15 “megfejthetetlen” és mindenkit foglalkoztató mozis rejtély


A legtöbb rejtélyes elemet tartalmazó filmben a titok mögött meghúzódó igazság kiderül, mielőtt az utolsó filmkockák leperegnek. De ez nem mindig van így, sőt, minden idők legnagyobb mozijai közül jó néhány végződik feloldatlan, szándékosan válasz nélkül hagyott kérdésekkel.

Bár a filmben a kétértelműség jó dolog is lehet – hiszen arra készteti közönségét, hogy együtt gondolkodjon a történettel, aktívan vegyen részt benne – legtöbbször mégis őrjítő jelenség.

Végtére is, a kíváncsiság az emberi természetnek igen nagy hányadát teszi ki: kétségbeesetten kutatjuk a válaszokat ezekre a filmes rejtélyekre csakúgy, mint a bűvésztrükkökre. Mégis, ahogy a bűvésztrükköknél is, ha valaha fel is tárhatnánk az ilyen rejtvények megoldókulcsát, valahol legbelül tudjuk, hogy csalódni fogunk – mert nem minden titoknak tesz jót, ha megfejtik. Mégis mindannyian próbálkozunk vele, hiszen a nyomozási folyamat vitathatatlanul szórakoztató.

Következzen tehát 15 filmes rejtély, mely mind megoldásra vár.

15: Ponyvaregény – A táska

A Ponyvaregény bőröndjének ismeretlen tartalma valamiféle paradoxon, mivel maga is egy rejtély megoldását segíti, a tartalom mibenlétét viszont nem lehetett kitalálni. Quentin Tarantino rendezőnek nem nagyon járt semmi konkrét a fejében, mindössze annyi volt a szándéka, hogy bármi is van a táskában, az egyfajta „MacGuffinként” (a szakmában azt a forgatókönyv-elemet nevezik így, ami a történet generátora, mozgatórugója, tehát például amit a rosszfiúk meg akarnak szerezni, illetve, amit a jófiúnak kell visszahozni – a ford.) működjön, amely továbbviszi a cselekményt.

A lényeg az, hogy az aktatáska tartalma elég értékes ahhoz, hogy cselekvésre motiválja a karaktereket – beszédes, hogy eredetileg gyémántokat rejtett. Ezt azonban később túl közhelyesnek tartották, ezért egy ismeretlen tartalomra cserélték, így a közönség tagjai egy általuk nagy becsben tartott dolgot képzelhetnek a helyébe.

Ez mondjuk nem tartotta vissza a rajongókat attól, hogy egyre bonyolultabb elméleteket gyártsanak a táskában található tárgyakról – egy népszerű érvelés a fényes anyagot Marcellus Wallace gengszter lelkével azonosítja –, amelyek, noha technikailag nem igazak, mégis érvényesek.

14: Szárnyas Fejvadász – Deckard replikáns?

Igen, Ridley Scott továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Rick Deckard egykori nyomozó valójában egy replikáns volt a Blade Runnerben – de a film végének nyitottsága még mindig életben tartja ezt a vitát!

Rengeteg bizonyíték támasztja alá Scott álláspontját, mely szerint Deckard egy szintetikus életforma – nem utolsósorban a visszatérő egyszarvú-álma, amely erőteljesen sugallja, hogy az egy neurális implantátum. Hasonlóképpen van néhány figyelemre méltó ellenérv is, például a Deckardot játszó Harrison Fordé, aki azt állítja, hogy ő emberi karaktert formált meg.

Mint az ezen a listán szereplő rejtélyek nagy részénél, itt is a kérdés sokkal többet jelent a válasznál: valószínűleg ezért kerülte el tapintatosan Denis Villeneuve a Szárnyas fejvadász 2049-ben a kérdés explicit megvitatását.

Tényleg az egész azon múlik, hogy valaki Scott vagy Ford oldalán foglal állást – bár érdemes megjegyezni, hogy Philip K. Dick eredeti regényében Rick egyértelműen ember volt.
Amúgy meg a Szárnyas fejvadászban pontosan ismertetik mely modell, hány éves élettartammal rendelkezik és tudjuk azt is mikor játszódnak a filmek. Kettő közti matek kiadja a választ.

13: Eredet – Cobb ébren van, vagy álmodik?

Christopher Nolan Eredet című filmje kapcsán a messze legnépszerűbb beszédtéma annak megoldatlan befejezése. Itt azt látjuk, hogy az álomtolvaj Cobb újra találkozik gyermekeivel, míg Mol toteme – a tárgy, melyet arra használnak, hogy megállapítsák, ébren vannak vagy sem – folyamatosan pörög. Mielőtt tanúi lennénk, hogy a pörgettyű eldől, avagy a végtelenségig forog (azt jelezve ezzel, hogy a fickó álmodik), a képernyő feketére vált, így a néző csak találgathat.

Azóta Nolan elárulta az Eredet végének a megoldását és nem a totem az. Álomjelenetben ugyanis egyszer sem szerepel Michael Caine karaktere, látjuk a vásznon, akkor hőseink ébren vannak, ha pedig nincs ott, akkor alszanak. Az utolsó jelenetben pedig megjelenik. Vagyis Cobb visszatér és tényleg találkozik a gyerekeivel. Happy end. Bár azt hiszem ez a megoldás se fogja megnyugtatni teljesen a film rajongóinak háborgó lelkét.

12: Számkivetett – A Fedex-csomag

A Számkivetettben Chuck Noland rendezőmérnököt egy elhagyatott szigeten találjuk. Egyedül magára utalva Noland olyan túlélő képességeket fejleszt ki, melyekre Bear Grylls is büszke lehetne, bár A túlélés törvényei sztárja kétségbe vonhatná Chuck megbízhatóságát a vele együtt partra mosódott FedEx doboz tartalmával kapcsolatban.

Előre nem tervezett „nyaralása” idején Noland egymás után nyitja ki ezeket a csomagokat, egy kivétellel. Ezt az egyet bontatlanul tartja, mintegy szimbolikus ígéretet téve magának, hogy egyszer hazatér, és személyesen átadja azt a címzettnek. Meg kell hagyni, Noland végül is teljesíti ezt az ígéretet, ugyanakkor soha nem látjuk a dobozt nyitott állapotban, így ez egy újabb „titokzatos láda”-tétel ezen a listán.

11: Elveszett jelentés – A suttogás

Kissé ironikusan, hogy egy olyan filmben, mint az Elveszett jelentés, mely nagyrészt sziporkázó párbeszédeivel aratott közönségsikert, a legnagyobb rejtély azokat a mondatokat övezi, melyeket nem hallhatunk.

Amikor a jobb napokat látott Bob Harris filmsztár Tokió utcáin szívhez szólóan búcsúzik a főiskolás Charlotte-tól, néhány mondatot a fülébe súg. Sophia Coppola rendező szándékosan hagyta a közönség számára lefülelhetetlenül a párbeszédnek ezt a részét – ez viszont nem tartotta vissza a rajongókat attól, hogy megpróbálják kisakkozni, mi hangzott el.

Valóban, egy gyors online keresés kidobja azokat a videókat, ahol szerkesztőszoftvert használtak, hogy fölerősítsék Bob hangját, hogy felfedjék Charlotte-nak szánt üzenetét. Azonban tekintettel a rettenetes hangminőségre, és arra, hogy a párbeszédet nem írták le, sosem lehetünk 100% -ban biztosak abban, hogy pontosan mi hangzott el. Még akkor is, ha tudnánk, valljuk be, ez a jelenet egy jó emlékeztető arra, hogy néhány dolgot jobb a képzelőerőre bízni.

10: A sötét lovag – A Joker sebhelye

Heath Ledger Oscar-díjas alakítását A sötét lovag című film Jokereként méltán tekintik a filmtörténelem egyik legjelentősebb gazember-szerepének. Bár ez nagyrészt Ledger fantasztikus színészi készségeinek köszönhető, némi érdemet azért Christopher Nolan rendezőnek és társszerzőjének, Jonathan nevű testvérének is lehet tulajdonítani.

Annak érdekében, hogy valódban vérfagyasztó gonoszt szállítson, Nolanék úgy döntöttek, hogy nem adnak konkrét eredetsztorit a bűn bohóchercegének. Ehelyett a Batman: Gyilkos tréfa képregényre tekintettel az ő Jokerük inkább a többféle elképzelés közti választás lehetőségét preferálja a háttértörténetet illetően, két egymásnak ellentmondó verziót villantva fel arról, hogyan szerezte az ismertetőjegyként szolgáló arci hegeket.

Soha nem tudjuk meg, hogy bármelyik sztorija igaz-e, mivel A Sötét Lovagban a végső csatában félbeszakították, de a Jokert ismerve, nem fogadnánk rá nagy tételben.

9: Az ember gyermeke – A meddőség oka

Alfonso Cuarón nagyszabású képernyőadaptációja P.D. James Children of Men című regénye alapján készült, melyben az emberiség kénytelen szembesülni saját kipusztulásával 20 évnyi világszerte terjedő meddőség után. Bár felcsillan a remény a menekült Kee várandósságával, soha nem derül ki számunkra  pontosan, hogy fajunk miként keveredett ebbe a szörnyű helyzetbe.

Kétségtelen, hogy a filmben találhatók szórványos utalások: az isteni ítéletektől a környezeti katasztrófáig minden lehetséges ok előkerül, mint az emberiség szenvedésének előidézője. Cuarón – aki bevallottan idegenkedik az expozíció-vezette történetalkotástól – szándékosan hagyja közönségét sötétben tapogatózni mind a filmjében, mind az azt követően megjelent interjúiban.

Mivel a forrásdokumentum sem segít tisztán látni, nehéz lesz valaha is lezárni ezt az ügyet – bár ha arra gondolunk, hogy James keresztény példabeszédként írta a könyvet, legalábbis feltételezni lehet, hogy mik voltak az eredeti szándékai.

8: Ragyogás – Jack sorsa

A Ragyogás vitathatatlan mércéje a homályos cselekményformálásnak. Stanley Kubrick műve, mely hidegrázósan ábrázolja Jack Torrance lassú leereszkedését az őrületbe, számos megmagyarázhatatlan eseményt tartalmaz a 146 perces játékidő alatt.

Vegyük például a film végső jelenetét, melyben egy az 1920-as években az Outlook Hotelről készített fotó látható – Jackkel középen, elöl. Ezzel mi a helyzet? Az egyik népszerű elmélet az, hogy a kísértetjárta ház „magába szívta” Jacket, miután meghalt. Egy másik verzió azt sugallja, hogy a modern Jack egy korábbi szállodai alkalmazott reinkarnációja.

Függetlenül attól, hogy mit hiszünk, soha nem fogjuk tudni, Kubrick itt mire utalhatott – a rendező inkább a közönségre hagyta a találgatásokat. És bár a fénykép nem szerepel Stephen King eredeti regényében – mégis a hideg futkos a hátunkon, ha rágondolunk.

7: A tégla – Ki az apa?

Martin Scorsese bűnözőfilmje, A tégla a Billy Costigan beépített rendőr és a massachusettsi állami rendőrségbe beszivárgó ír alvilági arc, Collin Sullivan macska-egér játékát mutatja be. Ahogy egy ilyen sötét alaphelyzettől várni lehet, a dolgok meglehetősen összekuszálódnak – különösen akkor, amikor Costigan lefekszik Sullivan barátnőjével, Madolinnal.

Amikor Madolyn teherbe esik, nem világos, ki a baba apja, Costigan vagy Sullivan. A film határozottan azt sugallja, hogy Sullivan nem teljesített valami fényesen a hálószobában, míg a Costigan és Maddie találkáit szemlélve biztosak lehetünk abban, hogy ők ketten nem küzdöttek hasonló hiányosságokkal.

Mégis, Madolyn elég magabiztosnak érzi magát, hogy elmondja terhességét Sullivannek anélkül, hogy gyanakvást ébresztene benne afelől, hogy van legalább egy külső tényező megkérdőjelezhetné, hogy ő az apa.

6: Kill Bill – Budd és Bill viszálya

Újabb Tarantino-film, újabb megoldatlan rejtély! A Kill Bill 2-ben megtudjuk, hogy Bill és öccse, Budd valami múltbéli sérelem miatt távolodott el egymástól. Hogy pontosan mi okozta a testvérek közötti konfliktust, nem tudjuk, viszont ez elég volt ahhoz, hogy Budd örökre hátat fordítson a Halálos Viperák bérgyilkos csapatnak.

A feszültség itt Budd bűntudatából is fakadhat, amiért ő is részt vett a menyasszony és gyermeke meggyilkolásában. Budd nyilvánvalóan szenved tettei kísértéseitől az ő cselekedeteit – például hogy szabadon elismerte, hogy a menyasszony megérdemelte a sorsát – és indokolt azt feltételezni, hogy a bátyját hibáztatja azért, hogy balul sültek el a dolgok. Ugyanakkor az is simán megeshet, hogy acsarkodásuk valami ettől teljesen független dologból ered, szóval ha csak Tarantino úgy nem dönt, hogy lerántja erről a leplet, soha nem fogjuk tudni, miért fújnak egymásra a srácok.

5: Az út – Az apokalipszis

Ha van valami, amiből a mozi világában nincs hiány, az a poszt-apokaliptikus jövőkép – de kevés borzasztóbbat találunk John Hillcoat Az út című alkotásánál.

A Cormac McCarthy Pulitzer-díjas regénye alapján készült film egy meg nem nevezett apának és fiának a túlélésért folytatott erőfeszítéseit követi egy olyan világban, melyet egy meghatározatlan katasztrófa rendezett át. Hillcoat hű marad az eredeti szöveghez, és nem osztja meg a közönséggel a katasztrofális pusztulás pontos mikéntjét.

Előállhatunk különböző elméletekkel a tanulmányaink alapján – például a hamuval borított táj és az állatvilág pusztulása együttvéve egy nukleáris holokausztot, egy meteorzáport vagy akár egy hatalmas vulkánkitörést is jelezhet. De ha túlságosan beszippant minket a „Mi okozta Az út-ban a katasztrófát?”-kérdés, elterelődik a figyelem az igazán fontos kérdésről: „Mi lesz ezután?”

4: A dolog – Ki a dolog?

John Carpenter 80-as évekbeli kultikussá vált filmjében a „dolog” egy olyan parazita, idegen lény, amely birtokba veszi és imitálja emberi áldozatát. Nem meglepő, hogy amikor egy ilyen életforma elszabadul egy szűk antarktiszi kutatóbázison, akkor a paranoia bomlasztó légköre villámgyorsan elharapódzik.

Miután a bázis lakói elhulltak, mint a legyek – vagy a dolog, vagy a saját őrületbe kergetett kollégáik áldozatai lesznek – csak a pilóta, MacReady és a műszerész Childs maradnak talpon. A szörny látszólag elpusztult, úgyhogy úgy tűnik, a páros megpihenhet. Vagy mégsem?

Mint kiderül, nem igazán. Lássuk be, van esély arra, hogy akár MacReady, akár Childs még mindig a dolog gazdateste: bizonyítani pedig semmit sem tudnak sem ők, sem mi. Úgy tűnik, mindkét férfi elfogadja sorsa reménytelenségét, csendben megosztozva egy sörön, felkészülve a lassú fagyhalálra!

3: Volt egyszer egy Amerika…  – Mi van a ’60-as évek jeleneteivel?

A Volt egyszer egy Amerika… olyan film, mely telis-tele van nehéz kérdésekkel – még az utolsó képkocka is egy fejvakarásra és szemöldökráncolásra késztető talány.

Ebben a záró pillanatban Noodles, a gengszter, miután szippant egy slukkot, egyenesen a kamerába pillant homályos tekintettel, miközben az arca széles mosolyra húzódik. Ez első ránézésre nagyon ártalmatlan – csak egy beszívott fickónak tűnik – , sokan ez alapján mégis úgy vélik, hogy ez az egész egy flashback a megelőző, az 1968-ban játszódó jelenet előtti időkből. Ez érvényessé tenné azt a nagyon is elképzelhető forgatókönyvet, hogy a film egész 60-as években játszódó része gyakorlatilag soha nem történt meg, csupán egy ópiummal táplált hallucináció szüleménye. Nehéz megmondani, de épp ez benne az őrülten briliáns!

2: Hollywoodi lidércnyomás – A doboz

Egy másik olyan eset, amikor a közönség elől elhallgatják egy láthatatlan tárgy valódi természetét, a Barton Fink / Hollywoodi lidércnyomás szürreális drámájának zárójelenete, melyben a címszereplő a tengerparton ül egy titokzatos dobozzal. Amikor megkérdezik tőle, mi van a dobozban, Fink azt feleli, hogy nemcsak hogy ezt nem tudja, de arról sincs fogalma, kié a láda.

A film kedvelőinek egyik legelterjedtebb elmélete szerint a doboz Fink meggyilkolt szeretője, Audrey fejét rejti. Ebben van némi ráció, tekintve, hogy a fickó, aki átadta neki a dobozt, Meadows, a sorozatgyilkos volt, aki előszeretettel büntette meg áldozatait.

Mások egy kevésbé irodalmi, de szimbolikusabb értelmezést támogatnak, és azt állítják, hogy a doboz a sikertelen drámaíró kreatív képességeinek metaforikus megtestesülése.

1: Dollár-trilógia – Mi az ember neve?

Piszkos Harryn kívül Clint Eastwoodnak talán legismertebb szerepe a név nélküli férfi, a vadnyugati fejvadász és mesterlövész alakja a Dollár-trilógiában. Mindhárom film általában nyíltságra törekszik, egyetlen kulcskivétellel: ahogy a megjelölés is sugallja, soha nem tudjuk meg a név nélküli ember nevét.

Persze, becenevek lépten-nyomon felbukkannak – Joe az Egy maréknyi dollárért című filmben, Manco a Pár dollárral többértben, és a „Blondie” (vagyis: Jó) a Jó, a rossz és a csúfban – de ezek aligha visznek közelebb a megoldáshoz.

Mivel Leone régen elhunyt, Eastwood pedig annyira szűkszavú, mint általában, úgy tűnik, semmi esély rá, hogy valaha is választ kapjunk erre a kérdésre – a férfi eredeti nevének felfedése viszont magától értetődően lerombolná a rejtélyes figura alakját övező legendát.

Forrás: screenrant.com

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk A Titanic olcsó verziója James Cameront is mosolyra fakasztja
Következő cikk 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz