4 a Minari.

A betétdaloké már érdekesebb helyzet, ám sokkal okosabbak nem lettünk. Ugye legutóbb se volt már hátra igazán befolyásoló dolog itt, szóval maradt a trendek megfigyelése ezen időszakra. Akkor 10-6-4-es állásnál hagytuk ott őket, ez 13-6-4-re módosult, azonban a dobogón helycserével és ez fontos tényező lehet. Az Egy éj Miamiban dala, a „Speak Now!” a BAFTÁ-n is elő lett adva, a Hamiltonból jött népszerű broadway sztár énekli és a legtöbb sikert is ő könyvelte el. Azonban abból egyik se kiemelt. Will Ferrell-lék euróvíziós száma, a „Husavík” ezen rövid idő alatt ugyanis megduplázta díjait, az egyiket pedig ugyan nem konkrétan a dallal, de hangtechnikailag a szakmától kapta, ráadásul a Netflix-en is nagyot megy. Az Előttem az élet Globe-ot behúzó betéte azóta megtorpant, házi konkurencia a Netflix-nek, de a dalszerzője az egyik negatív rekorder a gálák történetében, szóval minimális esélye talán van. De igazából itt erősen Leslie Odom Jr. a befutó, a Fire Saga duója egy kellemes, ámde nem teljesen váratlan meglepetés volna. Annak már volt egy szakmai díja, a másikat a Chicagó-i 7-ek tárgyalásának szerzeménye zsebelte be (1-ről 2-re ugorva), ezért nem lett döntő befolyású, 5. tagunk, a Judas & the Black Messiah pedig 1x-szeres győztes.

Díszlet

Ez is elég lefutott ötös volt már előzőleg is, de a kategória életében először két szakszervezet is csak ráerősített erre. Idén ugyanis már a dekorálók is elismerték legjobbjaikat, az így kiosztásra kerülő 6 (2 történelmi, 2 kortárs, 2 sci-fi/fantasy) díj pedig 4 film között oszlott el. Mindkét szervezetnél nyert a Mank és a Tenet (ezzel feliratkozva a kategóriába, egyből 2. helyre), míg a kortárs megoszlott (díszlettervezők: Az 5 bajtárs, dekorálók: Ígéretes fiatal nő). De igazából ez tényleg csak árnyalta a szitut, a Mank így már 32-nél jár, és mint azt írtam: a Tenet 2-vel követi. A másik két szakma által szeretett cím nincs is jelölve, az est szereplői közül a Ma Rainey – A blues nagyasszonya még megcsípett 1 szeletet, a maradék (Az apa, A kapitány küldetése) viszont nem. Ez előbbi esetén szomorú, mert elég jól követte a főhős zavarodottságát a díszletváltozás. Számszerűsítve: Mank 32-14 mezőny és 32-3 jelöltek.

Mank – kritika

Smink/maszk

Elég furcsa élete volt ennek a kategóriának, mikor találkoztunk vele. A jelölése után a Pinokkió hirtelen megtriplázta eredményét, 1-ről 3-ra emelve magát a kategória 3. helyére. Mivel múltkor 4-2 volt az eleje, kérdés, ki indult meg még a fabábúnál is jobban? Nos, nem ki, hanem kik, mégpedig a Ragadozó madarak, ami 1-ről hirtelen 5-re ugrott, noha mellőzve lett az Oscarról. Így se lenne különösebb matematikai kihívója az éllovasnak, bár az Öngyilkos osztag szobra után igazából jöhetett volna egy meglepi. Így nem lesz és a 4-ről 9-re erősödő Ma Rainey húzza be majd a legjobb izzad… izé… sminkelés szobrát. A szakmát amúgy ő és Harley nyerték, a többi nominált helyzete meg változatlan (Mank és Vidéki ballada az amerikai álomról: 1, Emma: 0).

Ma Rainey: A blues nagyasszonya – kritika

Jelmez

Eddig a BAFTÁ-t se kellett behoznom a képbe, mert mindenhol az egyértelmű vezető kapta azt is. Itt szintúgy, de legalább már viszonylag szoros az állás, jó a betétdal se teljesen lefutott, de az nincs a briteknél (viszont beszédes, mit adtak elő). A ruhatervezők is 3 szakmait adnak át a díszletesekhez hasonlóan, de mivel a kosztümös filmek mindig sokkal többre vannak tartva, mint a kortársak, ezért átlagosan inkább csak két érdemi résztvevő van, de a sci-fi/fantasy csak akkor, ha akad egy dominánsnak tűnő film. Idén nem akadt, a Mulannak ez az egyetlen díja, ahogy a jelölés nélkül lévő Ígéretes fiatal nőnek is. A Mank és a Pinokkió itt egyáltalán nem rúgtak labdába az esti mezőnyből, az egész szezon a Ma Rainey és az Emma harcáról szólt. Eleinte utóbbi vezetett, aztán 11-7-re zártak előbbi javára, ráadásul mind a szakmát, mind a BAFTÁ-t elvitték a zenészek Jane Austen szereplői elől.

Emma – kritika

Vizuális effektusok

Szorosnak induló szezont nyírt ki az Akadémia azzal, hogy a Láthatatlan embert nem látta érdemesnek jelölni, pedig mindig van egy visszafogottabb effekteket használó induló. Egy ilyen blockbusterhíg évben ráadásul az egyik szakmai átadó is elmaradt: a 3D, VR és egyéb fejlett képtechnológiák szervezete csak technikai fronton tartotta meg éves eseményét, filmes felhozatal nem volt idén körükben. Maradt a klasszikus vizuális effekteseket tömörítő díjazás és a BAFTA. Előbbit meglepetésre az Éjféli égbolt vitte (csak 1 zenei elismerése van még ezen kívül), utóbbinál azonban maradt a papírforma: a Tenet 18-16-re verte a mezőnyt, a 16-ből 10 pedig a Láthatatlan emberé. Rajtuk kívül minden max egyszer lett föléjük emelve és az est többi jelöltje, a Mulan, az Ivan az egyetlen és a Szerelem és szörnyek üres kézzel állnak, bár utóbbi két cím legalább Oscar versenyen kívülre eső egyéb „vigaszdíjat” kapott.

Tenet – Kritika

Operatőr

Na itt kell pár kitérőt tennünk, melyből az egyik a bevezetőben említett magyar érdekeltség: Rév Marcell ugyanis felkerült az egyik fekete központú győzteslistára a Malcolm & Marie fényképezéséért, így nem Keresztes Gábor zenéje (Felkészülés…) az egyetlen hazai sikerünk, ha már a shortlistig se jutottunk el és a Spiritet is elbuktuk. Bár nyilván Marci volt a kevésbé meglepő név. Aztán a segédoperatőrök szervezeténél még a márciusi filmek is játszhattak, így ott befutott a Cherry, ami – ha csak nem merül feledésbe – az első potenciális esélyese a következő szezonnak. A szakma év felfedezettjének pedig Aurélien Marrát választotta, aki a Globe-ig még elérő Ketten felvételeiért felelt (ezt a díjat kapta anno a Saul fia).

Rátérve a lényegre: 3 jelölt nem kapott semmit (Chicagó-i 7-ek, Judas, Kapitány küldetése), 10+1 alkotás ért el egyszeri sikert, van még a múltkor kifejtett egyik anomália (Kis fejsze) és az Oscarról hiányzik a 4-szeres győztes Tenet. A szakma és a BAFTA viszont szétszóródott, így teljesen nem zárt még a verseny: a briteknél Joshua James Richards diadalmaskodott a Nomádok földjével, míg a fekete-fehéret mindig szerető szakszervezet Erik Messerschimdtet ítélte a legjobbnak a Mankért. Ők is az éllovasok, Hoytema és a Tenet kifújása óta mindig is ők voltak, de azért a 43-8-as arány eléggé a Nomádok felé billenti a mérleget. Ha a képletből kivonom az anomáliát és a Cherryt, 43-22 a komplett mezőnyt véve.

A kapitány küldetése – kritika

Vágó

Elérkeztünk a legnyitottabb, még most is megtippelhetetlenül szoros kategóriához, ugyanis a hype, a szakma és a BAFTA 3 cím között ment szét. A kisebb szakszervezeti sikert a Palm Springs aratta, első írásként pedig a Spiriten is győztesnek mondhatta magát a vígjátékokat amúgy domináló alkotás. A fontosabb mozik közül a Mank is szerzett 1 vágópontot, ahogy utolsó jelöltként az Ígéretes fiatal nő is előkerült a legutóbbi cikk óta. A díszleteknél is már sajnáltam, itt is muszáj: a demens elmét lekövetni még a vágással sikerült igen jól az Apában, de csak kívülről figyeli 4 sikerével a vezetőhármast. Az élen 12-12-es döntetlen alakult ki Alan Baumgarten (Chicagó-i 7-ek) és Chloé Zhao (A nomádok földje) között. Előbbi mellett a szakma, utóbbi mellett a hype szól erősen: rendezőként elképesztő mennyiségű, 4 hónapig forgó dokumentalista nyersanyagból vágott össze 107 percnyi filmet. Ritmusra Sorkin írását hozták le jobban, de ha már ritmus, potenciális nevető 3.-ként ott van Mikkel EG Nielsen (A metál csendje), akinek bár csak kb. fele annyi az összsikere (7), abból az egyik a BAFTA. Az elmúlt hetekben amúgy ő hozta el a legtöbb sikert, 3-ról 7-ra fejlődve.

Dokumentumfilm

A doksik szakmai átadóin már rég túlvagyunk, csak a produceri szervezet és a BAFTA volt ide jelentős kiegészítés… és egyik se a élmenőknél landolt! 32 doku került elő az év során, ezekben nincsenek a más kategóriában (operatőr, vágó, effekt, zene, dal) előkerült címek, így a Kedves kém se, ami az Oscarra győzelem nélkül, de 1 zenei elismeréssel érkezik. A Kollektíva nem gyűjtött semmit az előző írás óta (sőt, a Dick Johnson halálai vissza is előzte, bár az nem rivális), a Time igen (19-11 az arányuk, 19-13 idegennyelvű babérokkal együtt), viszont ami az utóbbi hetekben eléggé megerősödött, az a Tanítom, a polip. Korábban is volt 1 zenei és 1 doku díja, na utóbbiból gyűjtött még 3-at, amiben ott a producerek kiemelése és a BAFTA is. A Több, mint tábor nem lett még említve az est résztvevői közül, 3-ig jutott (1 szakmaival). A matek a Time-nak, a jelölések, a téma erőssége és a szakma a Kollektívának kedvez, a jelenlegi lendület és a Netflix hype viszont a Polipot teszi favorittá. De nem tutivá!

Kollektíva – kritika

Nemzetközi film

Csak ismételni tudom magam: szoros versenyfutástól fosztott meg minket az Akadémia az idegennyelvűről a nemzetközivé válás miatt, amiből így Globe ide, vagy oda, amerikai produkcióként kivált a Minari. Ezzel 19 díj esett ki és a Még egy kört mindenkinek a maga 24-ével (Európai Filmdíjjal és BAFTÁ-val) toronymagasan kiemelkedik. A nyelvi kritériumoknak az angol használata ellenére is megfelelt volna a Minari. A nomináltak közül a Kollektíva maradt 2. a maga két sikerével, a BAFTÁ-n 2 jelölést elért bosnyák Quo Vadis, Aida? vitte a Spiritet, a többieknek azóta sincs kategóriagyőzelmük, de a The Man Who Sold His Skinnek termett egy legjobb filmje, a Better Days-nek meg egy Oscar szempontból lényegtelen sikere. 27 alkotás került elő diadalmasan (magyar nem), a Kollektíván kívül is akadt 1 doku, a Kinek a háza? pedig brit debütánsként ért a csúcsra a BAFTÁ-n.

Még egy kört mindenkinek – kritika

Animációsfilm

Tudjuk, hogy mi lesz ennek a kimenetele. A korábbi állás óta csak ketten szereztek elismerést, így további jelöltjeink a 2-1-0 aránnyal maradtak (Előre, Lunaria, Shaun sorrendben, az Aardman bárányának még a tavalyi szezonban volt díja). Viszont bár a számok nagyon lesújtóak, ki kell emelni, hogy a Wolfwalkers tényleg milyen jól helytállt. A BAFTA elbukása az egyetlen negatív, az animációs Oscarként aposztrofált Annie-díjakat a legszorosabb, eldöntött állással fejezték be (7-5 lett a Lelki ismereteknek), 26 győzelme pedig 10 kategóriában éllovasnak, 9-ben üldözőnek tenné a kelta népmesét és abból a 9-ből 8-nál szorosabb eredménnyel a vezetőhöz képest. De tény, hogy 26-nál minden korábban vizsgált évben nagyobb szám kellett a kategóriavezetéshez, a Lelki ismertek pedig végigtarolta a szakmai átadók animációs részlegeit, és két erősségével az összlistán is stabil 2. maradt, amint felért oda, erre műfajtársai se voltak képesek, bár ez egy adott év szorosságától függ inkább, mintsem xy rajzfilm minőségétől. A Pixar zsebében 3 szakmai díj (a 4. a 3D-sekkel elmaradt), a Globe és a BAFTA, összesen pedig 57… szóval itt nincs kérdés.

Lelki ismeretek – kritika

Adaptált és eredeti forgatókönyv

Mindkét írói kategóriát úgy hagytuk ott, hogy a BAFTA és a nagyobb szakmai díj bizony sokat változtathat a dolgokon. Az adaptációknál aztán jött a kazah sokk és a Borat 9 fős csapata elhappolta a szakmát, természetesen ez az egyetlen díja a brigádnak. Miután a kisebbik szakmai siker már megvolt a Nomádok földjének és Cholé Zhaónak, ez csak megerősítette vezetését, ám lendület vesztett feltörekvő kihívóival szemben, ami nem is annyira a matekban érződött, hanem Florian Zeller és Christopher Hampton (Az apa) BAFTA győzelmével. A másik kihívó a Lelki ismeretek társrendezőjeként nem, de az Egy éj Miamiban darabjának színpadról filmmé adaptálásáért már nominált Kemp Powers, aki kéz a kézben követte Zellerék számát (7-7-tel zártak), csupán kiemelt elismerést nem gyűjtött. A Fehér tigris azóta se mozdult el 0-áról, ez az egyetlen nagyjátékfilm a gálán, ami bármiféle győzelem nélkül, mindössze a főszereplő BAFTA jelenésével érkezett meg. Az esélyes tehát továbbra is Zhao (27-tel), de azért az Alzheimer még beleszólhat a nomáddéletbe.

Az apa – kritika

Az eredeti könyveknél viszont tisztult a kép. Bár a Judas (1) és a Metál (0) le vannak maradva, az éltrió fenntartotta az izgalmakat. Egy gyors megjegyzés még, a Lelki ismertek papírformaként behúzta az Annie írói részét, bár Powers jobban örült volna egy dupla szereplésnek az Oscaron és új névként Spike Lee-ék (Az 5 bajtárs) is feliratkoztak ide, mint győztesek. Szóval a kisebb szakmai és a Globe ugye Aaron Sorkinnál landolt a Chicagó-i 7-ekért, de összszámra a 11 győzelmével csak 3., a Minari éppen előzi 12-vel. A nagy kérdés itt az volt: kié lesz a BAFTA és a szervezeti gratuláció? Nos, mindkettő Emerald Fennellt illette az Ígéretes fiatal nőért, aki így szépen megerősödött (Sorkinnak hiányzik a rendezői jelölés, bár nem is volt papírforma oda), meg elég ígéretes az a 32 győzelem is a neve mellett. Az Akadémia mostanság szereti szétszórni a szobrokat, Sorkin bízhat abban, hogy a színésznőket letarolja két riválisa… bár a Chicagó-i 7-ek meg a vágásnál is várományos.

A chicagói 7-ek tárgyalása – kritika

Férfi mellékszereplő

Anno még csak növekedett, mára jócskán túl is nőtt Daniel Kaluuya (Judas & the Black Messiah) Paul Racin (A metál csendje), hisz előbbi 26-ig menetelt el győzelmei számában, míg utóbbi csak kétszer (1 a Spirit) gyarapította azt 21-ig jutva. Lényegében rajtuk kívül érdemi győztes nem volt más az elmúlt hetekben, így Leslie Odom Jr. (9) és Sacha Baron Cohen (8) maradtak a helyükön, Lakeith Stanfield pedig 1 szeletet se lopott el házon belül Kaluuyától. Azért új név is iratkozott föl a győztesek közé, Pedro Pascal népszerű évét egy Wonder Woman 1984-es említéssel zárta: számító kategóriákban ezen kívül még 1 zenei díja van a mozinak, de Hans Zimmer egy megszokottabb díjszezoni látvány. Kaluuya a színészek céhénél és a BAFTÁ-n is nyert (sőt, már hangja is volt egyből), szóval ez lefutottnak tűnik.

Júdás és a Fekete Messiás – kritika

Női mellékszereplő

Az „epizodista” nőket négyes kérdőjellel zártuk, ez mára leszűkült… másfélre. Olivia Colman már nem gyűjtött több elismerést az 1 meglévőjéhez, ugyanez elmondható Amanda Seyfriedről (5) és Glenn Close-ról (2), sőt 21-nél még Maria Bakalova is megtorpant és csak 1 rendeset + 3 év felfedezettjét szedett össze mostanság. Pascalhoz hasonló új szereplő nem érkezett a szezon összképébe. Az elmúlt pár hét gyakorlatilag végig Youn Yuh-jungról és a Minariról szólt.

Minari – kritika

Bár már korábban is ő vezetett, még mindig felmerül a kérdés: akarnak-e Close életműve helyett újfent Dél-Koreának kedvezni? A szakma és a BAFTA akart (ott nagyon aranyos volt a videóreakciója), de az Oscaron néha más tényező is közrejátszik ugye. Bár két éve mikor Globe-bal a zsebében jött Close, akkor is a matek és a fenti két szempont nyert, pedig nagyobb is volt a hype körülötte a Férfi mögött idején, mint a Vidéki balladával most. Negatív rekorderré válna a színművészek között (Peter O’Toole-lal megosztva 8-ból 0-ként), de az sokat elmond, hogy a kategória eleje a 30-20 kezdésű arányból lett 41-21.

Színész

A főszereplői bagázsokból egyértelműen a férfiaké a lefutottabb. Új jövevényünk itt se volt már, ahogy Gary Oldman is megállt a szép ovális 0-án, de Delroy Lindo még aratott két kései, 14-15. diadalt, az élen álló trió meg szépen haladt mind. A legnagyobb „javulást” Anthony Hopkins (Az apa) mutatta, 4-ről 8-ra duplázta ilyen rövid időn belül díjait. Ő maga annyira esélytelennek tartotta magát mindenhol, hogy még a BAFTA alatt is inkább festegetett, a lehetetlen esetre meg előre megírt egy beszédet. A lehetetlen esetet Florian Zeller olvasta fel, Hopkins-t pedig csak a levezetőműsorban érték el egy többperces, bővebb interjúra, mert győztesként még a festményét is megmutatta. Riz Ahmed (A metál csendje) is gyűjtögetett még pár sikerélményt (a legfontosabb a Spiritl), de a Chadwick Boseman mánia a briteket és a függetleneket leszámítva nem csitult, így a Ma Raineyért végül 33 (szakmával együtt), a bajtársak egyötödeként pedig 5 listán szerepelt nyertesként. Az előző latolgatásnál 24-21-es arányban volt az eleje, ez végül 33-25-re nyílt.

Színésznő

Ha valami végképp izgalmassá vált, az a színésznők versenye, lényegében a mellékszereplők helyébe léptek nyitottság terén. 100%-osan egyedül Vanessa Kirby zárható csak ki jelenleg, de még gyorsan beszúrom, hogy Anya Taylor-Joy felkapottságával Emmaként elért egy kiemelést, mint jelentős új győztes a szezon listáján. Különösebb körítés nélkül a tények puszta felsorolásával lehet talán a legjobban átadni, miért van valamennyi esélye még a mezőny 80%-ának. Szóval: Andra Day (The United States vs. Billie Holiday) – 2 díj, köztük a Golden Globe; Viola Davis (Ma Rainey) – 7 díj, köztük a színészek szakszervezetéé; Frances McDormand (A nomádok földje) – 26 díj, köztük a BAFTA; Carey Mulligan (Ígéretes fiatal nő) – 35 díj, köztük a Spirit és a Critics Choice (de a BAFTÁ-ra nem volt nominálható).

Pieces of a Woman – kritika

Na már most Dayt kihúzhatjuk, a Globe óta nem sok vizet zavart. Sokáig vezette McDormand a mezőnyt, de Mulligan pont az előző írás pillanatában egyenlítette ki 25-25-nél. Ebből látszik, hogy míg Carey azóta még 10-et bezsebelt, addig Frances „csak” a BAFTÁ-t, ahol a többiek viszont nem voltak a mezőnyben ilyen-olyan okokból… na meg neki van már 2 Oscarja. Mulligan befutó lehetne így, ám hiába a nagy számok, igazán kiemelt díja nincs, az általános szeretet nőhet túl a szervezeti meglepetésként megélt Davis győzelmen. Magyarán: Kirby sokkoló, Day meglepetés volna, a másik 3 esélyes mellé viszont mind van legalább egy olyan erős érv, ami miatt egyáltalán nem kizárhatóak. Nem merem %-osítani a dolgot, de egy picit akkor is Mulligan befutása van a levegőben. De fogadni már nem fogadnék rá…

Ígéretes fiatal nő – kritika

Rendező

Na hát amennyire sok időt igényelt a legizgalmasabb kategória, jöjjön a legzártabb. Itt ugyanis elképesztő fölény alakult ki, olyan, amit még a nagyon domináns animációk és a Roma SE (szóval semmi nem) produkált az elmúlt 7 évben, mióta csinálom a táblázatokat. Chloé Zhao a Nomádok földjével ugyanis itt átlépte a 60(!)-as határt, egész pontosan 62-ig menetelt. Mögötte a 2. változatlanul Regina King (Egy éj Miamiban) maradt, aki még így is növelte számát 5-re, de ugye nincs az Oscar ötösben. Közülük Emerald Fennell a 2., aki 17 elsőfilmes sikere mellé rendes rendezőit csak 1-et gyűjtött, de az már rég megvan neki. Lee Isaac Chung az, aki elmozdult a 0-árol, így lényegében a teljes csapatnak 1-1 rendezői hurrá csak jutott innen-onnan, hisz David Fincher és Thomas Vinterberg is részesült ennyiben. A Spiriten elsőfilmesként azért Darius Marder (A metál csendje) örülhetett, de az ottani rendes kategóriát a BAFTÁ-val és a szakmával együtt természetesen Zhao húzta be. Ha kivesszük a Kis fejsze anomáliát, akkor: Zhao 62-21 mezőny (13 alkotást véve), 62-4 jelöltek.

Legjobb film

A fődíj kapcsán a legfurább esettel kell kezdeni, amit érintőlegesen már az érdekességek elején is említettem: az egyik feketeközpontú díjazásnál (nem ott, ahol Rév Marci is előkerült) ezt a kategóriát a Bad Boys 3 legjobbnak szavazásával zárták. Ami még szebb, hogy ezzel itt duplázott (a másik ilyen díja sokkal érthetőbb közegből való), így pedig esti jelöltjeinkből döntetlenre áll a Mankkel, a Judassal, és a fontosabbak közül az Egy éjjel, ami teljesen új szereplője a legnagyobbaknak, pár hete ilyen sikere még nem volt. A másik ideérő újonc a Greyhound csatahajó, Oscar nomináltjaink közt pedig a sereghajtók a Metál csendje (1) és az Apa (0). A többi kategóriát is véve a mezőnyből még hárman (USA vs Billie Holiday – 1, Ma Rainey + Az 5 bajtárs – 3-3) értek itt-ott a többiek felé, szóval változatlanul csak a Blues nagyasszonya az egyértelmű hiányzó a 9-10. lehetséges helyén a kategóriának.

Egy éj Miamiban – kritika

Az élmezőny mögött közvetlenül ott van a First Cow (4), ami a Láthatatlan ember mellett a másik legnagyobb mellőzöttje a Globe-BAFTA-Oscar hármasnak, holott a szezon során ezek 15 és 20 babért arattak elszórva a számító kategóriákban (még 2 alkotás van 10 fölött, ezt lásd lent). A Chicagó-i 7-ek 6 filmes kiemelésig jutott, 2 fontos szakmai díjat is behúzva (casting szervezet, színészek céhének szereposztási kategóriája), de nagyon hasonló tematikában. Ez viszont pont elég neki ahhoz, hogy esélyesebb legyen a matematikailag előtte álló Minarival szemben, ami ebben a kategóriában 7 sikerig jutott, de idegennyelvűként hoz még magával 19-et, amivel persze magasan meg is előzné a 13 elsőséget elért Ígéretes fiatal nőt, ami a BAFTÁ-n szerzett brit díjával többre mehet, mint a Minari a Globe-jával. 6+7+13, az 26, ha még a Minari hozottjait is vesszük, akkor az 45 siker e 3 filmnek. Nos, a Nomádok földje 47-ig jutott, mindezt a produceri szervezettel és a BAFTA fődíjjal erősítve, szóval túl nagy kérdés itt sincs. Viszont mivel itt mindenki szavaz és picit más a rendszere, mind a Chicagó-i 7-ek, mind a Minari, mind az Ígéretes fiatal nő kb. egyforma eséllyel okozhat meglepit, bár ezek pont egymástól is rabolhatják a szavazatokat és így egy jó átlag is elég a Nomádoknak. Szigorúan a szakmában aratatott matekot véve az amerikai sajtó Sorkin filmjét várja meglepetéshozónak, ami ebben a formában igaz is, de az összkép nem zárja ki a többieket se.

A nomádok földje – kritika

A szezon összegzése

És akkor így a végére a két szokásos táblázat, ezúttal teljes valójukban. A Nomádok földje dominanciája csak még durvább lett és a szakmai tarolás miatt a Lelki ismeretek is átlépte a 100 Oscar kategóriás győzelmet, jócskán lehagyva az addig igen szoros állásukat a Minarival. A 200-as határ átlépése új dominanciarekord a táblázatok készítése óta, még a Roma se érte el (196-ig jutott), de ott a Kedvenc jobban követte a maga 136-jával (és a Beale utca is közel volt a 100-hoz). A „díj” az összes megszerzettjét jelenti az adott filmnek, a # pedig az Oscar kategóriákban elértjeit. Míg majdnem az összes többi jelentős alkotásnál ezek viszonylag nagy szórással vannak, addig a Nomádok ebben is kimagaslóan végzett. (Kattintásra mind megnő picit!)

21filmlista 1 21filmlista 2 21filmlista 3 21filmlista 4 21filmlista 5 21filmlista 6

A két rövid animációt nem számítva 231 filmcím került elő a szezon során, 10 Oscar-BAFTA-Globe jelölt 0-ázott (2-nek ugye tavalyról voltak díjai), míg Oscar kategóriás győzelem 146 alkotásnak jutott. Azon kívül, hogy a Hamilton a szakszervezetek TV filmes részlegét szépen uralta és a Ragadozó madarak is hirtelen népszerű lett még, más kiolvasható érdekesség nincs az előző cikkben itt taglaltak óta. A lista két dologra jó: látni a szezon trendjeit… és a mellőzött/alulértékelt mozik megtalálására.

Az Oscarra számító matek lebontása meg itt van 3 részbe vágva, első sorban a doksik listája miatt kinyújtva. A dőlt betűsek nem indulnak ma, a + a szakmai díjat jelöli.

21kategoriak 1 21kategoriak 2 21kategoriak 3

A Moziverzum 23:45-kor kezdi a közvetítését a felvezetőműsorral az Oscarról, idén a vörös szőnyeg is különlegesebb lesz, mert a betétdalok már ott felcsendülnek. Természetesen a Facebookon szokás szerint lesz szöveges virrasztás mifelénk is, de érdemben csak a tényleges gála kezdete körül indítva azt.

Ti kinek szurkoltok és hány filmet láttatok a mezőnyből?

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk A hét röhögései (381.)
Következő cikk Anthony Hopkins szolgáltatta a meglepetés csattanót a 93. Oscaron