A filmek ezerféle értelmezésre adnak lehetőséget, és a nézők szeretnek is a különböző események és témák mögött meghúzódó jelentésekről spekulálni. Néha ez akár egészen jelentős többletet is hozzátehet a sztorihoz, más esetekben viszont egy rajongói elmélet simán elszippantja az örömöt a filmélményből, sőt, árnyékot is vethet a hős feltételezett győzelmére.
Egyetlen mozi sem óvható meg a sasszemű rajongók elemzési kényszerétől, és az elmúlt évtizedek legnépszerűbb filmjeit tüzetesen át is vizsgálták, hogy olyan apróságokat fedezzenek fel bennünk, melyek drámaian befolyásolhatják a történet értelmezését.
Íme 15 olyan rajongói elmélet, ami negatívabb fénytörést adva a történet értelmezésének, biztosan porig rombolja bennünk az elképzelést kedvenc filmjeinkről (Kéretik nem komolyan venni!:).
15. A Harry Potter-széria – A Roxfort nem is létezik
J. K. Rowling Harry Potter-regényei és az azokból készült filmek immár két évtizede nyűgöz le kicsiket és nagyokat egyaránt. Egy ifjú árva időtlen története, aki egy szeretetlen családjából kimenekítve egy varázslóiskolában találja magát. Ez olyan sztori, ami a reményről szól – habár Harry neveltetése távolról sem nevezhető ideálisnak, mégis képes mindenki számára kedves, becsületes hőssé válni a barátai segítségével.
Egyes rajongókat elfogott a gyanakvás, hogy Harry cukormázas története túl szép, hogy igaz legyen – a szegény és magányos árva elhagyja azt a világot, ahol mindenki teljes mértékben figyelmen kívül hagyja, és egy olyan helyre távozik, ahol ő a legfontosabb élő ember, és csodálókkal van körülvéve. Egy hipotézis szerint Harry minden roxforti kalandja csupán a fejében játszódik, és a híres varázslóiskola nem más, mint egy elmegyógyintézet metaforája.
Ezzel a szemmel vizsgálva a történetet, a Harry Potter-sorozatban lelt öröm nagy részébe üröm keveredik – végül is az egész csak egy fiatal srác képzelgése, akit soha nem fognak úgy szeretni, ahogyan ő vágyik rá.
14. Vissza a jövőbe – Brown doki szuicid, és Martyt is meg akarja ölni
A Vissza a jövőbe-filmekben a fiatal Marty McFly legjobb barátja egy öregedő tudós, akinek sikerül feltalálnia az időgépet. A rajongók már évek óta töprengenek rajta, hogy az eseményeknek milyen láncolata vezethetett Marty és Brown összebarátkozásához, és doki eredeti időutazás-tesztje sok rajongóban kétséget hagy maga után, miszerint kettejük kapcsolatát tekintve valamiféle baljós titok lappanghat a felszín alatt.
A filmben a közönség tudomást szerez arról, hogy még 1955-ben, a doki karrierje bizony döcögősen indul. Sikertelen találmányok hada nyomán Brownt elesettnek és magányosnak ismerjük meg. Harminc évvel később, 1985-ben, amikor Marty-val barátok lesznek, először teszteli az időgépét, méghozzá úgy, hogy egyenesen nekivezeti a társának. Míg Marty megpróbál kitérni a száguldó kocsi elől, a doki kényszeríti, hogy tartsa az irányt. Ha ez tényleg az időgép első próbája, és a doki soha nem talált fel semmi működőképeset – sugallják egyesek –, akkor ez valójában a professzor utolsó kétségbeesett próbálkozása arra, hogy bizonyítsa tehetségét, vagy inkább meghal, mintsem hogy újra kudarcot valljon.
Az a tény, hogy a dokinak szándékában áll Marty-t magával vinni, új megvilágításba helyezi a tinédzserrel való kapcsolatát: azt sugallja, hogy a vele való barátsága talán mégsem csillog olyan fényesen.
13. E. T., a földönkívüli – E. T. valójában egy Sith Nagyúr
Köszönhetően a Steven Spielberg és George Lucas filmjeiben rendre előforduló, egymás felé irányuló barátságos főhajtásoknak, a rajongók régóta hajlamosak olyan nyomok után kutatni, melyek egy megosztott univerzumra utalnak az E.T. és a Csillagok háborúja között. Az E.T.-faj megjelenik a szenátusi gyűlésen a Baljós árnyakban, amikor pedig halloweenkor E.T. egy Yoda-maszkos gyerekkel találkozik, lelkesen reagál, és úgy tűnik, felismer valamit az álarcon.
E.T. feltámasztó és gyógyító képessége mellett egyes rajongók ebben látják a bizonyítékot arra, hogy E.T. tényleg egy Jedi, aki egy messzi-messzi galaxisból érkezett a földre. Más rajongók ugyanakkor sötétebben értelmezik a helyzetet – a halál feletti hatalom ugyanis tipikusan a Sötét Oldal jellemző vonása, valamint E.T. azon képessége. Manipulálja és irányítja Elliotot egy mentális kapcsolaton keresztül, ami azt sugallja, hogy a földönkívüli valójában egy Sith Lord, és azért lóg Elliottal, hogy elszívja az életerejét.
12. Reszkessetek, betörők! – Kevin mamája eladja a lelkét az ördögnek
Az eredeti Reszkessetek, betörők! boldog véget ér, amikor Kevin, miután otthon felejtették, és meg kellett védenie a házat a tolvajpárostól, újra együtt lehet anyjával, Kate-tel, aki Gus Polinski (John Candy) segítségével az ünnepi csúcsforgalom ellenére haza tudott rohanni hozzá.
Néhányan azonban eljátszottak a gondolattal, amely szerint Kate és Gus Polinski együttműködése mögött egy sokkal sötétebb egyezség rejtőzik. Egyes rajongók szerint John Candy karaktere valójában maga az ördög, és azért, hogy hazamehessen, Kate eladta neki a lelkét.
Bizonyítékként azt a tényt emelik ki, hogy Candy karaktere a repülőtéren egy útkereszteződésnél jelenik meg éppen azután, hogy Kate azt mondja: a lelkét is eladná, hogy hazajusson. Válaszul az ördög rögtön felbukkan Gus Polinski képében, és felajánlja Kate-nek, hogy elviszi egy körre.
12. A sötét lovag-trilógia – Alfred Bruce Wayne igazi apja
Christopher Nolan Batman-filmjeiben senki sem törődik vele és nem fordul nagyobb szeretettel Bruce Wayne felé, mint hűséges inasa, Alfréd. Michael Caine alakítása annyira megható, hogy egyes rajongók azt gondolják, hogy Alfred lehet Bruce valódi apja.
A feltevés szerint Alfrednek kapcsolata volt Martha Wayne-nel, amiből egy közös gyermek született. Az elvetemültebb teoretikusok ezt a szálat még tovább göngyölítik, és Thomas és Martha meggyilkolásában egyenesen Alfred kezét sejtik, nyilván azért, hogy Thomas Wayne-t eltávolítsa az útból. Az akció azonban tragikus módon félresikerült, így Alfred magára maradt, hogy felnevelje fattyú fiát.
Ebben a filmben nincsenek további különös jelenségek, amik alapján továbbgondolhatnánk a dolgot, főleg ha figyelembe vesszük, mennyire hasonlít egymásra Thomas és Bruce a Batman: Kezdődik-ben – az Alfred-elmélet helytállósága mellett ennek ellenére sokan teszik le a voksukat.
10. Charlie és a csokigyár – Willy Wonka tulajdonképpen George Weasley
A rajongók a végtelenségig spekuláltak arról, hogy pontosan mi járhatott Willy Wonka fejében, mikor gyerekeket hívott a csokoládégyárába. Az utazás minden állomásán mindig éppen csak annyi ülőhely vagy felszerelés van, ahány gyerek, ami néhány néző szerint azt jelenti, hogy Wonka az egész út során a gyerekek szenvedését kívánja végignézni.
Sokkal szívbemarkolóbb az az elmélet, hogy a Willy Wonka valójában álnév lehet. A Wonka mágikus csokoládéi és a csokoládégyártás varázslatos módszerei alapján egy-két rajongóban felötlött, hogy Willy Wonka titokban varázsló lehet – végülis Fred és George Weasley is megnyitják Viccvarázs boltjukat a Harry Potter és a félvér hercegben, ahol rengeteg, Wonka-termékekhez kísértetiesen hasonlító csokit és cukorkát árulnak.
Az elmélet szerint a roxforti csata után George Weasley megváltoztatja a nevét, és csokoládékészítésbe fog, minden varázserejét felhasználva a gyártás során. Számos bizonyíték támasztja alá a feltevést, mint például az, hogy Wonka állítása szerint az egyik fülére süket (ez az a fül, melyet George Weasley elveszít A Halál ereklyéinek első részében). A legmeggyőzőbb bizonyítékot akkor kapjuk, ha belesünk Wonka irodájába a gyárban, ahol minden csak fele önmagának. Van egy fél kalapos állvány, egy fél asztal és egy fél óra – a rajongók szerint mind a szimbólumai annak, hogy szeretett ikertestvére nélkül George Weasley csak fél ember.
Hogy George vajon miért dönthet úgy, hogy innentől kezdve gyerekeket büntet majd a kapzsiságukért, azt majd valaki kitalálja…
9. A dolog – Childs a „dolog”
John Carpenter A dolog című klasszikusa kétségtelenül elég kétértelmű véget ér: egy idegen támadás két túlélője komoran kortyolja a sörét, és gyanakodva méregeti a másikat, hogy amaz fertőzött-e a címbéli „Dologgal” – egy olyan ismeretlen entitással, amely az ökológiai gazdaszervezetbe ágyazódva rémes mutánssá változtatja azt.
A rajongók véget nem érő vitákba bonyolódtak a film befejezését illetően azon hajba kapva, hogy vajon Childs vagy MacReady a fertőzött. Sokan úgy vélik, hogy amikor átnyújtja Childsnak a sört, MacReady titokban a végső próbát végzi el rajta – mivel a filmben végig kedvelt eszköze volt a Molotov-koktél, MacReady már megtölthette az üveget benzinnel, és itt azt figyelte, hogy Childsnak feltűnik-e az ital borzalmas íze. Childs azonban nem szörnyülködik, ami azt jelenti, hogy MacReady halkan kuncog magában, és pillanatokkal később, mielőtt a film véget ér, lángszóróval felgyújtja Childsot.
8. Idétlen időkig – Punxsutawney a Purgatórium, Bill Murray meg Buddha
Rengeteg elképzelés kering a neten Bill Murray sorsáról az Idétlen időkig című filmben. A filmben Murray karaktere, Phil Connors ugyanazt a folyamatosan ismétlődő napot éli újra és újra egy kisvárosban, lassan megismerve a helyi embereket és fejlesztve saját tehetségét, készségeit.
Két elmélet fordul elő feltűnően gyakran: először is, hogy Punxsutawney városkája valójában a Purgatórium, a világok közötti világ, ahol a film elején bekövetkező halála után Phil Connors ottragadt.
Egy másik verzió azt sugallja, hogy Connors Buddha metaforája, és hogy Punxsutawney élet, halál és újjászületés örök körforgását jelképezi. E folyamatos ciklusokon felülemelkedve és elérve a megvilágosodás állapotát, a film végén Connorsnak sikerül visszatérnie a világba, hogy másokat tanítson az univerzum igazságaira és megmutassa, hogyan lehet eljutni a nirvana állapotába.
7. Toy Story – Woody teszi tönkre Sid életét
A Pixar első sikerfilmje, a Toy Story egy történet a világról, gyerekjátékok egy csoportjának szemszögéből. A film egy pontján a sztori legfontosabb szereplői, Woody és Buzz Sid házának csapdájában találják magukat, egy rosszindulatú fiúéban, aki – a helyi játékok szerint – „kínozza a játékokat”. Amikor Buzz veszélybe kerül, Woody olyan merész mentőakcióba kezd, melynek kulcseleme Sid megfélemlítése, és annak felfedése előtte, hogy a játékai mindig figyelik őt.
Persze, ha az eseményeket más szemszögből nézzük, Sid nem tűnik velejéig romlottnak – nem tudva, hogy a játékai fájdalmat érezhetnek, mondhatni, csupán kreatív módon játszik velük. Noha a srác viselkedésével valóban vannak gondok, nem tudja, mennyi fájdalmat okoz a játékainak.
Legközelebb a Toy Story 3-ban látjuk Sidet, ahol kukásemberként jelenik meg. Ebből sok rajongó azt a következtetést vonta le, hogy a Woodyval való szembesülés után Sid megváltoztatta életcélját, és szemetesként arra a feladatra vállalkozott, hogy megmentse a játékokat a szeméttelep kemencéjétől, ahová Woody és barátai is beragadtak a film végén.
Sid akár a játékok legnagyobb szövetségese is lehetett volna, ha érzelmeiben nem sebezték volna ennyire meg.
6. Batman – Nem Joker ölte meg Batman szüleit
Tim Burton Batman-je eljátszik egy kicsit a karakter háttértörténetével – a filmben Bruce Wayne szüleit nem Joe Chill, hanem Jack Napier öli meg, az a férfi, aki végül a Jokerré vált. Ez azt is jelenti, hogy amikor a film végén a Jokert megöli, Batman képes lesz érzelmileg lezárni magában a szülei elvesztését.
Számos néző szerint azonban ez túl kényelmes befejezés. Ehelyett azt feltételezik, hogy az a trauma, melyet Bruce gyermekként elszenvedett és ami végül Batmanné tette őt, egyúttal arra is ösztönözte, hogy a benne rejlő gyilkos szándékot bármely vele szembe jövő ellenségére kivetítse a későbbiekben. Ily módon Batman soha nem hagyhatja figyelmen kívül önnön bosszúvágyát a szülei megöléséért, mivel minden egyes új gazemberben a családja halálának felelősét látja.
5. Harcosok klubja – A narrátor és Tyler valójában Kázmér és Huba (Calvin és Hobbes)
Az a központi cselekményfordulat, amely köré a Harcosok klubja épül – vagyis hogy Brad Pitt Tylerje nem más, mint a Narrátor képzeletének kivetülése – sok spekulációt vont maga után. Az egyik rajongói elmélet azonban, amely egy sötét hangulatú filmnek egy még sötétebb következtetést kölcsönöz, azt sugallja, hogy ez a két karakter valójában nem más, mint mindenki kedvenc képregényfigurái, a fiú és a tigris párosa.
Bill Watterson Calvin és Hobbes képregényében Calvin olyan fiatal srác, aki túlságosan aktív képzelőerővel rendelkezik, és szilárdan hiszi, hogy a kitömött tigris, Hobbes, valóságos. A rajongók szerint ahogy Calvin felnő és olyan zsákutcát jelentő munkahelyre kényszerül, amely elfojtja benne a kreativitását, legjobb barátja új alakban tér majd vissza hozzá: a szabad szájú és romboló erejű Tyler képében. Ez egy új jelentésréteget von a Harcosok klubja mögé, s egyúttal megmagyarázza, miért törekszik a Narrátor olyan kétségbeesetten menekülni a hétköznapi élet nyomasztó borzalmai elől. Illetve sötétebben láttatja a Calvin és a Hobbes képregényt is, mivel azt sugallja, hogy Calvin gyermekkorának minden csodája és képzelőereje kevésbé idilli és színes felnőttkorában majd köddé válik.
4. Forrest Gump – Jenny fia nem Forresté
Nem mondható, hogy a Forrest Gump egy szívfacsaró pillanatoktól mentes mozi, de a legtöbb néző vigaszt nyer abból, hogy bár kesernyés, de boldog véget ér a történet. Forrest szerelme, Jenny belehal az AIDS-be, de Forrest képes felnevelni fiukat, megadva és megkapva a családot, amit mindig is szeretett volna.
De vannak olyan rajongók, akik megkérdőjelezik, hogy Jenny igazat mondott Forrestnek akkor, amikor azt mondja neki, hogy a róla elnevezett kisfiú valójában az ő gyereke: végül is Jenny a történet folyamán elég zilált szexuális életet él, így rengeteg más férfi is lehetne az apja a kicsinek. Az a feltételezés, mely szerint Jenny egyszerűen manipulálja Forrestet azért, hogy ő gondoskodjon a fiúról Jenny halála után, még megrendítőbbé teszi a befejezést akkor is, ha (az idősebb) Forrestnek sosem jutna eszébe kétségbe vonni Jenny szavait.
3. Casino Royale – James Bond steril
Egy dolog biztosan elmondható Daniel Craig James Bondjáról: bármelyik másik Bondnál jobban bírja az ütleget. A világ leghíresebb kémjének történetében Bond soha nem tapasztalt fizikai fájdalmat, többek között a nemi szervre irányuló sorozatos kínzást él át küldetése során, hogy megmentse, amit és akit kell.
Voltak sokan, akik eltöprengtek: vajon ez a kínzási jelenet utóbb mekkora hatást gyakorolhatott Bond életmódjára? Talán azért hajtja olyan bátran a nőket, mert nincs oka félni, hogy teherbe ejti őket (miután a kínzás során elveszítette nemzőképességét)? Ez nem csak azt magyarázza meg, hogy Bond miért nem szembesül soha a promiszkuitásának következményeivel, hanem azt is sugallhatja, hogy a 007-es tetteivel egyszerűen a sterilitását kompenzálja – valljuk be, ebben van némi ráció, tekintve, milyen kínosan ügyel Bond, hogy fenntartsa a macsó imidzsét.
2. Rontó Ralph – Calhoun megölte a férjét
A Disney videojáték-ihletésű Rontó Ralph című mozijában találkozunk Calhoun őrmesterrel, egy kőkemény katonával, aki a legtragikusabb háttérsztorival rendelkezik. A visszaemlékezés szerint Calhoun esküvője félbeszakadt, amikor egy halálos gépfene felfalta újdonsült férjét. Ekkor Calhoun géppisztolyt húzott elő menyasszonyi ruhája alól, és felrobbantotta a szörnyet.
Egy Rontó Ralph-elemzés azonban arra a feltételezésre indít minket, hogy ez az előtörténet még annál is borzasztóbb, mint ahogy elsőre gondolnánk. A gépfene olyan lényként mutatkozik meg, ami azzá válik, amit megeszik – például lenyeli Ralph fegyverét, és rögtön óriási, repülő fémfegyverré változik, míg azok a gépfenék, amik édességet esznek, cukros-cuki szörnyekké alakulnak át. A film főgonoszát, Turbót is egy gépfene falja fel, ám a történet csúcspontján visszatér, hiszen a szörnnyel eggyé válva egy Turbo-gépfene hibrid lett belőle, Turbo minden emlékével és gondolatával „felturbózva”.
Mindez, ahogy a rajongók rá is mutatnak, azt jelenti, hogy Calhoun férjét nem ölte meg a gépfene azzal, hogy megette. Ehelyett, ha Calhoun nem lövi le azonnal, a gépfene a férje képében tért volna vissza. Így Calhoun valódi tragédiája nem az, hogy látta a férjét meghalni, hanem az, hogy neki kellett őt elpusztítania, nehogy gépfenévé, azzá a teremtménnyé váljon, akit ő a világon másnál mélységesebben gyűlöl.
1. Jurassic Park – Nincsenek is igazi dinoszauruszok
Amikor 1993-ban megjelent a film, a tudósok az egekig dicsérték a Jurassic Parkot azért, milyen pontos képet adtak arról, hogy a paleontológia pillanatnyi állása szerint hogy is nézhetett ki a dinók kora a földön. Ennek ellenére azért sok pontatlanság is van abban, ahogy a dinoszauruszok megjelennek a filmben – leginkább az, hogy a valóságban a velociraptorok sokkal kisebbek voltak, és a film kiadása óta eltelt években a kutatók azt is bizonyították, hogy a legtöbb dinoszaurusz testét toll borította.
Még problematikusabb, hogy a DNS-ből történő dinoszaurusz-klónozás lehetetlen: a DNS felezési ideje csak 521 év, ami azt jelenti, hogy nem lehet klónozni egy lényt egy több millió éves vérmintából.
Ennek az ellentmondásnak a leküzdése érdekében egy rajongói elmélet azt állítja, hogy a Jurassic Park dinói egyáltalán nem klónok, hanem genetikai kísérletek, amelyeket a park tulajdonosa, John Hammond igyekszik valóságosként eladni. De ebben a parkban minden legalább olyan hamis, mint a Hammond bolhacirkusza, amellyel megalapozta „birodalmát”.
Konklúzió
Rengeteg rajongói elmélet kering tehát a világhálón, és míg néhányat használhatunk arra, hogy betömjük a film forgatókönyvének repedéseit, vagy más módon növeljék a filmélményt, más értelmezések viszont csorbíthatják a sztori élvezeti értékét. Végül azonban minden olyan film, ami arra sarkall embereket, hogy beszélgessenek és elméleteket gyártsanak, jól végezte dolgát: hiszen nemcsak szórakoztatta a közönséget, hanem gondolkodni valót is adott neki.
Forrás: screenrant.com
