Fűrész gyorstalpaló és egyéb érdekességek


Pár napon belül érkezik James Wan és Leigh Whannell sikersztorijának nyolcadik felvonása. Ennek alkalmából készítettünk egy összefoglalót az előző részekről, történetükről és hátterükről. Megpróbáljuk összegezni, hogy miért kell még egy újabb rész nekünk, illetve a filmek végén felsorolunk pár érdekességet, hátha tudunk újat mondani.

Fűrész (SAW, rendezö: James Wan, szereplők: Cary Elwes, Leigh Whannell, Danny Glover, Ken Leung, Tobin Bell, amerikai horror, 103 perc, 2004)

Sztori:
Két férfi ébred egy elhagyatott gyárépület piszkos zuhanyzójában, lábukon bilincs, közöttük egy hulla hever. Nem ismerik egymást, mégis egymásra vannak utalva a kiszabadulásuk érdekében. Időközben egy Kirakós (angolul Jigsaw) nevű gyilkos bukkan fel, aki apró hangrögzítős kazettákon keresztül üzenget, és akinek áldozatai mozaikdarabkaszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Jigsaw nem más, mint John Kramer, akinek rákbetegségét maga Dr. Gordon, az egyik fogvatartott férfi közli a kórházi ágyán. Gordon titokban csalja a feleségét, ezért Kramer meg szeretné büntetni, és felbérli az orvos egyik munkatársát, Zep-et, hogy segítse őt a terve végrehajtásában. Zep felbérel egy fotóst, Adam-et, hogy készítsen képeket Gordon hűtlenségéről. Mikor a feladat teljesül, Jigsaw elrabolja őket, majd bezárja a fotóst és a dokit a zuhanyzóba, és egy puzzle-szerű játékot kezd el velük játszani túlélésük fejében. Motivációként Zep-pel elraboltatja Gordon családját, őket felhasználva irányítja a férfit döntései meghozatalában. Közben egy nyomozópáros ered Jigsaw nyomába, akik az egyes áldozatok hátterét megvizsgálva rájönnek, hogy mindannyian Kramerhez köthetőek valamilyen formában, annak életében kisebb-nagyobb jelentőséggel bírnak. A két nyomozó idővel megtalálja Jigsaw rejtekhelyét, ám magára a Kirakósra nem bukkannak rá.

Direkt nem lövöm le a végkifejletet, mert aki esetleg még nem látta, mindenképp nézze meg, hatalmas fordulat van a film végén, ami az amúgy is zseniális sztorivonalon még csavarint egyet, és ezzel a húzásával sikerült beírnia magát a klasszikus horrorfilmek Pantheonjába. James Wan és Leigh Whannell (aki Adam-et alakítja) húszperces kisfilmjük sikere után készíthették el annak teljes játékidős változatát (erről ebben a cikkben olvashattok pár részletet), mely azonnal ismertté tette a rendezőpárost, emellett Jigsaw karakterét, illetve az ő általa használt Billy babát ikonikus darabbá emelte, nem beszélve az elhíresült fordított medvecsapdás szerkezetről, ami a sorozat védjegyévé vált. Csakúgy, mint a zenét szerző Charlie Clouser dallamai: a főcímzene maga a tökély, bármikor felcsendül a sürgető ütemek és a mélytónusú dallamok elegye, azonnal feláll a hátunkon a szőr (a cikkírónak például hónapokig ez volt az ébresztőzenéje). A zseniális, fordulatokkal teli, mégis egyben elgondolkodtató és sok-sok mellékszálat felvonultató forgatókönyv készítői végre nem csak a krimi műfaját, hanem az abban előforduló csapdák, szerkezetek és a véres látványelemek hatása megvalósítása miatt a horrorműfajt is megreformálták, elérve, hogy a brutális képsorok után maga a néző is gondolkodásra legyen késztetve. A Hetedik után ez az első olyan film, ami lelkileg nagyon megviseli az embert, és hiába szerepelnek benne véres képsorok, a hangsúly az adott helyzetben lévő emberek reakcióin van, amelyet Jigsaw remekül ismer fel, és minden lépésükre fel van készülve.

Leigh Whannell és James Wan, a Fűrész ötletgazdái

Az első rész a maga nemében páratlanul ötvözi a krimielemeket a horrorral, megteremtve a “torture porn” (kínzáspornó, szenvedéshorror) műfaját az amerikai piacon is. Bár a film főszereplője a két bezárt férfi, akik között látszólag semmi kapcsolat nincs, mégis több minden köti össze őket, mint azt hinnék, ám az igazi főhős a háttérből irányító John Kramer, alias Jigsaw, a Kirakós gyilkos.

A Fűrész igazi sztárparádét vonultat fel, Tapp nyomozóban a fantasztikus Danny Glover-t tisztelhetjük, társát a Csúcsformábanban és a Lost-ban is látható Ken Leung alakítja. Adam-et ugye Leigh Whannell, míg Dr. Gordon-t Cary Elwes színészi tehetségének köszönhetjük. Jigsaw-t az addig szinte ismeretlen, mellékszerepeket kapó Tobin Bell kelti életre, akit ezután a sorozat minden részében láthatunk kisebb-nagyobb mértékben, illetve az egyik áldozat, Amanda szerepében Shawnee Smith van jelen. És ha már Lost: az abban szereplő főgenyó, Benjamin Linus alakítója, Michael Emerson itt is „testhez álló” szerepet kapott, Kramer segítőjét, Zep-et játssza.

A film maga 1,2 millió dollárból készült, amelyet már a nyitóhétvégén visszahozott, és meg sem állt 56 millióig (világszerte 103-at kaszált), ami egy októberben bemutatott mozihoz, ráadásul egy horrorhoz képest kimondottan kiemelkedő eredmény. A kritikusok és a közönség is imádta és imádja a mai napig. Az első rész sikere, és a film végén látszólag lezárt, mégis rengeteg szálon futó cselekmény eldöntötte, hogy szükség van folytatásra, ezért egy év múlva jöhetett a második mozifilm.


 

Fűrész II (SAW II, rendező: Darren Lynn Bousman, szereplők: Tobin Bell, Donnie Wahlberg, Shawnee Smith, amerikai-kanadai horror, 93 perc, 2005)

Sztori:
Jigsaw-t elkapják, ám a búvóhelyén egy kamerarendszeren keresztül újabb nyolc áldozat látható, akiket próbatétel elé állítanak. A játék nem áll le, csakis együttműködve tudnak kijutni, ám az eltérő személyiségű emberek nemcsak segítik, hanem hátráltatják is egymást. A Kramer-t elkapó Matthews nyomozónak a gyilkos alkut ajánl: ha képes vele két órán keresztül elbeszélgetni, megmenekülnek az áldozatok, ám ha nem, mindegyikük meghal. Ezt elősegítendő, a nyolc leendő áldozat közé berakja Matthews fiát is, és további hat olyan bűnözőt, akit tévesen ítélt el a bíróság a nyomozó miatt. A nyolcadik delikvens pedig Amanda, akit az előző rész után látszólag ismét megbüntetett Jigsaw, ám valójában teljesen más ok miatt van a többiek között: a Kirakós kéri meg, hogy vezényelje le a játékot, mivel Zep-re már nem tarthat igényt.

A sikeres első rész debütálása után Whannell-ék emelték a tétet, és még agyafúrtabb csapdákat eszeltek ki. A nézők idegeit ismét vásárra viszik, elég csak az injekciós tűkkel teli veremre gondolni, vagy a gázkazános jelentre visszaemlékezni… akaratlanul is felszisszen mindenki a látottakon. A nagy csavarokat ezúttal visszább vették, mivel tudták, hogy az előzőeket nehéz lesz überelni, inkább biztosra mentek, és egy kellemes, összeérő vonalat alkottak meg. A rendezést viszont rábízták Darren Lynn Bousman-re, aki ezt a részt szépen levezényelte (más kérdés, hogy utána meg vakvágányra terelte, de ezt majd később).

A sztárparádé ezúttal elmaradt, bár Tobin Bell, Shawnee Smith és az első részben is felbukkanó Dina Meyer ismét szerepel, csupa másodrangú színészt válogattak ki, emiatt Amandán kívül senki nem nyújt maradandó alakítást. De a siker most sem maradt el, az előzőnél közel háromszor nagyobb, 4 millió dollárból forgatott epizód 63-at termelt vissza csak az amerikai területeken, világszerte 147-nél állt meg a számláló. Jöhetett a harmadik felvonás.

 

 

Fűrész III (SAW III, rendező: Darren Lynn Bousmann, szereplők: Tobin Bell, Shawnee Smith, Angus MacFadyen, Bahar Soomekh, amerikai-kanadai horror, 108 perc a mozis, 113 perc a vágatlan, 2006)

Sztori:
Elérkeztünk a személyes kedvencemhez, melyben a halálos beteg Jigsaw megkéri Amandát, hogy rabolja el a kórházból Lynn doktornőt, hogy addig segítsen őt életben tartani, míg a következő játék le nem zajlik. A főszereplő emberünk most Jeff, aki a fia halála után bosszút esküszik, és mindenképp bosszút akar állni fia gyilkosán és a bírón, akinek rossz ítélete miatt a gyilkos szabadlábra került. Kramer most kevesebb, ám annál eszelősebb csapdákat tervezett, mint az előző két részben: van itt mellkasszéttépő szerkezet, döglött disznókat aprító ipari dögkút, végtagszéthúzó csapda, mégis a legemlékezetesebb maga a címadó fűrész: ezzel a géppel próbálja meg Lynn a haldokló Jigsaw koponyáját megnyitni, hogy segítsen a gyilkos fájdalmain. A műtét sikerül, ám ekkor jön az első csavar, ugyanis a próbákat teljesítő Jeff nem más, mint az elrabolt doktornő férje, amiről Amandát nem világosították fel. Így amikor a nő hátbalövi Lynn-t, az éppen betoppanó Jeff azonnal megöli Amandát, majd Jigsaw-val is végez: az orvosi körfűrésszel elvágja a torkát. Azonban a játék nem ér véget: az ajtó bezáródik, és egy újabb kazettán lévő hanganyagról megtudjuk, hogy Jeff lánya is az épületben van.

A történet igazi szereplője most sem az, akinek hisszük: bár végig Jeff viszontagságait nézzük, mégis Amanda válik az elsőszámú célponttá. Jigsaw a nőt szerette volna szellemi örökösének, aki tovább viszi a „hagyatékát”, ehelyett Amanda kudarcot vall, mivel csak egy mániákus őrültnek tartja Kramert, aki kedvtelésből gyilkol, minden szándék nélkül. Az újabb próbatételt így egyikük sem ússza meg élve, azonban Kramer gondoskodott arról, hogy a halála után is folytatódjon a játék, vagy így, vagy úgy.

Darren Lynn Bousman remekül építette fel a sztorivonalat, persze ebben Leigh Whannell-é is az érdem. Mivel az első három résszel elvileg lezárult volna a franchise, az utolsó pár perc történései ezt nem hagyták annyiban, mégis az első trilógiát tekinthetjük a legjobban sikerült epizódoknak. A mostani szereplőket alakító színészek igazán kitettek magukért: bár Tobin Bell-t szinte végig csak ágyban fekve láthatjuk, mégis uralkodó a személyisége, az egyes megszólalásai borzongást és feszélyezettséget váltanak ki. Szintén igaz ez Amandára, aki a céltudatos és parancsszóra cselekvő „gazdája” minden kívánságát teljesítő nőből lesz egy idegbeteg, kétségbeesett perszóna, amit remekül ad elő Smith kisasszony. A Jeff-et alakító Angus Macfadyen szintén beleélve adja vissza a megcsömörlött apát és bosszúálló férjet, valamint megemlítendő még az itt színre lépő Hoffmann nyomozó is, akit Costas Mandylor-nak köszönhetünk, és a későbbiekben rajta lesz a hangsúly.

Habár a film végén Jigsaw elhalálozik, addig kell ütni a vasat, míg meleg, így kérdés sem volt, hogy lesz még folytatás. Miért ne lenne, a 10 milliós büdzséből Amcsiban 80, a világ egyéb részein pedig 84 milliós bevétel jött össze.

 

 

 

Fűrész IV (SAW IV, rendező: Darren Lynn Bousman, szereplők: Tobin Bell, Costas Mandylor, Scott Patterson, Shawnee Smith, amerikai-kanadai horror, 93 perc, 2007)

Sztori:
Jigsaw ugyebár halott, de a boncolása során előkerül egy újabb kazetta, amiben tudatja a nyomozókkal, hogy korántsem ért véget a játszma. Bár a harmadik rész cliffhanger-e után mindenki azt várta, hogy Jeff kalandjai folytatódnak, nagy pofára esés volt, mikor teljesen más szereplőkkel indult az újabb játék, és helyette egy SWAT-rendőr, Rigg poklát követhetjük nyomon. Az előző részben bemutatkozott Hoffman nyomozó, és a melléjük segítségül szegődő Perez és Strahm ügynök pedig ehhez asszisztálnak.

És ez a film, ahol a komplett Fűrész-univerzum kezd elbukni, mert egyszerre próbálja a 3-4 szálon futó történetet egybeágaztatni, ám a rendkívül kevés játékidő (93 perc stáblistával) és az iszonyatos tempót diktáló csapdák és cselekmények sorozata megöli a nyomonkövethetőséget, és hiába kapunk több trancsírt és nyomozati szálat, illetve visszautalásokat Jigsaw életére és indítékaira, ha nem képes ezeket a forgatókönyv levezetni és egy normális tempójú filmben megvalósítani. Láthattuk az előző részben, hogy ott a „csupán” két szálon futó történetnek kellett az a 110 perc, amíg kiforrta magát és megfelelően tálalta a katarzist, és az első epizód is szépen fel tudta építeni 100 percben a szintén 3-4 szálon futó eseményeket, ezt ebben a részben Bousman rendesen hanyagolta, és teljesen kisiklattatta az addig szépen felépített folyamatokat. Hiába alakított nagyot Costas Mandylor és a Szívek szállodájából ismert Luke, alias Scott Patterson Strahm ügynök szerepében, nem segítettek a filmen. Meg is lett a böjtje, a bevételek visszaestek, bár a 10 millióból készített epizód 63-at hozott vissza (viszont a világ többi része megmentette, összesen 136-tal zárt), a kritikusok lehúzták, és a nézők is elkezdték érezni a sorozat hattyúdalát. Sajnos a készítők nem, így továbbra is erőltették az évenkénti folytatásokat.

 

 

Fűrész V (SAW V, rendező: David Hackl, szereplők: Tobin Bell, Costas Mandylor, Scott Patterson, Shawnee Smith, amerikai-kanadai horror, 92 perc, 2008)

Sztori:

Sajnos Jeff-et lelövik a negyedik rész végén, és Strahm is csapdába esik, így Hoffman aratja le a babérokat: a film elején Jeff lányával sétál ki a gyárépületből. Azonban Jigsaw őt is próbára teszi, és mivel sikeresen átmegy a duplacsövű puskás teszten, ő válik Jigsaw utódjává. Feladata újabb 5 embert késztet a „kisded” játékai végigjátszására, ám Strahm ügynök nyomozása során egyre több dolgot tud meg a két férfi kapcsolatáról, így elkezd szorulni a hurok Hoffman nyaka körül. Színre lép Jigsaw exfelesége is, Jill, aki Kramer halála után egy különös hagyatékot kap örökségül.

Anyagilag nem, de kritikailag bukás volt a negyedik rész, ezért az okosok azt hitték ott a Lions Gate-nél, hogy a rendezőváltás megteszi a hatását, és ismét régi fényében fog tündökölni a sorozat. Szép álom volt, annyi szent. De milyen film lehet az, aminek az előző részek díszlettervezőjét, David Hackl-t kérik fel a dirigálásra, mivel minden normális alapítótag levette a kezét a projektről? Még Whannell és Wan is azt nyilatkozta, hogy a negyedik rész bukása miatt legszívesebben levetetnék a nevüket a stáblistáról. Bár némi javulás ezért érzékelhető, gondolok itt Jigsaw utódjává lépő Hoffman és a Jill szerepében tündöklő Betsy Russell játékára, illetve a történet is kezdi helyrerázni magát, mégis hiányzik az előző részek (nem a negyediké) színvonala, kiszámíthatósága. Vérengzésből akad bőven, főleg a kézfűrészes csapda tetszetős, illetve a film végén lévő zseniális húzás üt nagyot (Strahm-ot beeteti Hoffman, így előbbi egy nagyszerű húzás következtében megmenekül a nyomás alól, míg utóbbi nem lesz ilyen szerencsés). Mégis ez a rész, amit csak kimondottan a franchise rajongóinak lehet ajánlani, mivel annyi visszautalás és szereplőváltás történik a filmben, amit egy hirtelen belecsöppenő néző csak fejkapkodva nézne végig.

A kritikusok javulást véltek felfedezni a szörnyű negyedik részhez képest, és a rajongók is elismerték, hogy a frissítés, főleg a történetvezetés nagyon jól sikerült, mégis elmarad az első részek színvonalától, és emiatt a nézők is elpártoltak tőle az újabb rókabőr miatt a mozikból. 11 milliós készítési és reklámköltség ellenében 113 jött vissza világszerte, ami egyrészt még elég szép összeg, másrészt sajnálandó, hogy ennyi részt megér ez a sorozat. És még hol a vége…

 

 

Saw – The Video Game (2009, Konami, kiadva Windows, PS3 és XBOX 360-ra)

Mielőtt a hatodik rész mozikba került, a japán játékfejlesztőcég, a Konami adott egy esélyt, hogy a PC, illetve konzolpiacot is meghódíthassa a franchise. AZ FPS-nézetű játék időrendileg az első és második rész között játszódik, főszereplőnek a halottnak hitt Tapp nyomozót tették, akinek feladata kijutni egy csapdákkal teli épületből. Bár a játék megpróbálta hozni a Fűrészekre oly’ jellemző atmoszférát és látványvilágot, ez kevésre sikeredett a rengeteg hibás kód (bug) és a rossz irányíthatóság mellett. Hiába bukkantak fel a korábbi részekből ismerős arcok is, és adott közel dupla annyi játékidőt, mint amennyi egy átlag játéknál megszokott (6-7 óra), a Jigsaw – The video game nem maradt meg túlzottan jó játékként az emlékezetekben. Nem lett bukás, nem lett rossz, csak egy tucatjáték a 2009-es év felhozatalában.

 

 

 

Fűrész VI (SAW VI, rendező: Kevin Greutert, szereplők: Tobin Bell, Costas Mandylor, Betsy Russell, Mark Rolston, amerikai-kanadai-angol-ausztrál horror, 91 perc, 2009)

Sztori:
Strahm ügynök halott, így látszólag minden akadály elhárult Hoffman előtt, hogy befejezze a tervét, és abbahagyja a játékot. Azonban a SWAT továbbra is olyan szinten nyomoz utána, hogy ismét kénytelen beindítani egy újabb kört, és eltenni láb alól a zavaró elemeket. Közben felfedik Jill megörökölt hagyatékát, ami hat borítékot, azaz hat újabb játékost rejt, akik mindannyian Jigsaw egyik túlélési lehetőségének álltak útjában, pontosabban egy rákkutatási programban való részvételét akadályozták meg. Jill összefut Hoffman-nal, és elkezdődik kettejük macska-egér játéka, amiből csak egyikük kerülhet ki győztesen. Vagy mégsem?

Kezdjük úgy érezni, hogy ismét feltámad a sorozat szerencsecsillaga, hiszen Greutert, aki az eddigi részek vágójaként működött közre, remekül adagolja a sztorivonalat és a játékosok borzalmait bemutató képsorokat. Hoffman ügynök csaliba csalása nagyon érdekesre sikerült, ismét előkerül a medvecsapda, de a többi áldozat is szépen távozik az élők sorából: karlevágás, forró gőz által való megpörkölődés, de a legjobb talán az orosz rulettes körhinta. Emellett végig feszült a hangulat, a volt feleség és a mániákus gyilkológép Hoffman közti ellentét szép lassan révbe ér, és a hetedik részben kicsúcsosodik.

Greutert jó irányba vitte tovább Wan-ék örökségét, bár a két főszereplőn (és persze a halott ember létére meglepően sok játékidőt kapó Jigsaw-n) kívül a mellékkarakterek elég sablonosak, de épp ez a kettősség kellett ahhoz, hogy jól érzékeltesse a bürökrácia rákfenéjét (ugyebár a 2008-as nagy gazdasági világválság utáni évben vagyunk). Ez sem volt elég ok ahhoz, hogy becsábítsák a nézőket az újabb részre, gyakorlatilag csak a Fűrészt értő emberek tódultak a moziba, őnekik köszönhetően a 11 milliós büdzséből 68 jött vissza, és mivel az Avatar sikere után minden filmet igyekeztek 3D-ben leforgatni (vagy átkonvertálni), így elhintették a készítők a hetedik rész lehetséges 3D-re átállását, amennyiben lehetőség lesz rá. Lett.

 

 

Saw II: Flesh & Blood (Konami, 2010, kiadva PS3 és XBOX 360-ra)

A hetedik résszel egy időben jelent meg csakis konzolokra a Fűrész-játék második része, amely folytatta az abban elkezdett történetet. Ezúttal Egy Campbell nevű emberkét alakítunk, aki szintén a Kirakós egyik áldozata, neki kell segítenünk kiszabadulni a csapdákból. Később csatlakozik hozzá Tapp nyomozó fia, Michael is, aki apja halálát szeretné megbosszulni, és elkapni Jigsaw-t és segítőjét, a titokzatos disznóálarcos embert.
A játék hasonló tulajdonságokkal és játékmenettel bírt mint az elődje, ám semmi újat nem tudott felmutatni, így szép lassan feledésbe merült.

 

 

 Fűrész – Az utolsó fejezet / Fűrész 3D (Saw 3D – The final chapter, rendező: Kevin Greutert, szereplők: Tobin Bell, Costas Mandylor, Betsy Russell, Cary Elwes, kanadai-amerikai horror, 90 perc, 2010)

Sztori:
Miután Hoffman ügynök túlélte Jill kis játékát, a nő nyomába ered, hogy bosszút álljon és végre lezárhassa Jigsaw örökségét. Azonban Jigsaw túlélői összefognak, hogy együtt tegyék el láb alól Hoffmant, majd az első rész túlélője, Dr. Gordon is felbukkan, akit próbatétele után Kramer megjutalmaz, és megkéri, hogy vigyázzon az exfeleségére, és tartsa szemmel Hoffmant. Mivel Jill fél, hogy Hoffman a nyomára bukkan, megkéri Gibson nyomozót, hogy védje meg, ám Gibsonnak is túl kell élnie a neki szánt próbát. Bár Hoffman-nak végül sikerül megölnie Jill-t, Gordon bosszút áll rajta, és ugyanabba a helyiségbe zárja be az ügynököt, ahol anno ő is raboskodott, csak most még a fűrészt is elviszi, nehogy esélye legyen Hoffmannak a menekülésre.

Érezhették nagyon a készítők, hogy nehéz lesz megnyerni a közönséget még egy részre, így mindent megtettek az utolsó (hahaha) felvonás sikerességéért. Kezdve a 3D-vel, a régi szereplők visszahozatalával, és a megemelt költségvetéssel (20 milliót áldoztak rá), plusz bónuszként meggyőzték Chester Bennington-t is, a pályája csúcsán járó Linkin Park énekesét, hogy vállaljon el egy kisebb szerepet a filmben, aminek ő eleget is tett. A rajongókat sikerült is visszacsábítani, azonban Amerikában a film csúnyán beégett, a dupláját sikerült csak visszahozni, amit beleöltek, viszont a nemzetközi fogadtatás megmentette a széria renoméját, és dupla annyian váltottak rá jegyet, mint a Nagy Alma országában, így 136 millióval zárult a képzeletbeli kassza. Ezzel elvileg le is zárult a Fűrész franchise, azonban pár éve elkezdett terjedni egy pletyka, hogy újraélesztik a sorozatot (Jigsaw jobban lett 😀 ), ami később biztossá vált, és a héten már ennek gyümölcsét élvezhetjük a mozikban. Afelől nincs kétség, hogy sikeres lesz, de sok esélyt nem adok neki, hogy megreformálja a sorozatot, bár ez lenne terv. Szeretnék tévedni.

 

 

Eljutottunk a bevezetőben feltett kérdés megválaszolására: miért is lett ilyen sikeres ez a franchise, miért van szükség az újabb részekre? A válasz egyértelmű: John Kramer, a Kirakós gyilkos. Nevét a módszere miatt kapta, némely’ áldozatából kivág egy darabot, ami egyrészt a nevére, másrészt az áldozatok közötti információdarabokra épül, melyek mozaikszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Kramer „játékában” egyetlen szabály van: élsz vagy meghalsz? Ő maga közvetlenül egyetlen áldozatát sem öli meg, csak lehetőséget nyújt nekik, amivel vagy élnek, vagy elbuknak. Mivel minden áldozatához fűzi valamilyen közvetlen szál, így a saját életében a legminimálisabb szerepet betöltő személyt is képes saját bűnei megbánására rávenni. Nem csinál egyebet, csak válaszút elé állítja az embereket: ha képesek gondolkodni, és megbánni bűneiket, akkor a személyre szabott csapdáikból is megmenekülhetnek, ám aki gyenge, nem képes megfelelő döntést hozni és elbukik. Jigsaw remekül méri fel áldozatai határait, és utolsó esélyként arra készteti őket, hogy lépjék túl azokat, különben az életük véget ér. Wan és Whannell elérte, hogy a film megtekintése után maga a néző is átértékelje a saját életét, és a mögöttes mondanivalókat felismerve változtatni tudjon rajta, ha szükséges. Eléri, hogy együtt érezzen az áldozatokkal, felmérje a hibáit és azonosuljon Jigsaw indítékával. És a néző mindig vágyik az újabbnál-újabb történetekre, látványra, megbotránkozásra. Ezért jön a nyolcadik rész… és ki tudja, még mennyi.

A végére jöjjön pár érdekesség, afféle fun-fact a Fűrész-filmek világából:

  1. Az első részt mindössze 18 nap alatt forgatták le, és a színészeknek nem volt idejük próbajátékra, egyből élesben kellett eljátszaniuk a jeleneteket. Így amit a vásznon látunk, a legelső reakcióktól kezdve az utolsókig nem voltak begyakorolva. James Wan szerint ez volt a legjobb módszer arra, hogy természetes reakciókat váltsanak ki a színészekből.
  2. Az első két részben látható csapdákat nem kellett kitalálniuk: Wan és Whannell elmondása alapján ők maguk kisgyerekként sokat álmodtak ijesztő jelenetekről, és egyszerűen amire felnőttként visszaemlékeztek, beleépítették a filmekbe.
  3. Az első rész forgatókönyve már a forgatás előtt egy évvel készen állt, ugyanis az elkészült kisfilmhez volt egy egyszerűbb, és egy bővebb verziójú változat, így az utóbbit csak le kellett porolni a forgatáshoz.
  4. A második részt 25 nap alatt vették fel, és öt féle befejezést forgattak le hozzá. Az oka az volt, hogy még a színészek se tudják, milyen véget fog érni a film: nem kapták meg a forgatókönyv utolsó 25 oldalát, a készítők így akadályozták meg a premier előtti információ kiszivárgásokat.
  5. Szintén ehhez a filmhez kapcsolódik, hogy a híres vermes jelenethez nem kevesebb, mint 120 ezer injekcióstűt használtak (persze a tű részét gumiból készítették el), közéjük pedig szilikonzselé és víz keverékét öntötték, ami csúszós hatásúvá tette a fecskendőket.
  6. A kemencés jelenet szereplője, Obi, valóban megpörkölődött a forgatás során, ugyanis a kellékesek rosszul állították be az egyes égőszakaszok idejét, így Timothy Bird színész a lábán szerzett egy pici heget. Érdekesség, hogy Obi volt az egyik karakter, aki a filmből készült játékban, a SAW – The video game-ben is szerepet kapott.
  7. A harmadik részt eredetileg Greg Hoffmann producer rendezte volna, ám ő sajnos 42 éves korában, a második rész után váratlanul elhunyt. Ezért a három szóba jöhető ember (Wan, Whannell és Bousmann) leült tárgyalni, és megbeszélték, hogy a filmet Hoffman iránti elkötelezettségként kell megrendezniük. és mivel Bousman állt hozzá a legközelebb, ismét neki engedték át a stafétát. A további részek szereplőjének neve (Hoffman nyomozó) szintén az ő személyének állít emléket.
  8. Lynn és Amanda történetének végét Whannell mindössze 5 perccel a jelenet forgatása előtt találta ki és írta le egy papírszalvétára (elég hiteltelen a sztori, de több helyen is olvastam erről).
  9. A negyedik részben, bármilyen hihetetlen is, egyáltalán nem használtak digitális effekteket, mindent a látványtervező és a kellékes csapat munkájának köszönhetünk. A díszleteket is úgy építették meg, hogy két különböző jelenetet egyetlen megszakítás nélkül vehessenek fel a kamerákkal.
  10. Bousman nem akarta elvállalni a negyedik részt is, mert befejezve érezte az ő részét, de rátukmálták, hogy olvassa el a forgatókönyvet, és látott benne potenciált, így bevállalta a dirigálást. Bár ne tette volna.
  11. A színészeket a rendező és a stáb minden egyes rész forgatásakor egy kis tűrőképességi játékra is rávette: egy fingógépet helyeztek el a szobában, és a forgatások közben néhányszor random módon beüzemelték. Aki a legtovább bírta röhögés nélkül, azt megjutalmazták egy csokival. Lyriq Bent (aki Rigg-et alakította) bírta a legkevesebb ideig, pár másodperc után kiesett a szerepéből, és kikívánkozott belőle a nevetés.
  12. A negyedik rész az egyetlen, amiben Leigh Whannell karaktere, Adam nem bukkan fel még hivatkozás szintjén sem.
  13. A kislány, akihez Rigg beszél az iskolában, Alison Luther, aki Darren Lynn Bousman rendező unokahúga.
  14. Az ötödik részben Scott Patterson (Strahm ügynök) érthetően kissé nyugtalan volt, hogy a fejét egy lezárt dobozba kell dugnia, amelyet vízzel töltenek meg. Korábban, mikor a csapdát tesztelték, azok nem sikerültek túl jól, ami egyértelműen aggodalomra adott okot. Végül Patterson rábízta a jelenetet egy kaszkadőrre.
  15. Costas Mandylor, Hoffman ügynök alakítója, még a film forgatása után sem tudta, hogy mi lesz a karaktere sorsa, mivel két fajta befejezést készítettek el a filmhez, amely egyike a filmben látható, a másikban azonban Strahm átveri, és nem sikerül neki megmenekülnie a koporsós jelenetben.
  16. A hatodik rész moziban vetített verziójában a medvecsapdás játéknál az időzítőt 45 másodpercre állították, míg a rendezői változatban ez 60 másodpercre növekedett. Ebben az időzítő elindul, miután Brent meghúzza az “Élsz vagy meghalsz” kapcsolót, és Jill (Betsy Russell) kikapcsolja az ajtót.
  17. A hatodik rész volt az egyetlen, amelyet durvasága miatt Magyarországon nem mertek bemutatni, és Spanyolországban is csak azután, hogy megkapta az X (szigorúan csak felnőtteknek) besorolást. Mókás, hogy a közismerten gyerekbarát Disney is beszállt a film promózásába, még a korhatárbizottságnál is lobbizott, hogy vigyék lejjebb a besorolást, azonban azt csak jókora vágások árán, egy évvel később engedélyezték.
  18. A hetedik részt eredetileg két részre bontva szerették volna megvalósítani (The Final Chapter: Chapter 1 és Chapter 2). Az első rész cliffhanger-e lett volna Cary Elwes (Dr. Lawrence Gordon) felbukkanása, a folytatás pedig a laza szálakat kötötte volna egybe, és lezárta volna a történetet. Ám a készítők egy esetleges jövőbeni újraélesztésre gondolva végül ezeket egy filmmé fűzték össze, és a kimaradt jeleneteket eltették későbbre.
  19. A Fűrész sorozat egy mai napig megdöntetlen rekordot is tart: amellett, hogy a legsikeresebb lezárt horrorfranchise-zá vált, ez az egyetlen olyan, amelynek összes részét egymás utáni években forgatták le és mutatták be (2004-2010). Az előző rekordtartó a Rendőrakadémia volt (1984-1989).

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Íme a Valami Amerika 3 első kedvcsinálója
Következő cikk Ilyen, ha az ikonikus filmes karakterek összemosódnak